Radnóti Miklós és Wass Albert megzenésített költeményeiből rendeznek irodalmi estet az Új színház Bubik István színpadán. A Bojtorján, valamint a Historica zenekar frontembereiből, illetve tagjaiból alakult társulat úttörő vállalkozásba fogott a két emblematikus és tragikus sorsú magyar költő verseinek megzenésítésével.

 

Radnóti Miklós és Wass Albert megzenésített költeményeiből rendeznek irodalmi estet az Új színház Bubik István színpadán. A Bojtorján, valamint a Historica zenekar frontembereiből, illetve tagjaiból alakult társulat úttörő vállalkozásba fogott a két emblematikus és tragikus sorsú magyar költő verseinek megzenésítésével.

 

Üldözöttek címmel 2015. április 27-én tűzi műsorára az Új színház Radnóti Miklós és Wass Albert műveiből készült zenés irodalmi összeállítást. Hegedűs István tájékoztatása szerint Pomázi Zoltán a Bojtorján együttes énekes-gitáros-zeneszerzője tavaly készítette el a mártírhalált halt költő legszebb megzenésített verseiből álló albumát, amelyet megkülönböztetett figyelem kísért – és kísér máig is – határainkon innen és túl. A magyar történelem zivataros és dicsőséges eseményeinek történetét – históriáját – feldolgozó Historica zenekar, élén Ézsiás Péterrel, évről-évre megemlékezik az ugyancsak hányatott sorsú erdélyi író-költő születésének jubileumáról, amelyeknek, immár hagyományosan, az Új színház ad teret, illetve pódiumot. 

 

Adódok a kérdés: vajon milyen közös vonások, találkozási pontok lelhetők fel a két kiemelkedő tehetségű és talán legnagyobb hatású irodalmár művészetében?

A válasz elsősorban az eltérő gyökerű, ám mégis számos hasonlóságot mutató életútban, az üldözöttségben rejlik.

Mindkét alkotóművész származása okán szenvedte el a megaláztatást, kirekesztést, majd lelte a mártírhalált, illetve menekült öngyilkosságba. Amíg Radnótit vallási-etnikai alapon sújtották a vészkorszak kíméletlen törvényei és az embertelen végrehajtó hatalom kegyetlenkedései, addig Wass a második világháborút követő kommunista önkény megbélyegzett áldozatává lett. Mindkét alkotóművészben közös a haza és a – honfiúi érzelmeken túlmutatató – magyar föld szeretete. Legyen szó akár az erdélyi fenyvesekről, akár a költő szemei előtt lepergő anyaországi színes életképekről. A literatúra talán legszebb, legnemesebb hajtása a szerelmi költészet. Radnóti Gyarmati Fannihoz írt verseinek felfokozott érzelmeit a bezártság és a távolság érzete-tudata erősítette. A hitveséhez kötődő tiszta szerelmen és kölcsönös megbecsülésen túl a költő életébe – Beck Judit festőnő személyében – ugyan berobban egy rövid életű szerelmi történet (Harmadik ecloga), ám ez mindkét részről hamar lezárul. Wass Albert szerelmi életéről a nála jelentős szerepet játszó asszonyokhoz írott levélrészletek árulkodnak. Emellett bepillantást nyerhetünk a szülőföldjéről menekülni kényszerülő, életének nagyobbik felét emigrációban töltő író-költő lelki és szellemi vívódásaiba, a megkapaszkodással járó gyötrelmekbe. Wass Albert három házasságot kötött, s életében mindhárom asszonyt elveszítette. A „mellékszál" – csakúgy, mint Radnótinál itt is felszínre kerül: a háború előtti ünnepelt színésznőhöz, a szintén emigrációba kényszerült Szeleczky Zitához írott levelekből többek között kiderül, hogy a színésznő a Wass Albert versek nagy népszerűsítője volt. A paralel életrajzi vonatkozásokat mi sem szemlélteti jobban, mint Wass Albert: A Völgyek vándora és Radnóti Miklós: Himnusz a békéről című költeményének összefésült, közös dalban való előadása.

 

Az Üldözöttek irodalmi est a két kiemelkedő hatású költő életének és művészetének párhuzamait igyekszik fókuszba állítani. Pomázi Zoltán énekével és akusztikus gitárkíséretével a Radnóti művek szólalnak meg, ugyanakkor Ézsiás Péter (ének, akusztikus gitár) Wass Albert költészetét eleveníti meg dalokban. További hangszeres kíséretről az est másik két főszereplője Hegyi Károly zeneszerző-billentyűs valamint Huszák Zsolt akusztikus gitáros, aki a dalok hangszereléséről is gondoskodik.

 

2015. április 27. 19:30

Üldözöttek

Új színház

1061 Budapest, Paulay Ede u. 35.

 

http://www.ujszinhaz.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük