kep_2.jpgA Pénzügyi Ministérium 1848-ban.

 A 170 évvel ezelőtti magyar történésekről a forradalom, Petőfi, Vasvári, Táncsics, a 12 pont jut az eszünkbe, természetesen. De más, fontos dolgok is történtek. Az 1848 évi III. törvénycikk, a Corpus Juris Hungarici  létrehozta az Első Magyar Ministeriumot (sic!), benne a Pénzügyi Ministeriumot. Nagy dolog volt ez, a mohácsi vész után Magyarország pénzügyeinek központi irányítását 322 éven át a Bécsnek alárendelt Magyar Királyi Kamara látta el.

   A ministérium korabeli levelek szerint a szabadságharc minisztériuma volt. Minister: Kossuth Lajos. Állományi titkár: Duschek Ferenc. A Titkárság 6 főből állt. Ma már furcsa elnevezésű osztályok, szakosztályok irányították az ország, a kormány pénzügyeit. Menjünk sorjában a korabeli helyesírással.

   Só- és Pénztári Osztály. Hozzá tartozott a só (étkezési só, ipari só, marhasó) eladás és szállítás, mivel a só értékesítése állami monopólium volt. (A „Menjen a Sóhivatalba!” szállóige Vas Gerebentől, a XIX. század legolvasottabb írójától származik, persze Jókai Mór után. Vasnak baja volt a hivatallal, valamit nem intéztek el neki.)

   Állodalmi Javak Osztálya. Alá tartozott az Urbéri szakosztály, amely  a jobbágyság pénz- és terménybeli adójának kérdéseivel foglalkozott, hiszen a nemesek nem fizettek adót. Volt Bánsági, Bácsi, Óbudai és Egyházi Szakosztály. Hogy mivel foglalkoztak két vármegyében és Óbudán, számomra rejtély maradt.

   Bányászati Osztály. A bányajáradék kivetésével és behajtásával foglalkozhatott. A járadékot a bányatulajdonosok, bányavállalkozók fizették, a kitermelt, vagy értékesített ásványi kincsek után.

   Adói (?) Osztály. Foglalkozott a vámok kivetésével, beszedésének ellenőrzésével. Nagy munka lehetett, mert egyes városok, vármegyék vámhatárok is voltak, bonyolult, különböző szabályozással. Például Pestre nem lehetett élelmiszert szállítani vidékről, csak a vám megfizetésével.

   Országos Főszámvevőségi Osztály. Felelős volt azért, hogy az állami költségvetés kereteit ne lépje túl senki. Emberei mindenütt ellenőrizték a hivatalok kiadásait, aláírásuk nélkül egy ceruzát sem lehetett állami szervnek megvásárolni. (Ó, boldog idők!)

   Csempészeti Ítélőszék. Hozzá tartozhatott a határvédelem.

*

A szabadságharc leverése után megszűnt állami létünk, pénzügyeinket ismét Bécsben intézték, felügyelték. A forradalom pénzét, a Kossuth-bankókat az osztrák hatóságok összegyűjtötték és nyilvánosan elégették. Pénzügyi önállóságunk egy évig és két hónapig tartott.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük