z. Tóth Antal: Ilosfalvy Róbert – Forró szívvel, hideg fejjel

A mindenkor elbűvölő operaénekes, a nagy erejű drámai mélységeket és a gyengéd líraiságot egyaránt megszólaltató Ilosfalvy Róbert életpályáját és művészetét mutatja be z. Tóth Antal monográfiája, mely a Holnap Kiadó gondozásában jelent meg.

A mindenkor elbűvölő operaénekes, a nagy erejű drámai mélységeket és a gyengéd líraiságot egyaránt megszólaltató Ilosfalvy Róbert életpályáját és művészetét mutatja be z. Tóth Antal monográfiája, mely a Holnap Kiadó gondozásában jelent meg.

 
Nem bulvárkönyv, bár Ilosfalvy életében jócskán találhatunk nem mindennapi fordulatokat. A kötet a művész személyiségének, a visszafogott, már-már rejtőzködő magánembernek és a színpadon kirobbanó, a szerepek által megkívánt elementáris erejű énekes különös kettősét kívánja elsősorban bemutatni.

A művész életét kronologikusan bemutató szerző (a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság tagja) számtalan honi és külföldi zenekritikából idézve részletes szerepelemzésekkel mutatja be a művész pályájának főbb stációit. Az interjúkban szűkszavúan megnyilatkozó énekes szeretett édesanyjához írt leveleiből kirajzolódik az olvasó számára is Ilosfalvy különös, nagyon szerethetően bohém és ugyanakkor félszegen visszafogott portréja.

A gazdag életpálya mintegy háromezer előadást foglal magában, melyeknek két-harmada operaelőadás volt. Az első közülük 1954-ben a Hunyadi Lászlóként, az utolsó 2000-ben, szintén Erkel Ferenc operájában, a Bánk bán címszerepe. Ez a 46 esztendő a magyar operaművészetben egészen kivételes életművet jelent, ezt a hatalmas időszakot gyakorlatilag az első perctől az utolsóig főszerepekben töltötte.
A kötetben több mint 170 fotó illusztrálja Ilosfalvy rejtőzködő magánéletét és impozáns színpadi pályáját, s a CD-mellékletben külföldi fellépéseinek élő felvételeiből, köztük számos Magyarországon nem énekelt szerepéből hallgathatunk részleteket.

„Nagyon sokat tanultam magam is Ilosfalvy Róbert pályájából. Volt valami nehezen megfogalmazható, ritka belső' békéje, ami csodálatos módon sikerrel segítette át a nem várt nehézségeken. Pedig abból bőven kijutott neki. Vagyont nem gyűjtött. a pénz nem motiválta, ami értéke volt – a hangja – két kézzel szórta. Mindig csendes derűvel, szeretetet sugározva, kiegyensúlyozottan élte életét. Nem csoda, hogy mindenki szerette Őt. Szeretetet sugározni és kapni: azt hiszem ez volt a titok, így összefűzve, hiszen egyik sem megy a másik nélkül."

(z. Tóth Antal zárszava)

http://www.holnapkiado.hu/

Lantai József