Megjelent az EU hivatalos honlapján Magyarország 2008-2012-es szén-dioxid-kvótájának kiosztási terve. A Magyarország által benyújtott és az EU által elfogadott új Nemzeti Kiosztás Terv szerint a magyar cégek évi 30,8 millió tonnányi kvótával kereskedhetnek az elkövetkező időszakban. Ezzel új szakaszába léphet a kvótakereskedelem.

 

Megjelent az EU hivatalos honlapján Magyarország 2008-2012-es szén-dioxid-kvótájának kiosztási terve. A Magyarország által benyújtott és az EU által elfogadott új Nemzeti Kiosztás Terv szerint a magyar cégek évi 30,8 millió tonnányi kvótával kereskedhetnek az elkövetkező időszakban. Ezzel új szakaszába léphet a kvótakereskedelem.

Az Európai Unió közzétette Magyarország szén-dioxid-kvótáját és annak allokációs tervét. A kvótákat a cégek ezzel még nem kapták meg, de mostantól számolhatnak azzal, hogy a 2008-2009-es időszakban mekkora kvóta áll rendelkezésükre. Ez ugyanis nem mindegy: a kvótakereskedelem virágzó üzletággá fejlődött az utóbbi időben, lényegében saját tőzsdéje van és banki termékek épülnek rá.

A terv szerint 2008-2012-ben kétszázalékos emelkedéssel számolhatunk a szén-dioxid-kibocsátásban, tehát az évi átlagos szén-dioxid-kibocsátás maximum 30,845 millió tonna. Ez 2008-ban 27 millió tonna volt, és az előzetes számítások szerint 2012-re 32,33 millió tonnára emelkedik. „Sokan várták már a közzétételt, mert a kvótapiacon sok magyar társaság érdekelt, és több milliárd forint fordul meg itt évente" – nyilatkozta Tarjányi Dániel, a Calyon Bank Magyarország üzletkötője. A nagy kibocsátók általában jó előre számolnak a kvótákkal, a kibocsátott mennyiségekkel, és pontosan tudják, hogy vásárolniuk kell vagy el tudnak adni a rendelkezésükre bocsátott mennyiségből.

Mivel a kvótákat kibocsátást csökkentő beruházásokkal ki lehet váltani, ez a rendszer az alapja az EU-ban a széndioxid-kibocsátás hosszú távú csökkentésének – mondja a szakértő. Szerinte minden cég jól teszi, ha alaposan átgondolja, hogy a felesleges kvóták értékesítése helyett nem lenne-e kifizetődőbb környezetbarát technológiákat fejleszteni, mert a válság csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást, s így a kvóták árát, viszont a fellendüléssel egy mostani beruházás is kifizetődővé válhat, miközben a kvóták is felértékelődnek. Tarjányi elmondta, hogy a kvótára ma már különböző swap, határidős és egyéb szabadpiaci ügyletek épülnek, és bár ezek használata Magyarországon is terjedőben van, ezen a téren még EU-s társaiknál kevésbé felvilágosultak a magyar cégek. A kvótafedezet mellett nyújtott beruházási hitelekről a szakértő úgy vélte, hogy ez bár létező pénzpiaci termék, használata a válság miatt kockázatos, mert a fedezet gyorsan átértékelődhet. A kvóta prompt ára ma 13 euró körül van, egyéves határidőre pedig a termék ára 13,35 euró körül mozog, de piac rendkívül érzékeny a válsággal kapcsolatos hírekre.

Az EU üvegházhatást kiváltó gázokra vonatkozó kvótakereskedelmi rendszere (Emissions Trading System – ETS) a 27 tagországban, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában működő 10 500 egységre terjed ki, amelyeknek évente kell az előző évi kibocsátásuknak megfelelő kvótát megadniuk. Ez jelenleg a világ legnagyobb CO2-kereskedelmi rendszere, és egyben sarokköve annak, hogy az EU az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkenési célszámait költséghatékonyan teljesíthesse. Az EU-ETS (European Union Emission Trading Scheme) rendszert az Unió az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek költséghatékony végrehajtásának eszközeként hívta életre. A legnagyobb nemzetközi emisszió-kereskedelmi rendszerben való kereskedés 2005-ben indult útjára az EU éghajlat-politikájának egyik legfontosabb tartóoszlopaként. Az EU-ETS alá több mint 10 000 ipari létesítmény tartozik, ami hozzávetőleg az Európai Unió ÜHG (üvegházhatású gázok) emissziójának 40 százalékát teszi ki. Minden létesítmény annyi CO2-t bocsáthat ki, amennyire jogosultságot szerzett. Szennyezési jogokat kaphat a nemzeti kiosztás keretében, vagy vásárolhat más piaci szereplőktől. A kihasználatlan szennyezési jogokat értékesíthetik más létesítmény számára.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük