Valóban meglepő, hogy változásokkal teli korunkban száz esztendőt aktívan megérjen egy ruházat, és nem gondol senki annak átalakítására, ráncfelvarrására . De hát miért is tennénk?

Valóban meglepő, hogy változásokkal teli korunkban száz esztendőt aktívan megérjen egy ruházat, és nem gondol senki annak átalakítására, ráncfelvarrására . De hát miért is tennénk?

Elődeink kiválóan teljesítették a kitűzött feladataikat. Olyan katonai ruházatot kellett tervezniük, rendszerbe állítaniuk, amely a Szent Korona környezetéhez méltó viselet. Az 1909-ben leváltott öltözetet 37 éven keresztül használták. 1871-ben a honvédség keretei között egy koronaőr egység felállítása eszmeiségében nagy előrelépés volt, a kiegyezést követő időszakban a függetlenségünk, és a Szent Korona elismerését jelentette. Az elmondások szerint Lotz Károly erre az alkalomra tervezte a koronaőrség, a képviselőházi őrség és az alabárdos testőrség díszöltözetét.

 

  
    A koronaőr díszegyenruha már megjelenésében is kiegyensúlyozottságot, harmóniát és erőt sugároz. A piros, fehér, zöld, azaz a nemzeti trikolor színei egyensúlyban használva a hazaszeretet, az erős nemzeti identitás és az államiság testetöltése. A víbárd, mely hordhelyzetben három méter magas, a föveg-kócsagtoll párosítással az átlagos emberi méretek fölé emelkedik. Cirádás díszítése a durva fegyvert elegánssá változtatja, amely az ékítményekkel üzenetet is hordoz. A víbárdpenge lapján díszítésként Szűz Mária a gyermek Jézussal, alattuk pedig a Szent Korona és egy I.F.J (I. Ferenc József) monogram található. A hátlapon az 1871-es évszám látható és a koronaőrség fövegcímerével, a Szent István rend láncával övezett Szent Korona országainak egyesített címerével. A címert baloldalon csertölgy, jobboldalon olajfa ágak övezik.

A körgallér szín és formavilága felöltözteti az egyenruhát. A színharmónia fontos része a hátragombolt fehér külsejű, pirossal bélelt héjnak , amely ily módon viselet közben is láthatóvá teszi az alatta lévő zöld színű atillát. Az aszimmetrikus hátragombolás, a víbárd ferde kitámasztott állása, csodálatos egységet alkot. A feszes katona és egység mellett ugyanakkor egyfajta hetykeséget érzünk, mintha engedné az egyén individumát érvényesülni.

A díszegyenruhának nem volt könnyített változata. Télen-nyáron ezt hordták, itt tehát ugyanazt a kompromisszumot nem ismerő gondolkodást látjuk, mint az alaki szabályzatban, ahol nincsen a katonának pihenj állása.

A díszegyenruha másik különlegessége a szabadtéri megjelenésénél látható. A feszesen mozdulatlanul álló koronaőrszobor megelevenedik , amikor a kócsagtoll és a körgallér a legkisebb szellő hatására megmozdul, különös táncot járva.

A centenáriumát ünneplő díszegyenruhát napjainkban a Magyar Koronaőrök Egyesülete használja. A koronaőrség léte a világháború után – a Szent Korona távollétében – ellehetetlenült, a rendszerváltást követő években azonban újraszerveződött, és mint civil egyesület ma is dolgozik, és igyekszik megőrizni ezen egység katonai hagyományait.

Tudományos munkákkal, konferenciák szervezésével, a magyar kulturális élet elősegítésével próbál a koronaőr elődök eszméinek megfelelni.

A Magyar Koronaőrség története:

http://www.koronaorseg.hu/tortenet.html

http://www.koronaorseg.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük