1956 és Románia - Konferencia A Magyar PEN Club Szervezésében

1956 a magyar-román kapcsolattörténetben is kivételes pillanat – ezt hangsúlyozza a Magyar PEN Club nagyszabású, nemzetközi konferenciája, amelyen a romániai szervezkedések egykori résztvevői, a magyar forradalom eszméivel teljes mértékben azonosuló romániai politikai elítéltek és a korszak történetét kutató szakemberek tartanak előadást.

A forradalom 60. évfordulójára időzített, 56 és Románia című konferencia 2016. október 24-én 10 órakor kezdődik a Magyar Írószövetség székházában (1062 Budapest, Bajza u. 18.).

Kivételes alkalom lesz ez a kerek évfordulós tudományos ülésszak, amelyen az 1956-os magyar forradalom eszméivel azonosuló, és ezért akár életfogytiglani kényszermunkára ítélt erdélyi magyarok és románok ilyen keretek között és ilyen nagy létszámban legelőször találkoznak. Az eseményen megismerhetik Berta Zsolt író-zenész Luk van című, a forradalom évfordulójára megjelent lemezének dalait is.

Mától a nyilvánosság számára is elérhető a rendezvény honlapja: http://magyarpenclub.hu/otvenhat/.

Az előadókról és az előadásokról:

Tófalvi Zoltán történész, az 1956-os forradalom erdélyi, romániai visszhangjának kutatója, a konferencia programjának összeállítója rövid bevezető előadásában bemutatja a több tízezer személy letartóztatásával és több mint 1500 személy bebörtönzésével járó fontosabb erdélyi szervezkedéseket és azok meghatározó személyiségeit. Előadásának címe: A magyar forradalom hatására alakult romániai, erdélyi szervezkedések. A magyar forradalom leverését követő romániai retorzió.

1. A konferencia kiemelkedő előadója a 96 éves Ferenc Béla-Ervin ferences szerzetes, akit a Szoboszlai-perben életfogytiglani kényszermunkára ítéltek. Ervin atya – mindenki így ismeri a gyergyószárhegyi Ferenc-rendi kolostor nemrég nyugalomba vonult főnökét – filozófusként az irodalmat szállította Szoboszlai Aladárnak, aki ennek alapján megírta a több mint 2000 oldal terjedelmű tanulmánysorozatát. Ervin atya beszél arról is, hogy a pragmatikus Nyugat hogyan szédítette Közép-Kelet-Európát az 1955. novemberi „genfi szellem"-mel. Az ülésszakra elkíséri a Szoboszlai-perben 25 év börtönre ítélt Orbán Péter is. Előadásának címe: Szoboszlai Aladár magyar-román konföderációs terve, az „erdélyi kérdés" megoldásának egyik alternatívája.

2. Orbán Etelka egykori elítélt előadásának címe: A politikai börtönök borzalmairól. A politikai börtönökben a nőket nemcsak emberként, hanem nőként is tönkretették. Szabadulása után csak örökbe fogadott gyermeke lehetett. Felszólal az örökbe fogadott fia is.

3. Sajnos, a két kivégzéssel végződő Érmihályfalvi-csoport perének és a Csiha Kálmán erdélyi református püspököt is soraiban tudó, Fodor Pál nevével fémjelzett magyar-román lakosságcsere-tervnek már egyetlen túlélője sincs (!), ezért is fontos, hogy vállalta az előadást Varga László református lelkész, akit az „ENSZ-memorandum"-perben szintén életfogytig tartó kényszermunkára ítéltek. Előadásának címe: Az „ENSZ-memorandum", avagy a Wesselényi-terv nyomán kidolgozott magyar-román lakosságcsere-terv

4. Dávid Gyula irodalomtörténészt a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem pere második csoportjában hét év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: A magyar forradalom ősze a Bolyai Tudományegyetemen.

5. Páskándiné Sebők Anna író, dokumentumfilm-rendező férjét, Páskándi Géza későbbi Kossuth-díjas írót a Bolyai Tudományegyetem második csoportja perében hat év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: Az erdélyi magyarság viszonya a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz. Páskándi Géza életműve és 1956.

