100 éves a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye

3 perc olvasás

2012.február.16. csütörtök. EuroAstra - Petrásovits Zoltán

<p> <span class="inline inline-left"><a href="/node/58086"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/Image3_232.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="76" /></a></span></p> <p>A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye centenáriumát. <a name="OLE_LINK14" title="OLE_LINK14"></a>A bélyegképen a Máriapócsi Görögkatolikus Kegytemplom Könnyező Istenszülő ikonja, Kisleghi Nagy Ádám Pantokrátor c. alkotása, a magyarországi görögkatolikus egyház megalapításáról rendelkező Vatikáni Bulla részlete, valamint a Hajdúdorogi Görögkatolikus Templom ikonosztázion részlete található. A négy képet a Magyarországi Görögkatolikus Egyház szimbóluma köti össze, a kompozíciót a Vatikáni bullát is díszítő ornamentikás széldísz egészíti ki. Az alkalmi borítékon a hajdúdorogi templom mennyezeti freskója (Puskás László alkotása), az alkalmi bélyegzőn pedig egy 1859-es ábrázolású templomsziluett látható. A centenáriumi újdonság Laczkó Anita grafikusművész tervei szerint az Állami Nyomdában készült. </p> <p>

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye centenáriumát. A bélyegképen a Máriapócsi Görögkatolikus Kegytemplom Könnyező Istenszülő ikonja, Kisleghi Nagy Ádám Pantokrátor c. alkotása, a magyarországi görögkatolikus egyház megalapításáról rendelkező Vatikáni Bulla részlete, valamint a Hajdúdorogi Görögkatolikus Templom ikonosztázion részlete található. A négy képet a Magyarországi Görögkatolikus Egyház szimbóluma köti össze, a kompozíciót a Vatikáni bullát is díszítő ornamentikás széldísz egészíti ki. Az alkalmi borítékon a hajdúdorogi templom mennyezeti freskója (Puskás László alkotása), az alkalmi bélyegzőn pedig egy 1859-es ábrázolású templomsziluett látható. A centenáriumi újdonság Laczkó Anita grafikusművész tervei szerint az Állami Nyomdában készült.

A magyarság már a népvándorlás évszázadaiban kapcsolatba került a bizánci kereszténységgel, a hittérítést is a keleti szertartású hittérítők kezdték. A IV. Lateráni zsinat után a bizánci kereszténység háttérbe szorult, de a XVII. századból fennmaradt imádságok és énekek is tanúsítják a folytatólagos továbbélést. 1868. április 16-án ötvenkét magyar görögkatolikus egyházközség képviselői országos kongresszust tartottak, ahol kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és önálló egyházmegye felállítását. Ennek eredményeként I. Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Külhelynökséget és 1898. június 8-án megalakult a Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Az Egyházmegyét 1912. május 6-án I. Ferenc József alapította, Christifideles Graeci kezdetű bullájával Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta, a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az egyházmegyéhez 162 parókia tartozott, ami a trianoni békekötést követően kevesebb, mint felére csökkent. 1968-ban a Szentszék engedélyével az egyházmegye joghatóságát kiterjeszthette a területén kívül eső parókiákra is. II. János Pál pápa, a Summis Pontificibus kezdetű bullájával 1980. július 17-én a Hajdúdorogi Egyházmegye joghatóságát – a Miskolci Apostoli Kormányzóság kivételével – minden Magyarországon élő görögkatolikus hivőre kiterjesztette. A bullát 1980. szeptember 28-án Agostino Casaroli bíboros, pápai államtitkár adta át Esztergomban. (Forrás: gorogkatolikus.hu)