10%-OS NÖVEKEDÉS A MAGYARORSZÁGI RENDEZVÉNYPIACON 2008-BAN

A Magyar Kongresszusi Iroda, partnerei közreműködésével, a 2008. évre vonatkozóan is elkészítette a hazánkban zajló nemzetközi[1] konferenciákról, kongresszusokról szóló statisztikai felmérését[2].

A Magyar Kongresszusi Iroda, partnerei közreműködésével, a 2008. évre vonatkozóan is elkészítette a hazánkban zajló nemzetközi[1] konferenciákról, kongresszusokról szóló statisztikai felmérését[2]. 2008-ban – 119.500 fő részvételével – összesen 531 nemzetközi konferencia, továbbá 57 nemzetközi kiállítás került megrendezésre hazánkban. A nemzetközi rendezvények szempontjából közel 10%-os növekedés tapasztalható 2007-hez képest. Ismerve a konferenciaturizmus gazdasági hatásait és a konferenciaturisták költési mutatóit, kijelenthető, hogy a szegmens 2008-ban is a magyarországi turizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata volt. Bizonyos mutatók – különösen a vidék helyzetét tekintve – figyelmeztetőül szolgálnak, és kijelölik a jövőbeni fejlesztések irányát.

A rendezvények áltagos időtartamát (3,9 nap) alapul véve elmondható, hogy 2008-ban hazánkban 2071 napnyi időtartamban volt konferencia, amely napi 5,7 nemzetközi rendezvényt jelent. A konferenciák 79,5%-a Budapesten került megrendezésre.

2008-ban a legtöbb rendezvényt áprilisban és szeptemberben rendezték hazánkban. Ekkor az összes konferencia több mint egynegyede (26,7%) zajlott szerte az országban. Témájukat tekintve, a 2007-es évhez hasonlóan a gazdasági konferenciák száma volt a legmagasabb hazánkban. Ezt az orvostudománnyal, majd pedig az egyéb tudományokkal foglalkozó konferenciák követték.

A nemzetközi konferenciák legtöbbjének (77,3%) 2008-ban is a szállodák szolgáltak helyszínül. A kongresszusi központok erősítették pozíciójukat 14,5%-ra (+1,1 százalékpont). Az egyetemek, tudományos intézetek tavaly a rendezvények 4,3%-ának szolgáltak helyszínéül, a többi rendezvény (3,9%) pedig egyéb, a fenti kategóriába nem sorolható helyszínen került megrendezésre.

2008-ban a kritériumoknak megfelelő konferenciákra a résztvevők több mint háromnegyede (76,9%) külföldről érkezett. Ez az arány magasabb, mint 2007-ben (69%) és az azt megelőző években. A nemzetközi rendezvényeken részt vevő nemzetek átlagos száma 9,2 volt 2008-ban. A nemzetközi konferenciákon részt vevő nemzetek közül a magyar küldöttek vettek részt a legtöbb konferencián (a nemzetközi konferenciák 76,9%-án). A nemzetközi rendezvények közel kétharmadán vett részt német vendég, 57%-án brit, 42,1%-án francia, 31-33%-ukon pedig amerikai, olasz és osztrák látogatók is képviseltették magukat.

A Magyarországon nemzetközi részvétellel megrendezett konferenciák közül minden másodikat magyar cég, szervezet rendelt meg. Jelentős növekedést (7 százalékpont) mutatott az Egyesült Királyságból (14,4%), csökkent azonban az Egyesült Államokból, valamint kis mértékben a Németországból és Franciaországból érkezett megrendelések száma.

A nemzetközi konferenciákra vonatkozó kritériumoknak nem felelnek meg, a hazai konferenciaturizmus jelentős részét adják azonban – mind résztvevőszámukban, mind gazdasági hatásukban – az „egyéb" rendezvények, konferenciák. 2008-ban a szakma 19.365 ilyen rendezvényről számolt be, amelyen összesen 1.150.000 fő vett részt. Ezzel a korábbi átlagos résztvevőszám (52) 59-re emelkedett 2008-ban.

A teljes kutatási anyag letölthető a Kongresszusi Iroda megújult honlapján, a http://www.hcb.hu/ oldalon a Hírsarok / Tanulmányok menüpontok alatt.

[1] Az ICCA nemzetközi szervezet kritériumai alapján nemzetközi konferenciának tekintjük a minimum ötven fő és minimum három nemzet részvételével lebonyolított rendezvényeket.

[2] A Magyar Kongresszusi Iroda 2001 óta negyedéves gyakorisággal gyűjt és dolgoz fel adatokat a magyarországi konferenciaturizmusról, több száz szolgáltató segítségével.