6. 1956. november elején négy, 15-16 éves baróti gimnazista elhatározta, hogy Moyses Márton vezetésével átszöknek a román-magyar határon és közvetlenül segítik a magyar forradalmárokat. Közülük ketten, Józsa Csaba és Bíró Benjámin átjutottak a határon és elvergődtek egészen Debrecenig. Hatvan év távlatából Józsa Csaba emlékezik. Előadásának címe: Moyses Márton tűzhalála. Kísérlet a magyar forradalmárok megsegítésére.

7. Takács Ferencz Lászlót a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetsége perében tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: A szemüveg mögül. Néhány órával a magyar forradalom kitörése után megalakult a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete

Hozzászólások: Kerekes Attila, akit a SZVISZ-perben 10, Sárközy Endre, akit ugyancsak 10 év börtönbüntetésre, Tassy Gyula, akit 15 év kényszermunkára ítéltek.

8. Szilágyi Árpád IV. éves természetrajz-geológia szakos hallgatót két perben 47 év börtönbüntetésre ítélték. Ő az egyetlen, aki szenvedő alanya volt és túlélője az 1958. július 14-i, Bastille bevételének évfordulójára szervezett szamosújvári börtönlázadásnak. Az áldozat címen angol nyelven az Amerikai Egyesült Államokban megjelent a börtönévekről szóló emlékirata. Előadásának címe: Valójában nem az Irodalmi Újság, hanem a Securitate kapta meg a leveleimet.

9. Octavian Bjoza a romániai POFOSZ országos elnöke: A magyar forradalom visszhangja Romániában.

10. Teodor Stanca egykori elítélt: A temesvári egyetemisták és a karhatalom összecsapása 1956. október 30-án és 31-én.

11. Ioana Boca a bukaresti Demokrácia Akadémiája Alapítvány kutatója, főmunkatársa: Az 1956-os magyar forradalom hatása a romániai egyetemi hallgatók körében.

12. Liviu Pleșa a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács bukaresti Levéltárának főkutatója: A kolozsvári magyar történészek 1956 utáni helytállása a Securitate beszervezési kísérleteivel szemben.

13. Csendes László a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács alelnöke: A romániai magyar evangélikus egyház ellen indított retorzió. Az erdélyi szász írók ellen indított 1959. évi brassói kirakatper.

14. Erdélyben, Székelyföldön alig van olyan település, ahol 1956 őszén ne lett volna szervezkedés vagy szervezkedési kísérlet. Csíkszeredában, a ma Márton Áron nevét viselő római katolikus főgimnáziumban ismert a diák-tanár szervezkedés. Ennek elsőrendű vádlottja, szervezője Puskás Attila biológus, akit a perben 20 év börtönbüntetésre ítéltek. Előadásának címe: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja a csíkszeredai római katolikus – ma Márton Áron nevét viselő – főgimnáziumban.

15. Számbelileg a legnagyobb politikai per minősítést az Erdélyi Magyar Ifjak Szervezete (EMISZ) kapta. Ebben a perben 77 fiatalt ítéltek el. Sándor Balázs végzős unitárius teológus hallgatót 25 év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: Az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége avagy az erdélyi unitárius egyház lefejezése.

16. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai elhatározták, hogy 1957. március 15-én megkoszorúzzák a város főterén lévő 1848-as emlékművet. A második koszorúzásnál, 1958. március 15-én lebuktak. A csoport vezetőjét, Szalai Attilát, 18 évre ítélték. Társait, az akkor még kiskorú Jancsó Csabát 10, Bordás Attilát pedig 12 évre. Jancsó Csaba előadásának címe: A Székely Ifjak Társasága és az 1956-os magyar forradalom.

17. Páll Lászlót a „Fekete Kéz" nevű szervezet tagjaként 15 év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: A Fekete Kéz nevű szervezet rendszerellenes tevékenysége és a magyar forradalom.

18. Török Józsefet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki fiókjának elnökét 12 év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: Romániában 1956-ért 1966-ban is hoztak ítéletet. A galócási csoport rendszerellenes tevékenysége.