Három évvel ezelőtt indították el a hagyományteremtő konferenciát azzal a céllal, hogy fórumot teremtsenek az európai tanácsadó szakma számára az együttgondolkodásra, az európai adórendszerek elemzésére, továbbfejlesztésére, az egyre aktuálisabb kérdések megvitatására és ezen keresztül Európa versenyképességének javítására.

 

 

Három évvel ezelőtt indították el a hagyományteremtő konferenciát azzal a céllal, hogy fórumot teremtsenek az európai tanácsadó szakma számára az együttgondolkodásra, az európai adórendszerek elemzésére, továbbfejlesztésére, az egyre aktuálisabb kérdések megvitatására és ezen keresztül Európa versenyképességének javítására.

 

 Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is jelentős szellemi kapacitás adózási tapasztalata találkozott Budapesten. A rendezvény szakmai támogatói olyan hazai és nemzetközi szervezetek, mint a European Federation of Accountants and Auditors for SMEs (EFAA), az Intra-European Organisation of Tax Administrations (IOTA), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, a Magyar Iparszövetség és a Penta Akadémia Alapítvány.

A rendezvény keretei között tartotta az EFAA a közép-európai adótanácsadó szervezetek találkozóját, ahol tárgyalásra kerültek a régió együttműködési lehetőségei Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Szlovákia és Románia részvételével.

A konferenciával egy korábbi írásban Adózni kell – de nem így és nem ennyit! címmel már foglakoztunk. http://www.euroastra.info/node/27532   A kétnapos esemény két nagy témakört fogott át.

Az első nap előadásai során az európai és hazai kitekintést követően a gazdasági válság által legjobban érintett, és a kilábalásban valószínűleg kulcsszerepet játszó kis- és középvállalkozások – a továbbiakban kkv-k – gazdasági, elsősorban adózási, költségvetési környezetét tekintették át.

Kovács László vám- és adóügyi biztos bevezető előadásában vázolta, milyen intézkedéseket terveznek az Európai Unióban adózás területén, a gazdasági válság hatásainak enyhítésére. Mi lesz a harmonizációs folyamattal, folytatódik vagy az autark gazdálkodás kerül előtérbe és hogyan viszonyul az EU az offshore megoldásokhoz, amelyet szinte minden európai ország alkalmaz. Mi lehet a szigorítás eredménye, jövedelem-átcsoportosítás a vállalkozásoktól a költségvetésekbe, vagy jövedelem-átcsoportosítás Európából az Európai Unión kívüli területekre.

Oszkó Péter Külügyminiszter  olyan kérdésekről beszélt, hogyan lehet adópolitikával egyszerre költségvetési egyensúlyt javítani, versenyképességet növelni, adóreformot elindítani. A magyar gazdaságot egyrészt felkészületlenül, másrészt kritikus helyzetben érte a válság. A költségvetés zilált állapota, a magas adósságállomány, a 6-8 évvel elkésett adóreform mellé jött egy recessziós külső környezet, egy megkeményedő finanszírozási feltételrendszer.

Bod Péter Ákos az MNB volt elnöke, egyetemi kutató a magyar bankrendszert, a magyar monetáris politikát, a hitelezési gyakorlatot elemezte.

Pitti Zoltán az összehasonlító adótan – új kutatási terület, amely többek közt az egyes országok, adórendszerek térbeli és időbeli összehasonlításával foglalkozik – területén végzett legújabb kutatásainak eredményét mutatta be.

Federico Diomeda az EFAA elnöke a szervezet bemutatásán kívül arról beszélt, hogyan segíti a kkv-k problémáinak megoldását, érdekük képviseletét európai szinten a szervezet. Az EFAA nem titkolt célja a budapesti megjelenéssel a térség országainak integrálása a szervezetbe.

Prof. D. Hans-Michael Korth a német adótanácsadók egyesületének elnökhelyettese előadásában a kkv-kat érintő egyik legnagyobb teher, az adminisztráció csökkentésére kidolgozott EU-tervezetet ismertette.

Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára a kkv-k másik fontos problémájával, az alultőkésítettséggel és a finanszírozási forrásokhoz való nehéz hozzájutás problémájával foglalkozott.

Marek Welenczyk, az IOTA főtitkára előadásában a szervezet működésével, a sikeresen megoldott és megoldásra váró kérdésekkel foglalkozott, melyek mind az ellenőrök, mind az ellenőrzöttek számára sok tanulsággal szolgált. Az adóhatóságok együttműködésének szervezete a határon átlépő ügyletek ellenőrzését kívánja elősegíteni.

A konferencia második napja a nemzetközi adózás központi kérdéseivel, a kettős adóztatási egyezmények aktuális problémáival foglalkozott: milyen előnyeink és hátrányaink származnak a kettős adóztatási egyezményekből és azok európai irányelvekkel történő felülírásából.

Dr. Szikora János a magyar APEH elnöke a kkv-k ellenőrzési tapasztalatait mutatta be.

Gombkötő Bálint a KPMG Tanácsadó Kft. senior managere az egyezmények és az európai jogalkotás viszonyát boncolgatta, vizsgálva azt a kérdést is, milyen következményekkel jár, ha az EU-jog felülírja a kialakult kettős adóztatási egyezményeket.Winkler László senior manager a Deloitte képviseletében az egyezmények adótervezési lehetőségeit, területeit vonta vizsgálat alá.

Erdős Gabriella a PWC Kft. cégtársa a kettős adóztatás különös eseteivel, ami kimaradt, vagy amely nem egyértelmű a szabályozásban területtel foglalkozott.

Szölgyémy Balázs az Ernst&Young Tanácsadó Kft. partnere tanulmányában a hogyan sikerült a magyar egyezményekben a magyar érdekeket képviselni kérdést dolgozta fel.

Dr. Supala Ágnes a Pénzügyminisztérium osztályvezetője az egyezményhálózat fejlesztéséről, a meglévő egyezmények korszerűsítéséről és a módosítások irányvonaláról tartott előadást.

Végezetül Dr. Reményi Gábor az adóhatóság osztályvezetője az adóhatóságok nemzetközi mozgástere bővítésének egyezményi alapjaival, az egyezmények által nyújtott lehetőségekkel foglalkozott.

A kétnapos konferencia végén került sor az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete közötti Együttműködési Megállapodás hivatalos aláírására. Dr. Szikora János (elnök, APEH)  és   Dr. Herich György (elnök, MOKLASZ) írta alá a megállapodást.

Kép és szöveg: Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük