Újjáéled Nagy Sándor, Spartacus és Leonidász története
3 perc olvasás 
A történelemórákról ismert híres csaták pontos részleteit sokszor homály fedi. A régmúlt ütközetei számos olyan eseményt rejtenek, amikről a könyvek nem számolnak be. Mindent eldöntő ütközetek a DoQ új sorozatában.
A történelemórákról ismert híres csaták pontos részleteit sokszor homály fedi. A régmúlt ütközetei számos olyan eseményt rejtenek, amikről a könyvek nem számolnak be. Mindent eldöntő ütközetek a DoQ új sorozatában.
Hogy verte le Spartacus serege a többszörös túlerőben levő rómaiakat?
Miért hagyta meg a babiloni nemesek vagyonát Nagy Sándor?
Hogy okozta egy ember árulása háromszáz pusztulását?
A DoQ-n szeptember 7-én debütáló Döntő ütközetek című sorozat közelebb hozza, részletesen elemzi, és számítógépes játékhoz hasonló technológiával újjáéleszti a leghíresebb csaták történéseit és a hadvezérek által alkalmazott stratégiákat. Íme, kedvcsinálóként néhány érdekesség az összecsapásokról, melyeket a szerdánként, minden este 22.00-tól jelentkező sorozat is górcső alá vesz.
A thermopülai csata egy árulón múlott
Úgy tűnik, nem Júdás az egyetlen, aki a történelem során szörnyű eseményeket idézett elő az árulásával: az időszámításunk előtt 480-ban vívott, híres thermopülai csata alakulásában is szerepet játszott valaki, aki jutalom fejében szövetkezett az ellenséggel. Egy Ephialtész nevű pásztor volt az, aki megmutatta a perzsáknak, hogy létezik egy ösvény, amin átvágva hátba támadhatják a görög seregeket. A történet ezután már sokaknak lehet ismerős: a szorosban a háromszáz legbátrabb spártai katona és Leónidasz király együtt halt hősi halált.
Spartacus serege szőlőindákon ereszkedett le a Rómaiakhoz
Spartacus rövid idő alatt vált ünnepelt gladiátorból egy több ezer főt számláló, szökött felkelőkből álló csapat parancsnokává, amely a római hatóságok kezéből több alkalommal is kicsúszott. Kr.e.73-ban aztán Róma egy háromezer fős hadsereget küldetett a felkelők ellen, ám Spartacus serege a Vezúv szakadékos magaslataiban vert tábort, melyet megközelíteni csak nehezen lehetett. Így a rómaiak a kiéheztetés taktikáját választották. A rabszolgák viszont a hegyen vaskos vadszőlőindákat találtak, amelyek segítségével leereszkedtek a hegy túloldalán, és a meglepetés erejének köszönhetően könnyedén leverték a többszörös túlerőben lévő rómaiakat.
A gaugamélai csata után Nagy Sándor nagylelkű volt
Miután Kr.e 331-ben megnyerte a perzsák ellen vívott, a történészek által a mai napig taktikai mesterműnek tartott gaugamélai csatát, Nagy Sándor meglepően gáláns volt a helyi hatalmasságokkal: amint bevonult a leigázott Babilonba, kijelentette, hogy még a legmagasabb rangú helyi vezetők is megtarthatják a tisztségeiket, amennyiben meghódolnak előtte.
Döntő ütközetek szeptember 7-től szerdánként 22.00-kor a DoQ műsorán!
Lantai József
