Újra divatba kell hozni az olvasást!
7 perc olvasás 
A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) és a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 2010. szeptember 28-án közös tájékoztatón ismertette együttműködési megállapodását az olvasás népszerűsítésére.
A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) és a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 2010. szeptember 28-án közös tájékoztatón ismertette együttműködési megállapodását az olvasás népszerűsítésére.
Összefogásuk szlogenje: Újra divatba kell hozni az olvasást! A tájékoztatón felvetett témák:
-A fiatalok olvasási szokásai, az olvasáskultúra fejlesztésének szükségessége
-Az oktatás, a tankönyvek és a kötelező olvasmányok szerepe az olvasás megszerettetésében
-Az SOS-Gyermekfaluval közös „Családi könyvbatyu" program ismertetése
A tájékoztatón megjelent Kiss János Tamás, a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. vezérigazgatója, Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke, Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság tiszteletbeli elnöke, Pethőné Nagy Csilla, tankönyvíró, magyartanár.
Elhangzott; ritkán és keveset olvasnak a fiatalok, és szövegértésben is elmaradnak északi rokonainkhoz, a finnekhez, vagy az észtekhez képest, pedig ez későbbi érvényesülésben, a hazai gazdaság növekedésében, társadalmunk jövőjében is nagy szerepet játszik.
Ezért a Magyar Olvasástársaság és a Nemzeti Tankönyvkiadó összefogott, hogy meghirdesse az Olvasóvá Nevelési Programot, hogy ezzel is népszerűsítse és már egészen fiatal korban megszerettesse az olvasást.
Kiss János Tamás, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója szerint az olvasás jelen helyzetében alapkérdés, tudunk-e olvasni, és értjük-e amit olvasunk. Nagyon fontos az életkor, a 6-7 év közötti életszakasz, amikor ezt megtanuljuk, később egyre nehezebb. Korunkat a vezérigazgató az elektronikus megjelenítés és a papír küzdelmével jellemezte, de mindkettőre szükség van.
A most meghirdetett kampány célkitűzései közé tartozik; értsük, amit olvasunk. Ebben komoly gondok mutatkoznak a felmérések szerint. A hazai oktatásügy egyik legnagyobb kihívását jelenti a jó szövegértésű diákok arányának növelése, s a lehető legjobban lecsökkenteni azok számát, akik gyenge szövegértésük miatt a társadalom peremére kerülhetnek.
A gyenge szövegértési képesség kihat az egyén jólétére, a társadalom és a gazdaság állapotára, verseny-képességére. Csapó Benőt, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete professzorát idézve; amennyiben a jelenlegi 65 pontos hátrányunkat 20 év alatt sikerülne ledolgoznunk, akkor ez a hazai GDP sokszoros emelkedésével járna együtt.
Az előadó felvetette, figyelembe kellene venni, hogy a fiúk és a lányok érdeklődése eltérő, tehát nem feltétlenül kell őket minden órán azonos módszerrel, azonos tankönyvből oktatni, a hatékonyság növelése érdekében a nemekhez kötődő érzelmi és intellektuális igényeket is figyelembe kellene venni.
A Nemzeti Tankönyvkiadó adja ki az Irodalmi Ikerkönyvek című sorozatot. Ennek kötetei, a két nem számára közösen szóló művek mellett, olyan olvasmányokat is tartalmaznak, amelyek tekintetbe veszik a 10-14 éves korú fiúk és lányok közötti lelki fejlődésbeli különbségeket, ennek megfelelően próbálják felkelteni, majd fenntartani azt az érdeklődést, amely a gyerekek irodalomhoz és az olvasáshoz való viszonyát a későbbiekben meghatározza.
Nagy Attila, a HUNRA tiszteletbeli elnöke a „Nemi szerepek és az olvasás", valamint a „Háttal a jövőnek?" c. művére hivatkozva, előadásában a gyermekkori és kulturális minták jelentőségét hangsúlyozta.
Évről évre kevesebbet olvasunk, ez nemcsak a fiatalok körében, de az egész társadalomban megfigyelhető jelenség. A tizenöt éves korosztályban a fiúk mindössze 15, a lányok 20%-a olvas rendszeresen (legalább havonta egy) könyvet. Ugyanakkor a fiúk 16, ill. a lányok 8%-a egyáltalán nem vesz a kezébe olvasnivalót. Sajnálatos jelenség ez, mivel az olvasás amellett, hogy szórakoztat, fejleszti is az olvasó szókincsét, szövegértési képességeit, szociális készségeit.
A legutóbbi PISA-felmérésből kiderül, a szövegértés országonkénti, pontozásos kiértékelésekor Magyarország
65 ponttal került Finnország mögé. Az értékelés nemek szerinti felosztásában a magyar fiúk 40 ponttal gyengébben olvasnak, mint a velük egykorú magyar lányok, viszont ezt ellensúlyozza jobb absztrakciós és következtető képességük. Az adatok más országokban is a lányok előnyét jelzik, de nem ilyen kedvezőtlen arányban.
A jelen helyzetből két stratégiai pont kínálkozik a kitörésre:
-a család olvasásra nevelő szerepének erősítése és
-az olvasásnak, mint oktatásügyi feladatnak a kezelése.
http://oecd-pisa.hu/pisa_2006.php
http://www.ki.oszk.hu/old/munkatarsaink/nagyattilapubl.html
http://www.tanszertar.hu/eken/2007_03/seged_0703/na_publ.pdf
http://mek.oszk.hu/01600/01643/
Gombos Péter, a HUNRA alelnöke hangsúlyozta, a kampány célja; legyen sok „könyv-moly" az országban.
„Ó, mondd, te mit választanál!" című írására hivatkozva a tanárok felelősségéről és lehetőségeiről szólt a kötelező olvasmányok kiválasztásában. A tanárok általában a tankönyv, a munkafüzet alapján választják ki, mi legyen a kötelező olvasmány, de felmérés szerint, egyetlen tanár sem kérdezte meg a könyvtárost erről! Megfigyelhető, mondta, a régi kedvenc olvasmányok a mai fiatalokat nem vonzzák, a külföldi szerzők művei kerültek előtérbe, már csak azért is, mert korszerű hazai művek nem szólnak a korosztályhoz.
http://www.tanszertar.hu/eken/2009_02/gp_0902.htm
Pethőné Nagy Csilla tankönyvíró a „képregény-megközelítésből" indult ki. Kérdés, akarnak-e egyáltalán olvasni a fiatalok? Az olvasás nehéz tevékenység, idő kell hozzá és speciális érzékenység a szöveg és az olvasó dialógusának megteremtésére. A diákokkal való foglalkozásban a befogadás-központú megközelítésre kell törekedni, különös tekintettel a leírtak jelentésének megértetésére. A fiatalokat körülvevő világ ábrázolásával lehet megragadni az olvasókat, nyitni kell a kortárs irodalom felé!
Dr. Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke felhívta a figyelmet, az oktatás mellett a család, a környezet is meghatározó szerepet tölt be az olvasási szokások kialakulásában.
Vannak azonban gyerekek, akiknek kevesebb lehetőségük van a könyvek forgatására, az ő leszakadásuk megelőzése az egyik legfontosabb feladat. A Magyar Olvasástársaság és a Nemzeti Tankönyvkiadó most megkötött együttműködésének köszönhetően, ezentúl a Nemzeti Tankönyvkiadó is részt vesz az Olvasástársaság nemrég elindított kezdeményezésében, az SOS-gyermekfalu családjainak könyvekkel való támogatásában.
Ennek keretében a kiadó az SOS-családoknak „Családi könyvbatyut", az intézményt elhagyó nagykorú fiataloknak pedig „Életút kezdő könyvbatyut" ajándékoz, benne számos klasszikus művel. A két szervezet közös munkája, az Olvasóvá Nevelési Program azonban itt nem ér véget: az együttműködés keretében a közös célok mentén törekednek olyan programokat kidolgozni, amelyek eredményeként a fiatalok többet olvasnak majd.
Az S.O.S. gyermekfalu képviseletében az adományt a tájékoztatón Jávorszky Iván igazgató vette át.
Bejelentés történt; a klasszikus műveket tartalmazó minta-dobozt a következő héten minden iskolába eljuttatják!
A Magyar Olvasástársaság (HUNRA – Hungarian Reading Association) a Nemzetközi Olvasástársaság nemzeti tagszervezete. Szakmai egyesület, az olvasással foglalkozó szakemberek fóruma. A társaság célja az olvasás, írásbeliség színvonalának emeléséért végzett szakmaközi tevékenységek összefogása. E célok érdekében a Magyar Olvasástársaság konferenciákat szervez az olvasással foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára. Szakértői támogatást nyújt kisközösségeknek, iskoláknak, könyvtáraknak helyi olvasástársaságok alakításához. Továbbképzéseket, tapasztalatcseréket szervez olvasáspedagógiai módszerek megismertetésére. Elősegíti közvetlen kapcsolatok, cserék szervezését tagjai és hasonló célú külföldi társaságok tagjai között. Arra törekszik, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei élhessék meg a betűben gazdag környezet örömeit.
Harmat Lajos
