Az unióban a betegek szabadon választhatják meg, hol kívánják kezeltetni magukat. Az Európai Bizottság a határokon átnyúló egészségügyi ellátás jogi kereteinek meghatározására tett javaslatot. Az EP állásfoglalásában támogatja a kezdeményezést, és kiemelten kezelné a magas színvonalú ellátás, a jogbiztonság garantálását, az egészségfinanszírozás fenntarthatóságát. A képviselõk uniós betegjogi chartát szeretnének.

Az unióban a betegek szabadon választhatják meg, hol kívánják kezeltetni magukat. Az Európai Bizottság a határokon átnyúló egészségügyi ellátás jogi kereteinek meghatározására tett javaslatot. Az EP állásfoglalásában támogatja a kezdeményezést, és kiemelten kezelné a magas színvonalú ellátás, a jogbiztonság garantálását, az egészségfinanszírozás fenntarthatóságát. A képviselõk uniós betegjogi chartát szeretnének.

A parlament által csütörtökön elfogadott szöveg emlékeztet: ?az Európai Bíróság 1998 óta több olyan döntést is hozott, amely szerint a betegek szabadon megválaszthatják az orvosi kezelés és betegellátás helyét, ezzel a szabad mozgás elvét alkalmazva a külföldön nyújtott egészségügyi ellátás megtérítésére is?.

Az EP ?üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését egy olyan konzultációs eljárás megindítására, amely a határokon átnyúló egészségügyi ellátás kereteinek meghatározását célozza?

A képviselõk kimondják: ?a betegek mobilitása csak a beteg szabad akaratától függ, és ezt semmivel sem szabad befolyásolni?.

A parlament ?szükségesnek látja egy olyan jogi keret kidolgozását, amely a leginkább garantálni tudja a betegek idõben megfelelõ és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz jutását, továbbá a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások fejlõdését és az egészségfinanszírozás fenntarthatóságát?. Az állásfoglalás megjegyzi, ?az egészségügyi szolgáltatásokra nem vonatkozik a szolgáltatási irányelv?.

Az egyik elfogadott módosítás szerint ?a jövõbeli közösségi keretnek közös betegjogi chartát kellene tartalmaznia? annak érdekében, hogy ezeket a jogokat a határokon túl és a kibocsátó országban is gyakorolják?.

A képviselõk kiemelik, ?hogy a határokon átnyúló egészségügyi ellátás magában foglalja a betegek mobilitását, az egészségügyi dolgozók mobilitását, valamint a másik országból nyújtott egészségügyi ellátást?.

?A jogbiztonság megteremtése a határokon átnyúló egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése tekintetében a betegek, a nemzeti egészségbiztosítási rendszerek, valamint az egészségügyi szolgáltatók számára egyaránt elsõbbségi feladat? – így a szöveg.

Az EP ?sürgõsen kéri a bizottságot az egészségügyi ellátásra vonatkozó közös elvek és alapvetõ iránymutatások kidolgozására, a betegek biztonságának szavatolása érdekében?.

A parlament ?úgy véli, hogy a jövõbeli közösségi keret lehetõséget nyújthat arra, hogy az európai polgárok számára egyértelmûvé tegye az egészségügyi ellátó rendszerben õket megilletõ jogokat, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fejlesszék egészségügyi rendszereiket?.

 

Aggódik az EP a bosznia-hercegovinai pártok radikalizálódása miatt

 

A nemzetközi közösség nem fogja eltûrni egy etnikailag megtisztított blokkokból álló Bosznia-Hercegovina létrehozását – áll egy az EP plenáris ülése által elfogadott jelentésben. A képviselõk többek között a nemzetközi törvényszékkel való megfelelõ együttmûködést, az etnikai korlátozások felszámolását, a határviták rendezését várják a balkáni országtól.

Az EP aggodalommal állapítja meg, hogy Bosznia-Hercegovinában a parlamenti választások és az elnökválasztás gyõztes, korábban mérsékelt pártjai ?a kampány során szembeállító és megosztó hangot ütnek meg?.

A Doris Pack (néppárti, német) által készített jelentés elítéli, hogy ?az ország területén tartózkodó, az egykori Jugoszlávia felbomlásához vezetõ háborúban tanúsított magatartásuk miatt a nemzetközi törvényszék által körözött személyek kiadása még mindig várat magára és bizonyos, a nyomozást segítõ dokumentumok is eltûntek?.

A szöveg felszólítja Boszniát, rendezze határvitáit szomszédaival.

