A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" kiadványa 2014-ben rég nem látott, dinamikus gazdasági növekedést vár.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" kiadványa 2014-ben rég nem látott, dinamikus gazdasági növekedést vár.

A gazdaság szerkezete a termelési oldalon 2014 második negyedévében is kiegyensúlyozottnak nevezhető. A termelési oldalon az összes meghatározó nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke bővült. A legfőbb hajtóerőt az elmúlt negyedévben is az ipari termelés és a tercier szektor jelentette. Előbbit a járműgyártás és a kapcsolódó ágazatok exportteljesítménye, utóbbit az erősödő belső felhasználás vezérelte. A felhasználói oldalon folytatódott a növekedési szerkezet átalakulása: a növekedés kizárólag a belső tételekhez köthető. Az import az exportot jóval meghaladó ütemben növekedett, és bár a külkereskedelmi aktívum így is bővülni tudott, a nettó export összességében a II. negyedévben nem volt hatással az éves GDP-növekedési ütemre. A dinamikus gazdasági növekedés motorja a beruházás volt, melynek bővüléséhez a második negyedévben a versenyszféra járult hozzá leginkább. A foglalkoztatás és a reálbérek éves bázisú emelkedésének hatására a rendelkezésre álló jövedelem tovább bővült, ami a gyorsuló fogyasztásban csapódott le. A belföldi felhasználás együttesen 3,9 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.

Előre tekintve, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben dinamikus lesz, míg 2015-re a növekedési ráta csökkenésére számítanak az elemzők. Ez a technikai hatások mellett az egyedi gazdaságélénkítő folyamatok („NHP-hatás", uniós források) lecsengésének következménye. Ennek ellenére az uniós szinten is kiemelkedő várható teljesítmény fontos jellemzője, hogy érdemben sem a külső, sem a belső egyensúlyt nem veszélyezteti. A magas külkereskedelmi többlet szűkülését, a nettó export gazdaságot visszafogó hatását az élénkülő belső felhasználás és a kedvezőtlenebb nemzetközi gazdasági környezet indokolja. Az idei évben a növekedés legfőbb hajtóereje a beruházás, jövőre a fogyasztás lesz, vagyis az elemzők egy belső forrásokra támaszkodó gazdaságszerkezetet vetítenek előre. A Növekedési Hitelprogram második szakasza iránt élénkült a kereslet, így az MNB 1000 milliárd forintra emelte a keretet, ami jelentős addicionális forrást biztosít a versenyszféra beruházásaihoz. Ennek hatására a szektor tartósan átveheti az uniós forrásokból megvalósuló állami nagyberuházások gazdaságélénkítő szerepét. Az elemzők 2014-2015-ben így 15 éve nem látott beruházásbővülést várnak. A fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése biztosítja. A tartósan alacsony kamat- és inflációs környezet következtében a háztartások fogyasztási hajlandóságának emelkedésére számítanak az elemzők: csökken az óvatossági megtakarítások mértéke, továbbá a mérlegalkalmazkodás folyamata is lezárul jövőre. Az elemzők ugyanakkor az alappályán még nem számoltak a Kormány szeptemberben várható újabb devizahiteles programjával. Ez egyrészről lökést adhat a fogyasztásnak, másrészről a bankok tőkehelyzetét ronthatja, ami visszafoghatja a hitelezést. A magyar gazdaság kibocsátása a teljes előrejelzési horizonton elmarad a potenciálistól, a ciklikus pozíció javulása mellett a kibocsátási rés 2015 után záródhat. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 3,3 százalékot, míg jövőre a 2,4 százalékot.

A főbb makrogazdasági változók várható alakulása:

 

2013

2014

2015

Bruttó hazai termék (volumenindex)*

1,1

3,3

2,4

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*

0,2

2,4

2,5

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*

5,8

13,3

4,9

Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*

5,3

5,6

6,2

Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*

5,3

7,2

7,0

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

6,6

5,7

5,4

Éves fogyasztóiár-index (%)*

1,7

0,2

2,4

A jegybanki alapkamat az év végén (%)

3,00

2,10

3,00

Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)*

10,2

7,9

8,2

A bruttó átlagkereset alakulása (%)*

3,4

3,3

4,8

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában**

3,1

3,1

2,8

Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában**

6,8

6,8

6,0

Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában

-2,2

-2,4

-2,7

GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)*

0,9

1,7

2,2

* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. ** Új MNB-módszertan szerint számítva.
Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás

Az éves infláció idén és 2015-ben is a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad. A korábbi közműdíjcsökkentések hatása, az újabbak bevezetése, az inflációs várakozások mérséklődése 2014-ben nyomott inflációs környezetet eredményez, amihez hozzájárul a negatív kibocsátási rés dezinflációs hatása. Emellett a teljes előrejelzési horizonton visszafogja az inflációt az orosz embargó miatt kialakuló túlkínálat árleszorító hatása. Az elemzők 2015-ben az infláció fokozatos felpörgésére számítanak, melyet a bázishatások mellett az erősödő belső kereslet vezérel, így az előrejelzési horizont végére a jegybanki célra emelkedhet a mutató. A nyomott inflációs környezet, a gazdaság ciklikus pozíciója és a globálisan laza monetáris politika indokolják a historikusan alacsony jegybanki kamatszint hosszabb ideig történő fenntartását.

A gazdasági növekedés pályája érdemben nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét. Ugyanakkor az elemzők 2015-ben a GDP-arányos mutató csökkenését várják, összhangban a reálgazdasági aktívum szerepének zsugorodásával, melyet jövőre már nem tud ellensúlyozni az EU-transzferek beáramlása és az államadósság növekvő belföldi finanszírozása miatt belföldön maradó kamat. A költségvetés idei hiánya a Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint a kormányzati előirányzatnál is kedvezőbb lehet, és jövőre sem látható kiigazítási kényszer.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük