Vallásosság – generációs metszetben
3 perc olvasás 
A rendszerváltás óta felnőtt fiatalok körében megtört a 20. századi szekularizációs trend, a vallásosság ezért ma kevésbé életkorfüggő, mint a rendszerváltás idején- derül ki a TÁRKI – ISSP 1991-es és 2008-as felmérésének összevetéséből.
A rendszerváltás óta felnőtt fiatalok körében megtört a 20. századi szekularizációs trend, a vallásosság ezért ma kevésbé életkorfüggő, mint a rendszerváltás idején- derül ki a TÁRKI – ISSP 1991-es és 2008-as felmérésének összevetéséből.
A rendszerváltás óta megfigyelhető változások nem egyformán érintették a különböző társadalmi csoportokat. 1991-ben a vallásosság szerinti megoszlás elsősorban életkorfüggő volt (1.ábra). A sosem hívők aránya a fiatalabb generációk felé haladva 36%-ra nőtt, a mindig is hívők aránya több mint megfeleződött. A megtérők arányának jövőbeli növekedése viszont már ebből a helyzetképből is prognosztizálható.
A rendszerváltás fiatal és középgenerációja 2008-ban középkorú és idősebb. A 2008-as felvétel adatai ezzel az életkor szerinti eltolódással többé-kevésbé megismétlik az 1991-es helyzetképet (2. ábra). A 2008-ra felnőtté érett 38 év alatti generáció viszont nem viszi tovább a tapasztalt tendenciákat: a sosem hívők aránya közöttük 31%, a mindig is hívőké 34%. A rendszerváltáskor tapasztalt szekularizációs trend megtört, ennek következtében a vallásosság ma kevésbé életkorfüggő, mint 1991-ben.
A férfiak körében mindig is magasabb volt, és a rendszerváltás óta növekedett is (26%-ról 33%-ra) a sosem hívők aránya. A nők körében a szekularizáció kevésbé és a férfiakhoz képest megkésve éreztette a hatását, a sosem hívők aránya végig 15% körül alakult, a mindig is hívőké pedig 60%-ról 45%-ra csökkent. Generációs metszetben a férfiak és a nők között vallásosság szerint a ma középkorú generációban a legélesebbek a különbségek.
Az iskolázatlanok és a diplomások körében változatlanul kisebb a sosem hívők (10% helyett 20% körüli), és magasabb a mindig is hívők aránya (40% helyett 50% feletti), mint a szakmunkás végzettségűek és érettségivel rendelkezők között. A rendszerváltás előtti szekularizációs nyomás státuszfüggőségét mutatja, hogy 2008-ban csak az 55 év felettiek körében figyelhető meg, hogy a magasabb végzettségűek felé haladva trendszerűen csökken a vallásosak részaránya. Amíg pedig 1991-ben még megfigyelhető, hogy a hitüket elhagyók aránya az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezőktől a diplomásokig haladva 4%-ról 18%-ra nőtt, addig 2008-ban ilyen összefüggés már nem tapasztalható.
Gérecz Balázs Imre, szociológus