A képviselõk ?aggodalmukat fejezik ki a Bosznia-Hercegovinában továbbra is meglévõ etnikai korlátok miatt, amelyek akadályozzák a nemzeti identitás kialakulását?, és ?óva intenek minden olyan próbálkozástól, amelynek célja, hogy etnikumok számára kizárólagos területeket hozzon létre Bosznia-Hercegovinában?.

A nemzetközi közösség nem fogja eltûrni egy etnikailag megtisztított blokkokból álló Bosznia-Hercegovina létrehozását – áll a jelentésben.

A dokumentum mihamarabbi reformokat sürget az állam alkotmánya, a bíróságok, a közigazgatás, a vállalkozói környezet, az oktatás, a növény- és állategészségügy területein, valamint a környezetvédelem terén.

A jelentés óv a közoktatásban etnikai alapon szervezett tanuló csoportok létrehozásától és rendõrségi reformot szorgalmaz.

Doris Pack jelentésében emlékeztet arra, hogy az EU politikája továbbra is célul tûzi ki a térség integrálását. Az EP-képviselõ esélyt lát a térségben szolgáló EUfor-erõk létszámának csökkentésére.

 

Tabajdi: intõ jelek Bosznia-Hercegovinában

 

A jelentés vitájában felszólaló Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta: ?tíz év telt el Dayton óta, de Bosznia-Hercegovina sajnos továbbra sem stabil állam?. A képviselõ szerint ugyan ?nincs robbanásközeli állapot?, azonban intõ jel ?a rendõrségi reform körül kialakult patthelyzet, a reformok lassulása, a döntéshozatal akadozása, a mindennapos verbális agresszió a boszniai szerbek és a bosnyákok között?.

Tabajdi úgy vélte, ?fontos, hogy a nemzetközi közösség fõ képviselõjének mandátumát meghosszabbították 2008-ig, nagyon korai lett volna a megszüntetés?. A képviselõ szólt arról, hogy ?az idén zajló koszovói rendezés újabb próbatétel, kihívás?, és hogy ?az Európai Uniónak továbbra is nagyon oda kell figyelnie Bosznia-Hercegovinára?.

Az alapjogi charta tiszteletben tartását szorgalmazza az EP

 

Az Európai Bizottság jogalkotásában az alapjogi charta tiszteletben tartását szorgalmazza az EP. A képviselõk szeretnék, ha az alapjogok ellenõrzésébe a lehetõ legtöbb külsõ, független szereplõt vonnák be. A parlament számít az Alapjogi Ügynökség szakértelmére mind saját, mind az Európai Bizottság és az Európai Tanács jogalkotási munkájában.

?Az unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul?. Ezen alapjogoknak az unió különféle szerveinek jogalkotási munkájában való minél teljesebb érvényesülését szorgalmazza az EP által csütörtökön elfogadott jelentés.

A Johannes Voggenhuber (zöldpárti, osztrák) képviselõ által jegyzett, csütörtökön 485-87-29 arányban elfogadott jelentés ?felkéri a bizottságot, hogy tegye átláthatóbbá a nyomon követési folyamatot és konzultáljon a civil társadalom érintett szereplõivel, különösen azokkal, akiket a bizottság mindenkori javaslatai érinthetnek? . A parlament arra kéri a bizottságot, hogy a külsõ szereplõk bevonására konkrét mechanizmust dolgozzon ki.

A jelentés felhívja a Tanácsot is ?az alapvetõ jogok rendszeres vizsgálatának erõsítésére a kormányzati együttmûködés területén és az eredmények nyilvánosságra hozatalára?.

A képviselõk azt szeretnék, ha az intézmények és a közvélemény rendszeres jelentésekben tájékozódhatna az alapjogok tiszteletben tartásának belsõ ellenõrzésérõl.

Az elfogadott jelentés szükségesnek tartja az alapjogi charta figyelembe vételére vonatkozó eljárásnak az egész jogalkotási folyamatra való kiterjesztését, a parlament helyzetének erõsítését, az Alapjogi Ügynökség szerepének pontosítását és támogatásának fokozott igénybevételét. A jelentés szorgalmazza, hogy az unió többi intézménye is vegye igénybe jogalkotási munkájában az alapjogi ügynökség szakértelmét, ezért szükségesnek tartja a létrehozandó intézmény megfelelõ forrásokkal való ellátását.

Gál: van teendõ az alapjogok érvényesülése érdekében

?Az alapvetõ jogaink, az emberi jogaink tiszteletben tartatása, azok érvényesítése, minden körülmények között minden európai jogállam és demokrácia alapköve. Megkerülhetetlen és felülírhatatlan? – mondta felszólalásában a néppárti frakció nevében felszólaló Gál Kinga. ?Az alapvetõ jogok tényleges tiszteletben tartása, az uniós intézmények részérõl ott kezdõdik, amikor megjelenik az Alapjogi Charta tiszteletben tartása? – tette hozzá.

?A nap mint nap megjelenõ emberjogi problémák, és azok összetettsége bizonyítja, hogy van teendõ, és sok a teendõ ezen a területen? – fogalmazott Gál Kinga.

A képviselõnõ szerint az unió meghatározó bázisát jelentõ alapjogok tiszteletben tartásával kapcsolatban a deklarációkhoz eddig kevés konkrétum kapcsolódik. Ezért Gál Kinga az alapjogi charta jogi erõvel történõ felruházását szorgalmazta.

 

Újra prioritássá tennék az euro-mediterrán integrációt

 

Az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet kialakításának lehetõségét veti fel az Európai Parlament. Az EP a mezõgazdaság liberalizálásával és az euro-mediterrán energiapiac kiépítésével adna új lendületet a barcelonai folyamatnak, valamint kidolgozná a ?millenniumi célok? mediterrán változatát.

Kadir Arif francia szocialista képviselõ csütörtökön elfogadott jelentése szerint ?az euro-mediterrán integráció folyamatának újfent politikai prioritássá kell válnia az unió napirendjén?. A parlament úgy véli, hogy ?szükség van egy szabadkereskedelmi övezetre, amelynek célja a szegénység felszámolása, a munkanélküliség csökkentése, és a demokrácia megerõsítése?. A földközi-tengeri térségben megnövelt gazdasági együttmûködés kedvezõ kilátásokat nyújt a dél-európai tagállamok számára is.

?Kapjon új lendületet a barcelonai folyamat? – azonban a szabadkereskedelmi övezet létrehozására kitûzött 2010-es határidõt felül kell vizsgálni – így a parlament. A jelentéstevõ hangsúlyozza a dél- és kelet-mediterrán országok regionális integrációjának, valamint a dél-dél irányú kereskedelem megerõsítésének fontosságát. Ezért felszólítja a térség többi országát, hogy ?csatlakozzanak a Marokkó, Tunézia, Egyiptom és Jordánia közötti 2004-es szabadkereskedelmi megállapodáshoz?.

A képviselõk felszólítják a bizottságot, ?vegye figyelembe a dél- és kelet-mediterrán országok preferenciális tarifális kedvezményeinek elképzelhetõ erodálódását?, és kéri az EB-t, ?vezessen be egy kompenzációs eljárást ezen negatív hatások csökkentése érdekében?.

A dél- és kelet-mediterrán országok népességének egy harmada kevesebb, mint napi dollárból él. A parlament ezért felhívja az uniót, hogy ?fektessen be egy olyan egyedi cselekvési programba, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem – azaz dolgozza ki a ?millenniumi célok? program mediterrán változatát?.

A parlament ?érdeklõdéssel fogadja az ENPI ? az Európai Szomszédsági Politika pénzügyi szükségleteit fedezõ új eszköz ? létrehozását, valamint üdvözli a bizottság javaslatát, hogy a finanszírozást több mint 14 milliárd euróra emeli. A jelentéstevõ úgy véli, hogy ?már el lehet indítani az euro-mediterrán fejlesztési bankra vonatkozó projektet, és elsõ lépésként be kell vonni abba mind az európai, mind a déli parti érdekelt országokat?.

A mezõgazdasággal kapcsolatosan ?a piacok megnyitását közösen kell meghatározni és fokozatosan és kell végrehajtani? – fogalmaz a szöveg. ?A tárgyalások az egyes termékekre külön-külön térjenek ki, és tartsák szem elõtt az ún. ?kényes? termékek védelmének szükségességét, amelyeket ki kell zárni a teljes liberalizációból? – hangsúlyozzák a képviselõk. A parlament kulcsfontosságúnak tartja, hogy ?a dél- és kelet-mediterrán országok a transzeurópai hálózatokkal jobb átjárhatósággal rendelkezzenek?.

