Szívünk átlagosan 70-75 alkalommal dobban percenként. Azt viszont kevesen tudják, hogy ez a szám akár 40-re is csökkenhet, mégsem kell feltétlenül megijednünk. Ha sportolunk, ráadásul rendszeresen tesszük azt – és itt nem a heti egyszeri kis kocogásra gondolunk -, nálunk is kialakulhat az úgynevezett sportszív. Ugyanis ahogy izmaink, szívünk is megerősödik és megnövekedik az erős fizikai terhelés hatására. Ne feledjük azonban, hogy a valódi sportszív feltétele az egészséges szív!

 

Szívünk átlagosan 70-75 alkalommal dobban percenként. Azt viszont kevesen tudják, hogy ez a szám akár 40-re is csökkenhet, mégsem kell feltétlenül megijednünk. Ha sportolunk, ráadásul rendszeresen tesszük azt – és itt nem a heti egyszeri kis kocogásra gondolunk -, nálunk is kialakulhat az úgynevezett sportszív. Ugyanis ahogy izmaink, szívünk is megerősödik és megnövekedik az erős fizikai terhelés hatására. Ne feledjük azonban, hogy a valódi sportszív feltétele az egészséges szív!

 

A mozgás és az aktív sportolás az egészséges élet alappillére. Nemcsak a közérzetünk lesz jobb, a mozgás hatására nő az állóképességünk, izomzatunk megerősödik, megvastagodik, és jobban bírjuk mind a fizikai, mind a mentális terhelést. Bár nem is gondolnánk, nincs ez másképp a szív izomzatával sem. A fizikai aktivitás a szív izmaira is nagyobb megterhelést ró, hiszen a szervezet megnövekedett tápanyag- és oxigénigénye miatt felgyorsul a vérkeringés. A szív pedig alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, és megnő az izomtömege.

 

„A sportszív nem veszélyes az egészségre, viszont fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra, hogy a legapróbb elváltozást is időben felfedezzük. Megtörténhet ugyanis, hogy az intenzív terhelés hatását nem bírja szívünk, ami akár veszélyes szívritmuszavarhoz vezethet. Rutinvizsgálatok során tájékoztassuk előre orvosunkat, hogy rendszeresen sportolunk, hiszen gyakori jele a sportszívnek az alacsony pulzusszám. Ha azonban nem vagyunk élsportolók, sőt, keveset és ritkán sportolunk, érdemes elővigyázatosnak lenni. Gyakran ugyanis nem a szív ártalmatlan megnagyobbodásáról van szó, hanem kóros szívműködési panaszról, amelyet mielőbb ki kell vizsgáltatni, és megkezdeni a kezelését" – mondta dr. Fehér Anna kardiológus, az Év magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont munkatársa.

 

Szeptember 29-e a Szív Világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a szívbetegségek kockázati tényezőinek csökkentésére. Figyeljünk szívünk egészségére ezen a napon, és egész évben is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük