1956 október 23-a emlékünnepe

Ma október 23-a az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepe van. Emlékezzünk azokra, akik 1956 ban a pedit utvákon, majd késöbb a börtönökben az igazságtalanszolgáltatás mechanizmusának kitéve áldozták szabadságukat és életüket. A célok sajnos csak részben valósultak meg. Ujabb és ujabb áldozatokat szed a szabadság eszméje. Az évfordulóra Babits Mihály ma is aktuális versével emlékezünk, amit bár 1919-es Tanácsköztársaságról írta, de azóta is aktuális a mondanivalója.

Ma október 23-a az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepe van. Emlékezzünk azokra, akik 1956 ban a pedit utvákon, majd késöbb a börtönökben az igazságtalanszolgáltatás mechanizmusának kitéve áldozták szabadságukat és életüket. A célok sajnos csak részben valósultak meg. Ujabb és ujabb áldozatokat szed a szabadság eszméje. Az évfordulóra Babits Mihály ma is aktuális versével emlékezünk, amit bár 1919-es Tanácsköztársaságról írta, de azóta is aktuális a mondanivalója.

Babits Mihály:

Szíttál-e lassú mérgeket?

1919 július.

Szíttál-e lassú mérgeket, illatok átkait?
jaj, rosszabb, aki kába Szók mérgéből tudva szítt
melyektől elzsibbad az ész, és megőrül a Tett –
ó, kárhozat, kiben a szó először született
az ábrándokbahurkoló, álomharanghuzó,
biborszinű, tömjénszagú, trombitahangu szó.
Haza… Szabadság… hallod ezt? ó ember! messze fuss,
mert ellenséged aki szól, zsarnok és háborus:
mert minden édenek neve vad poklokat büvöl
s Kasszandra átkát gúnyosan visszárul veri föl
Hazánk, harsan, s már durva harc dúlja a drága tájt,
s új tusa borzadt oka lesz, ha ki békét kiált.
Eszmét neveznek – és a föld bitókkal fölfakad;
jövőt – és viszik halni már a gyönge fiukat
népjavát – s a nép új nyomort lát, újabb szenvedést;
emberközösség: pompa-szó! de kerüld mint a kést;
szabadság: ez még csábosabb; de vigyázz, ki ne mondd,
mert súlyosabb bilincsbe fogsz botolni majd, bolond!
Ó, varázs van a szavakon, hogy a Teljesedés
fordítva értse mind, s legyen elátkozott vetés,
hol a konkolyt arassa az, ki a buzát veti,
s szive melegjén ölyvtojást költsön a gerle ki.
Ember azért, ha jót akarsz, tanácsom megfogadd
és köpd ki fogaid közül a véres szavakat, –
sőt hogyha érzed, hogy a szó, ez álnok gyűtövény,
ártatlan is, csírázni kezd lelkednek mezején,
égesd föl inkább a mezőt, és legyen kételyed
tikkadt és izzó, mint a láng száraz mező felett.