Zrínyi ősbemutató és emlékhangverseny Pécsett, a Kodály Központban

Vajda JánosZrínyi Miklós öt évszázadnyi távlatból ma is a helytállás és a bátor férfierő példaképe. A várkapitány és a szigetvári hősök cselekvő hazaszeretetére emlékezve nyilvánították a 2016-os évet „Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566" Emlékévvé. Ennek keretében csendül fel 2016. november 6-án, vasárnap este 19 órától a Zrínyiek a magyar zenében című emlékhangverseny a pécsi Kodály Központban, mely egyben Vajda János Zrínyi-kantátájának ősbemutatója.

Vajda JánosZrínyi Miklós öt évszázadnyi távlatból ma is a helytállás és a bátor férfierő példaképe. A várkapitány és a szigetvári hősök cselekvő hazaszeretetére emlékezve nyilvánították a 2016-os évet „Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566" Emlékévvé. Ennek keretében csendül fel 2016. november 6-án, vasárnap este 19 órától a Zrínyiek a magyar zenében című emlékhangverseny a pécsi Kodály Központban, mely egyben Vajda János Zrínyi-kantátájának ősbemutatója.

A Honvéd Férfikar és a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566" Emlékbizottság felkérésére Vajda János zeneszerző a Szigeti veszedelem 450. évfordulójára komponálta új művét 2016-ban. A Zrínyi-kantátát a pécsi Kodály Központban hallhatja először hangversenyteremben a magyar közönség. A Gersy Károly Zrínyi miséjével, Dohnányi Ernő Zrínyi-nyitányával és Kodály Zoltán Zrínyi szózatával kiegészülő pécsi koncerten az ünnepi beszédet Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára tartja és Dr. Páva Zsolt, Pécs Város polgármestere mond köszöntőt. Szólót énekel Fekete Attila Liszt-díjas és Szegedi Csaba Junior Príma-díjas énekművész. A zeneműveket a Tinódi Vegyeskar és a Szigetvári Zeneiskola tanári kamaraegyüttese, a Budapest Stúdió Kórus, a Honvéd Férfikar és a Pannon Filharmonikusok szólaltatják meg. Vezényel Strausz Kálmán Liszt-díjas művész, az Operaház és a Honvéd Férfikar karigazgatója.

Magyar zeneszerzők főhajtása Zrínyi előtt

A Kodály Központ-béli nagykoncerten tehát négy nagy ívű mű tiszteleg a 450. évforduló előtt. Vajda János, Gersy Károly, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán darabjai mellett szerepet kap az irodalmi emlékezet is. Budina Sámuel históriás visszaemlékezései, valamint Ányos Pál, Illyés Gyula és Sík Sándor költeményei állítanak emléket az emberi és katonai helytállásnak. A prózai és verses betéteket Kiss Emma és Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolják. Zrínyi Miklós várvédő bátorsága és nemesi vitézsége több nagyszerű komponistát ihlettett alkotásra. A pécsi koncert az elmúlt százhúsz esztendő zenei emlékezetét foglalja egybe. Az 1949-ben született Kossuth-díjas Vajda János kantátája tenor szólóra, vegyeskarra és szimfonikus zenekarra készült. A sokoldalú művész a magyar opera- és oratóriumirodalom egyik legfontosabb képviselőjeként újabb gazdag ritmikájú, szenvedélyes alkotással lepte meg a zeneszeretőket. Az öt tétel a költő Zrínyi Miklós sorainak felhasználásával állít emléket a hadvezérnek és társainak. A második tétel kezdete és vége megidézi Kodály Zrínyi szózatának néhány ütemét. A szigetvári kötődésű Gersy Károly szintén a történelmi Emlékév előtt tiszteleg Zrínyi miséjével. Hat évtizeddel korábban Kodály Zoltán komponált kórusművet a szigetvári várvédő és bajtársai tiszteletére. Az 1954-ben bariton szólóra és a capella vegyeskarra komponált Zrínyi szózatához a zeneszerző maga állította össze a kompozíció szövegét a költő Zrínyi Miklós Az török áfium ellen való orvosság című politikai munkájából. A kórusmű visszatérő szövegi és dallami motívuma is a Zrínyi-röpiratban szereplő „Ne bántsd a magyart!"  kulcsgondolatát viszi tovább. Kodály kompozíciója rejtjeles politikai tiltakozás volt az elnyomó szovjethatalom ellen, ugyanakkor az életmű egy igen jellegzetes vonulatához is tartozik: olyan szépirodalmi művek feldolgozásai közé, amelyek az 1923-as Psalmus Hungaricustól kezdődően foglalkoznak a magyarság sorsával és jövőjével. A Zrínyi szózata teljes pompájában mutatja be az idős Kodály kórusstílusát, különös tekintettel a Bach és Palestrina nyomdokán járó ellenpontozó technikára, valamint a jellegzetesen kodályi prozódiára.

A nagy előd, Dohnányi Ernő 19 évesen, 1896-ban komponálta a Zrínyi-nyitányt, amely egyik első zeneszerzői sikere lett. Hogy pontosan miért Zrínyi ihlette meg, nem derül ki az életrajzi forrásokból, annyi azonban bizonyos, hogy a mű a millenniumi zeneszerzői versenyre, az ún. „Királydíj-pályázatra" készült. Az eredményhirdetés a fiatal Dohnányi diadalát hozta, ugyanis mind a nyitány, mind pedig a szimfónia kategóriában őt hirdették győztesnek. A művet 1897 júniusában Erkel Gyula vezényletével a Filharmóniai Társaság mutatta be, ami óriási elismerést jelentett a végzős zeneakadémiai növendéknek. A darab, amely mind melodikájában, mind ritmikájában nemzeti karakterű, Dohnányi más fiatalkori darabjához hasonlóan feltűnően könnyű kézzel íródott.

A zenei megemlékezésre jegyek a www.jegymester.hu oldalon és a Filharmónia Magyarország jegyirodájában (Kodály Központ, Pécs, Brauer Marcell sétány 4.) kaphatók. Nyugdíjas és diák kedvezményekről a jegyirodában adnak felvilágosítást.

Kodály Központ

Pécs, 2016. november 6. 19 óra