Uniós támogatások – Lázár: öt százalékos a korrekció, a pénz nem vész el

Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn Brüsszelben, miután tárgyalt Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal.

Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn Brüsszelben, miután tárgyalt Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal.

    Az államtitkár, aki kormánybiztosként irányítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), korrekt és higgadt tárgyalás nyomán létrejött tisztességes megállapodásnak nevezte az Európai Bizottsággal kötött alkut. Mint fogalmazott, a kormány egyfelől azért fogadja el a javasolt korrekciót, mert ez a pénz nem vész el, Magyarországnak lehetősége van azt újra, máshol felhasználnia. Az összeg lekötéséhez az NFÜ-nek az év végéig kell megpályáztatnia a pénzt és szerződést kötnie a kedvezményezettekkel. Lázár János 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) becsülte a korrekció által érintett összeget.

    A megállapodás ugyanakkor – tette hozzá az államtitkár – mintegy kétmilliárd euró "megmozdítását" teszi lehetővé. Elmondta: a Brüsszel által javasolt korrekció magyar részről történt elfogadásának másik oka az, hogy az Európai Bizottság a korrekciót követően kész Magyarország rendelkezésére bocsátani ezt a kétmilliárd eurót.

    "Ez az ország fejlődése szempontjából kiemelkedő nagyságrendű összeg, és a megállapodás jó befektetés Magyarország részéről" – állapította meg Lázár János.

    Napokon belül elindulhatnak a kifizetések a leállított operatív programokban – tudatta Johannes Hahn a közös sajtótájékoztatón. Közölte, hogy a korrekcióra azért van szükség, mert egyes korábbi, már elszámolt szerződéseknél hiányosságokat találtak. A biztos hangsúlyozta: Brüsszelnek is érdeke, hogy Magyarország ezt a pénzt ne veszítse el, hanem az év végéig megfelelően el tudja költeni.

    Hahn megjegyezte: a források felfüggesztése mindig súlyos ügynek számít egy olyan uniós tagországban, amely nagy mértékben van ráutalva a strukturális támogatásra, de a bizottság szemszögéből nézve az ilyen felfüggesztés – bár nem örömteli dolog – nem számít szokatlannak. Idén már több mint száz program tekintetében nyúltak ehhez az eszközhöz és csaknem mind a 28 tagország érintett volt ilyen felfüggesztésben. Az osztrák politikus kiemelte, hogy Magyarországon a strukturális alapokból finanszírozzák a közberuházások több mint 90 százalékát.

    A két politikus beszámolt arról, hogy megvitatták azt is, miként csökkentheti Magyarország az idén záruló uniós költségvetési periódusban a források elvesztésének a kockázatát. Lázár János méltatta, hogy Brüsszel ebben kész segítséget nyújtani, és szerinte most már a magyar kormányzat fejlesztéspolitikával foglalkozó munkatársain múlik az, mekkora lesz a forrásvesztés.

    Vannak olyan technikai, illetve adminisztratív jellegű intézkedések, amelyeket Magyarország Brüsszellel közösen tehet meg – fejtette ki a magyar államtitkár. Johannes Hahnnal együtt utalt arra, hogy megállapodhatnak az operatív programok módosításában, illetve bővíthetik a nagyprojektek listáját.

    "De teszünk hazai lépéseket is" – folytatta Lázár. Elmondta, hogy október elsejéről új önerőalapot létesítenek az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak.

    "Harminc százalékos szállítói előleget biztosítunk a vállalkozóknak, és külön fogjuk támogatni az önkormányzatokat, hogy le tudják hívni a projekteket" – közölte. Kitért arra, hogy a környezetvédelmi célú programoknál nagy a lemaradás. Ahol a települések nem boldogulnak, ott az állam a saját kezébe fogja venni a programokat – jelezte. Szerinte az ösztönzés és a szigor eszközével egyaránt élni fognak. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök kilátásba helyezte: azon tárcáknál, ahol idén forrásvesztés lesz – például egészségügyi vagy oktatási beruházások terén -, ott ezt a forrásvesztést jövőre az érintett tárca költségvetése bánhatja.

    Johannes Hahn beszámolt arról is, hogy Magyarország bemutatta az uniónak az új, vagyis a 2014-2020-as pénzügyi időszakra szóló partnerségi megállapodás-tervezetét.

    "Ez nagyon kiérlelt dokumentum, ami sajnos nem mondható el minden tagállam benyújtott tervezetéről" – mondta az EU-biztos. Lázár János ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ebben az új hétéves időszakban Magyarország az EU-tól érkező fejlesztési pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztési célra kívánja fordítani.

    "Ennek tartalmáról és részleteiről készek vagyunk egyeztetni, és tiszteletben fogjuk tartani az Európai Unió prioritásait" – ígérete az államtitkár.

Kárpáti János és Konsiczky Zoltán

kkj \ egr \ kkz \ gry

MTI 2013. szeptember 9., hétfő 14:04