Uniós forrás nélkül a pályázati kommunikáció?
euKötelező, de nem minden esetben elszámolható – így lehetne jellemezni a pályázati rendszerbe beépülő kommunikációs kötelezettséget, a disszeminációt. A társadalmi nyilvánosság biztosítására több uniós pályázati projekt esetében ugyanis nem áll rendelkezésre külön összeg, így a tájékoztatást saját forrásból kell finanszírozni. A különböző típusú megjelenések költségei széles skálán mozognak, a tábla készítéstől a komplett nyitórendezvény megszervezéséig. Előfordul, hogy a már hatékonyan működő vállalati marketingtevékenységbe kell beemelni a disszemináció egészét, aminek kidolgozása nehézségekkel járhat.
euKötelező, de nem minden esetben elszámolható – így lehetne jellemezni a pályázati rendszerbe beépülő kommunikációs kötelezettséget, a disszeminációt. A társadalmi nyilvánosság biztosítására több uniós pályázati projekt esetében ugyanis nem áll rendelkezésre külön összeg, így a tájékoztatást saját forrásból kell finanszírozni. A különböző típusú megjelenések költségei széles skálán mozognak, a tábla készítéstől a komplett nyitórendezvény megszervezéséig. Előfordul, hogy a már hatékonyan működő vállalati marketingtevékenységbe kell beemelni a disszemináció egészét, aminek kidolgozása nehézségekkel járhat.
Kronberger Ágnes, az European Conformity Check (ECC) monitoring területi vezetője a Magyar Disszeminációs Szövetség (MaDisz) kérdésére elmondta, hogy a kötelező vállalásként rögzített kommunikáció az Új Széchenyi Terven belül kiírásra került KMOP és GOP pályázatokban nem számolható el. A jelenlegi forráshiányos időkben a disszeminációra jellemzően nincs forrás, önerőből kell finanszírozni. A nyertesek természetesen nem kockáztatják a támogatás elvesztését, ezért vállalják a plusz költségeket. Az a legszerencsésebb, ha egy jól kidolgozott és bevezetett vállalati marketing kiegészítése a disszemináció, de ezt a kis- és középvállalkozói réteg ritkán engedheti meg magának.
A MaDisz arról is beszámolt, hogy a tájékoztatási kötelezettség részleteiről, illetve lehetőségeiről, valamint végrehajtásának szabályairól a pályázók keveset tudnak. Kronberger Ágnes szerint már a projekt tervezésekor fel kell hívni a figyelmet erre a kommunikációs elemre, így már a pályázat benyújtásakor, illetve a döntéskor lehetne megtervezni a disszeminációs költség a – pályázó és a közreműködő szervezet szempontjából is – a lehetséges legjobb felhasználását.