Központi szerepet szán az elõadó az euro-mediterrán energiapiac kiépítésének, és ?érdeklõdéssel fogadja a bizottság azon szándékát, hogy külsõ energiapolitikájában fontos szerepet ad Észak-Afrikának és Közép-Keletnek?. Továbbá üdvözli a REMEP platform (Rome Euro-Mediterranean Energy Platform) néven ismert energetikai együttmûködés földközi-tengeri térségben történõ megvalósítását, és a jelentõs szubregionális projekteket – például a Maghreb-országok villamosenergia-piacának az EU villamosenergia-piacával való fokozatos integrációját, a gázpiac integrációját a Mashrek-régióban.

?A szabadkereskedelmi övezetet ki kell egészíteni a munkavállalók szabad mozgásának fokozatos és feltételekhez kötött engedélyezésével, figyelembe véve az európai munkaerõpiac helyzetét? – vélik a képviselõk. Ezen kívül a jelentéstevõ csökkentené a migránsok által hazaküldött átutalások költségeit is, és a vízumkiadást megkönnyítõ jogi és igazgatási eljárásokat alakítana ki.

 

Vita az EP-ben a berlini nyilatkozatról

 

Az Európai Parlament március 14-én vitát tartott a március 25-ei, berlini, nem hivatalos EU-csúcson elfogadandó nyilatkozatról, amellyel az unió az elõdjeit létrehozó római szerzõdések ötvenedik évfordulóján a megemlékezés mellett a jövõ kihívásaival is foglalkozna.

Az unió 2007. március 25-én ünnepli az Európai Közösséget létrehozó római szerzõdés aláírásának 50. évfordulóját. Az EU-tagállamok a mostani elnökséget adó ország fõvárosában, Berlinben adnak ki ünnepélyes nyilatkozatot, amelyben hitet tesznek az európai értékek mellett, és iránymutatást fogalmaznak meg az unió elõtt álló kihívások – energiabiztonság, klímaváltozás, szociális modell – kapcsán.

Az EP-ben tartott vitát Hans-Gert Pöttering nyitotta meg. Az EP pártjai által a szöveg megfogalmazásában a parlament képviseletével megbízott házelnök azt mondta, a szövegnek lesz egy az 1957 óta elért eredményekkel (a tagállamok egyenlõsége, transzparencia, szubszidiaritás) foglalkozó része, aztán az EU alapvetõ értékeirõl lesz szó, majd a jövõ kihívásairól. Ez utóbbinál a hangsúly az energiapolitikán, a klímaváltozáson, az EU kül- és biztonságpolitikáján, a belbiztonságon és a polgári jogokon, valamint a szociális felelõsségen lesz.

Pöttering az alkotmányozás kapcsán megemlítette, hogy az EP továbbra is szilárdan támogatja az alkotmányos szerzõdést.

Zárásként a házelnök azt mondta, ?az elmúlt ötven év eredményei rendkívüliek voltak. Ötven év után azonban Európának friss újrakezdésre van szüksége. Össze kell gyûjtenünk bátorságunkat és akaratunkat, hogy megfeleljünk a 21. század kihívásainak? – fogalmazott Hans-Gert Pöttering.

A Tanács képviseletében a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier azt mondta, az EU egy valódi sikertörténetet ünnepelhet Berlinben. A politikus úgy vélte, ?ha el akarjuk nyerni az európaiak bizalmát, meg kell mutatnunk, hogy az Európai Uniónak van értelme a számukra?. Szerinte a legutóbbi brüsszeli EU-csúcs nagy siker volt, ugyanis megmutatta, hogy ?az EU képes cselekedni, ahol az emberek cselekvést várnak tõlünk?, mint például a klímaváltozással és az energiakérdéssel kapcsolatban.

Steinmeier azt mondta, a berlini nyilatkozatnak az EU eredményeirõl szóló részében a béke, a stabilitás, a prosperitás szerepel majd kiemelten. Az értékekrõl szóló rész utal majd az emberi méltõságra, a szabadságra és felelõsségvállalásra, a szolidaritásra, a sokszínûségre és a toleranciára. A jövõ kihívásaival foglalkozó rész szól majd az energiakérdésrõl, a klímaváltozásról, a közös kül- és bizotnságpolitikáról, a szervezett bûnözés és a terrorizmus elleni harcról és az illegális bevándorlás kérdésérõl.

A kulcsüzenet az európai szociális modell fontosságának hangsúlyozása lesz – mondta a német külügyminiszter. Ez megmutatja, hogy ?a gazdasági versengés összeegyeztethetõ a szociális és a környezet iránt érzett felelõsséggel? – mondta Steinmeier, hozzátéve ?emeljük ki azt, ami összeköt bennünket?.

Az Európai Bizottság nevében felszólaló Margot Wallström úgy vélte, a berlini csúcstalálkozó nem csak arra szolgál majd, hogy ?kiemeljük, mi az, ami egyesít bennünket, és hangsúlyozzuk közös értékeinket és elveinket?, hanem arra is, hogy ?közös célokat és ambíciókat javasoljunk, hogy megerõsítsük egymás kölcsönös elismerését, az egymás iránti szolidaritást, valamint elkötelezettségünket a jobb és erõsebb, az összes polgár számára elõnyös unió iránt?.

 

A berlini nyialtkozatnak Wallström szerint ?konkrétnak ám nem túlságosan specifikusnak? kell lennie.

A biztos úgy vélte, a bõvítés dinamizmust adott az EU-nak.

Joseph Daul (néppárti, francia) azt mondta, frakciója mindig is az integráció elmélyítését támogatta. A frakcióvezetõ azt mondta, az 1957-es római szerzõdések után Európában ?a háború nem volt többé realitás?, viszont az európaiak egy része kommunista diktatúrákban volt kénytelen élni. Ezek az országok azonban visszatértek az európai családba, így ?az EU mindkét tüdejével lélgezhet?.

Daul a legfontosabb kihívások között említette a demográfiai, globalizációs, polarizásciós folyamatokat, a klímaváltozást és az energiaellátás kérdését, valamint a nemzetközi terrorizmus elleni harcot. Szerinte Európai jövõbeli generációi számára a siker elõfeltétele a késlekedés és hezitálás nélküli alkalmazkodás lesz a gyorsan változó körülményekhez, Ehhez – vélte – megfelelõ poilitikai bátorságra lesz szükség.

A szocialista frakcióvezetõ, Martin Schulz, (német) azt mondta, a berlini nyilatkozattal kapcsolatos várakozások jelentõsek, és lehetséges, hogy sikertelenség esetén ?eltávolodunk az integrációtól egy bizonytalan jövõ felé?.

Schulz szerint a berlini nyilatkozatnak nagyon erõs, reménykeltõ üzenetetnek kell lennie. A politikus úgy vélte, veszélyt jelent az intolerancia, amelyrõl pedig ?már azt hittük, túl vagyunk rajta?. Ezért szerinte a fiatalokhoz kell szólnia az üzenetnek: ?igen, ezt mind elértük, de nektek is kell tennetek valamit?. Schulz hozzátette, lehetõséget kell nyújtani a fiataloknak, és gyerekeiknek, hogy ?békében nõjenek fel és legyenek kilátásaik?.

A liberális Graham Watson úgy vélte, ?a berlini nyilatkozatnak nem annyira a múltra való büszkeségünket, mint inkább a a jövõ iránti elkötelezettségünket kell tükröznie?. A frakcióvezetõ szerint ?bizarr? vitatkozni egy olyan nyilatkozatról, amelynek még a tervezete sem ismert.

Watson azt javasolta a német elnökségnek, rövid legyen a nyilatkozat, a szövege meg olyasmi, ?amit a wittenbergi ajtóra lehetne szegezni?.

Cristiana Muscardini (UEN, olasz) szerint a történelmi gyökerekbõl kell kiindulni a jövõrõl való gondolkodásnál is. A képviselõnõ szerint ?nincs igazi kultúra az egyén méltóságának elismerése nélkül?.

Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, német) szerint kell lennie a nyilatkozatban valaminek, amit az emberek észrevesznek. A képviselõ úgy vélte, specifikus célkitûzéseknek is szerepelniük kellene benne, például a klímaváltozás kapcsán a maximum 2 fokos globális melegedés, az anyagok nyersanyaghatékony használata, vagy a megújuló erõforrások 100 százalékos arányának elérése a következõ 50 éven belül.

A GUE/NGL képviselõcsoport nevében felszólaló Francis Wurtz (francia) a konzultáció szükségességérõl szólt. Szerinte a berlini nyilatkozat tisztességes és kritikus megközelítéssel szemlélhetné az EU-t, és az átlagemberek napi problémáival kellene foglalkoznia.

Nigel Farage (IND/DEM, brit) nem osztotta a korábbi felszólalók optimizmusát. Szerinte közöttük akadnak olyanok, akik szerint a nyilatkozat még a jövõbeli idõjárást is képes lehet befolyásolni. Farage azt mondta, az európai népeket kellene megkérdezni a deklarációról.

Az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás frakció vezetõje, Bruno Gollnisch úgy vélte, a nyilatkozatnak az európai fiatalokra, a munkanélküliség és a szegénység kérdésére kellene koncentrálnia.

Perger István /Eu Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük