Az MTA Magyarország legrangosabb tudományos testülete. Fő feladata a tudományok művelése, eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása és a magyar tudomány képviselete.

 

Az MTA Magyarország legrangosabb tudományos testülete. Fő feladata a tudományok művelése, eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása és a magyar tudomány képviselete.

 

Az MTA impozáns székháza a legrégebbi híd, a Lánchíd pesti északi hídfőjénél 35,5 m magas, több mint tízezer négyzetméter alapterületű. A Széchenyi István tér felőli homlokzatán belül a földszintet ma a Keleti Könyvtár, a vendéglő és a ruhatár foglalja el. Az elnökség irodái, a Díszterem és többi hivatalos helyiség az első emeleten található, amíg a harmadik emeleten a nagyközönség által is ma már látogatható előadó és a Művészeti Gyűjtemény van. A rendszerváltásig a földszinti és a harmadik emeleti helyiségeket az Akadémiai Könyvtár birtokolta.

 

Az Akadémiai Könyvtár ezután a palotához csatlakozó egykori bérházba költözött. Az alsó rakpartra nyíló kapu mögötti helyiségek a hőskorban az Akadémia jövedelmét biztosító, kék csempével borított bortárolók voltak, amelyeket a II. világháború után a Könyvtár az efemer kiadványok (többek között az MTI Bizalmas) foglaltak el. Az Akadémia saját fenntartására a fővárosban több bérházat épített, és vidéken szőlőbirtokokat tartott fenn. Az Arany János utcából nyíló hajdani bérházat átalakították az MTA Könyvtár és Információs Központ modern igényeinek megfelelően.

 

Az Akadémia Székháza az első elegáns, historizáló, neoreneszánsz középület lett Magyarországon, a főváros kiemelt helyén. A palota szelleme és díszítése nagy hatással bírt a hazai építészetre. Homlokzatán a feliratok és a mitikus szobrok az épület rendeltetésére utalnak. A főhomlokzat feliratai: HAZAFIAK ALAPÍTOTTÁK MDCCCXXV; MŰKÖDNI KEZDETT MDCCCXXXI; NEMZETI RÉSZVÉT EMELTE MDCCCLX; HÁZA FELÉPÜLT MDCCCLXIV. Izsó Miklós angyalfigurái jelképezik a természet- és jogtudományt, a filozófiát, a matematikát és a történelmet. A Dunára néző homlokzaton találhatók a régészet, a költészet, a csillagászat és a politika allegóriái. A hármas tagolású főhomlokzat felől vörös márvány lépcső vezet a háromhajós előcsarnokba. Jobb oldalán, benn látható Holló Barnabás fehér márvány reliefje: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál (a kiegyezés utáni időből származik). Az előcsarnokban ravatalozták fel az Akadémia elhunyt tagjait (1967-ben Kodály Zoltánt, ennek személyesen a tanúja voltam).

 

Az MTA elődje, a Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdte a működését, miután 1825-ben gróf Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét felajánlotta a társaság létrehozására. 1927-ben iktatták törvénybe az Akadémia alapítását. Első közgyűlését pedig 1831-ben tartották még a Vármegyeháza dísztermében. 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia palotájának építéséhez – óriási közfigyelemmel. A leltár szerint vidéki emberek is hozzájárultak egy-egy koronával. A pályázati terveket Heinrich Ferstel, Szkalniczky Antal, Leo von Klenze és Friedrich August Stüler, a porosz király építésze nyújtották be. A nyertes pályázó Stüler (mellszobra az első és második emelet fordulójában áll Stüler Frigyes Ágost felirattal) lett, az ő tervei alapján 1862-ben kezdődött el az építkezés, amit Szkalniczky Antal, a mester egykori berlini tanítványa és Ybl Miklós irányított.

 

A Székházat 1865. december 11-én, három év múltával avatták fel. A tudós társaság ülései nyilvánosak voltak a nagyközönség számára. A legjobb festőket és szobrászokat kérték fel a külső és a belső terek díszítésére. Az első emeleti Díszterem két szintet foglal el. A karzatot kariatidák tartják. A tükörboltozat Schickedanz Albert tervei szerint gazdag ornamentika mellett valósult meg. A karzatot Lotz Károly freskói Szent István, Mátyás király valamint a tudományok és a művészetek allegorikus megszemélyesítői népesítik be. A Képes Teremben Johann Ender festménye az Akadémia szimbólumát és Széchenyi István egész alakos képét ábrázolja. Az ülésteremben Ligeti Antal – Markó Károly stílusában festett – négy hatalmas romantikus tájképe látható (ez a terem 1956-ban belövést kapott, a Ligeti-képeket 1957-ben egymillió forintért restaurálták!).

 

Az emeleti dunai szárnyban dolgozott Bartók Béla és Kodály Zoltán, akik megalakították a Népzenekutató Csoportot. Mellette a Tudós Klub foglalt helyet Széchenyi István eredeti bútoraival. Valaha itt laktak az Akadémia főtitkárai, elsőként Arany János.

 

A harmadik emeleten volt eredetileg a kupolavilágítású teremben az Esterházy-képtár. Ma ezekből lettek a közösségi helyiségek előadóteremmel, képgalériával, a munkatársak dolgozószobáival.

 

Az emlékév kiemelt eseményei a Székházban:

május 18-án az MTA Építészeti Tudományos Bizottságának konferenciája a Székházról; 

június 4-én könyvbemutató és ünnepi koncert a Díszteremben;

június 20-án a Múzeumok Éjszakája programjai;

szeptember 16-án filmbemutató és beszélgetés az Akadémiáról;

szeptember 19-20-án a Kulturális Örökség Napjai az MTA-n;

október-novemberben fotókiállítás Stüler munkáiból;

október 20-án a „150 éves az Akadémia palotája" című fotókiállítás nyílik;

december 10-én ünnepi emlékülés, a jubileumi év záró konferenciája;

december 11-én könyvbemutató és ünnepi koncert a Díszteremben.

 

www.mta.hu

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük