A 424-es gőzmozdonyA 424-es gőzmozdonySzáz vasútat, ezeret! / Csináljatok, csináljatok! / Hadd fussák be a világot, / Mint a testet az erek. / Ezek a föld erei, / Bennök árad a müveltség, / Ezek által ömlenek szét / Az életnek nedvei.
(Petőfi Sándor:Vasuton)

A 424-es gőzmozdonyA 424-es gőzmozdonySzáz vasútat, ezeret! / Csináljatok, csináljatok! / Hadd fussák be a világot, / Mint a testet az erek. / Ezek a föld erei, / Bennök árad a müveltség, / Ezek által ömlenek szét / Az életnek nedvei.
(Petőfi Sándor:Vasuton)

   Petőfit elbűvölte a vasút. Varázsa mai napig is tart. Van valami megmagyarázhatatlan a vasutazásban, még a szuperszonikus repülőgép, csalagút, sífelvonó, luxusjacht és limuzinok korában is.

   Jó néhány évig tanítottam egykoron géptant, benne a dugattyús gőzgépek működését is. Most került kezembe egyik óravázlatom, kiselejtezem. De néhány gondolatot leírok, amellyel megpróbáltam hallgatóim lankadó figyelmét fenntartani.

   George Stephenson megalkotta a gőzmozdonyt. Petőfinek ebben is zseniális meglátása volt..Addig szinte semmilyen kapcsolat nem volt a Föld távol fekvő tájai között. Nem csak az ázsiai, de még a spanyolországi, vagy skandináviai események hírei csak késve juthatott el Magyarországra és az akkori életet alig, vagy egyáltalán nem befolyásolta. A vasúthálózat kiépítésének természetes következménye lett az emberiség gazdasági és kulturális integrálódásának megkezdődése. (Ma úgy mondanánk, a globalizáció.)

   A gőzgépet James Watt már hatvan évvel korábban feltalálta, ennek dugattyúja sajnos csak függőleges irányban, fel-lefelé tudott mozogni. Stephenson abban volt zseniális, hogy a gőzhenger dugattyújának egyenes vonalú mozgását szerkezete segítségével forgó mozgássá alakította át és építette be a mozdonyba, vitte át a mozdony kerekeibe. A szerkezet vetekszik a kerék feltalálásának jelentőségével.

   A vas-út két lényeges elemet egyesít. A földre rögzített alépítményt és a rajta közlekedő gördülő berendezést. Elvét már az egyiptomiak ismerték, a piramisok építésénél használták, ekkor még fából volt az alépítmény, a sín. A vasutat persze acél sínszálakból készített kényszerpálya vezeti a rajta haladó kerekek csekély gördülő ellenállását kihasználva.

   A nyomtávolság a vasúti vágány két sínszálának a sínfejek belső élei közötti távolsága. Kár, hogy a XIX. században még nem léteztek nemzetközi szabványok. Így Európában 1435 mm, a cári Oroszországban 1829 mm, Spanyolországban 1676 mm volt a nyomtáv. Végül is az európai méret terjedt el. Hogy Stephenson miért választotta a 4 láb, 8 és  fél  hüvelykes méretet, 1435 millimétert, az rejtély. De hogy az élet ne legyen egyszerű, vannak keskeny nyomtávú, 1000, 760, 750 és 600 mm-es sínpárok is.

   A melegben a fémet kiterjedek, a hidegben összehúzódnak. Ezért a vasúti pályán lerakott sínszálak között fél centiméteres hézagot hagytak az évszakok hőmérséklet változásának megfelelően. Ezért „kattog" a vonat haladásakor. Az agyunk is kattog, ha a vizsgákra készülünk, de ez másfajta kattogás.

   A 424-es gőzmozdony egy legendás járműtípus, a magyar ipar hajdani büszkesége. Az első, hatdarabos szériát 1918-ban gyártotta a Magyar Királyi Állami Vas- Acél- Gépgyár. Próbaútját 1924-ben tartották Budapest és Vác között. Ma már a budapesti Közlekedési Múzeum kiállítási tárgya.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük