Irányelvvel szabályozná az EU a reptereken fizetendő díjak meghatározását a domináns piaci helyzetükkel visszaélő, nagy forgalmú légikikötőknél. Míg a Bizottság évi egymillió főnél húzná meg a határt, az EP-képviselők a jogszabályt az ötmilliósnál nagyobb utasforgalmú repülőterekre terjesztenék ki.

Irányelvvel szabályozná az EU a reptereken fizetendő díjak meghatározását a domináns piaci helyzetükkel visszaélő, nagy forgalmú légikikötőknél. Míg a Bizottság évi egymillió főnél húzná meg a határt, az EP-képviselők a jogszabályt az ötmilliósnál nagyobb utasforgalmú repülőterekre terjesztenék ki.

Az EP-képviselők csütörtökön, 549 igen, 12 nem, 24 tartózkodó vokssal szavazták meg a reptéri díjakról szóló uniós jogszabályt.

A második olvasati tárgyalás során az EP – a Tanáccsal egyetértésben – úgy ítélte meg, hogy a repülőtéri díjakról szóló jogszabálynak az évi egymilliónál kevesebb utast fogadó repterekre történő kiterjesztése feleslegesen róna adminisztratív és bürokratikus terheket olyan piaci szereplőkre, amelyek földrajzi és egyéb strukturális tényezők miatt amúgy sincsenek versenyben a nagyobb légikikötőkkel.

Az irányelv ugyanakkor utasforgalomtól függetlenül kiterjed majd az összes tagállam legnagyobb repülőterére.

Egyértelmű kritériumok

Az EP fontosnak tartotta, hogy a repülőtéri díjakat átlátható és objektív kritériumok alapján állapítsák meg. A képviselők – ugyancsak összhangban a Tanáccsal – úgy vélték, a pusztán regionális alapú felügyeleti szervek helyett független nemzeti hatóságokra van szükség.

Fogyatékkal élő utasok

Az irányelv nem terjed ki a mozgáskorlátozott vagy más fogyatékkal élő utasok különleges ellátása miatti illetéktöbblet fizetésére.

Melyik repülőtereket érinti?

Az irányelv a következő repterekre terjedne ki: Alicante, Amszterdam, Athén, Barcelona, Bécs, Berlin (Schönefeld és Tegel), Birmingham, Bourgas, Bristol, Brüsszel (Zaventem), Bukarest, Budapest, Catania, Dublin, Düsseldorf, Edinburgh, Faro, Frankfurt, Glasgow, Gran Canaria, Hamburg, Hannover, Helsinki, Iraklion, Koppenhága, Köln/Bonn, Lanzarote, Larnaka, Lisszabon, Ljubljanna, London (Gatwick, Heathtrow, Luton, Stansted), Luxemburg, Lyon, Madrid (Barajas), Malaga, Málta, Manchester, Marseille-Provence, Milano (Linate és Malpensa), München, Newcastle, Nice-Cote d'Azur, Pafosz, Palma de Mallorca, Párizs (Charles de Gaulle and Orly), Pozsony, Prága, Riga, Rodosz, Róma (Fiumicino), Szófia, Stockholm, Stuttgart, Tallinn, Temesvár, Tenerife, Toulouse (Blagnac és CCER), Várna, Varsó, Velence, Vilnius.

És most?

A témafelelős, Ulrich Stockmann (szocialista, német) és a parlament úgy vélte, az irányelv parlamenti megszavazása igazságos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes versenyfeltételeket biztosítana a piacon. Miután most, a plenáris ülésen is elfogadták a szöveget, az együttdöntési eljárás a formálisnak tekinthető tanácsi jóváhagyás után lezárulhat.

A parlamenti vitában az európai néppárti frakció egészének vezérszónokaként szólalt fel Becsey Zsolt. A képviselő szerint mielőbb alkalmazni kellene az új jogszabályt.

A politikus azt mondta, bízik abban, hogy elkerülhető lesz, hogy „erőfölényével visszaélve valamely ragadozó légitársaság egy másikkal szemben ugyanolyan szolgáltatásért alacsonyabb árakkal előnyt szerezzen a kliensekre áhítozó reptereknél". Szerinte „egyúttal azt is elkerülhetjük, hogy a repterek átláthatatlan és önkényes, sokszor ugrásszerű áremeléseket hajtsanak végre". „A cél mindkét esetben az, hogy a fogyasztó európai polgárok csak azt fizessék ki, amit valóban igénybe vettek. Ezért is nem engedtük az árképzésbe belekeverni a biztonsági ellenőrzés, vagy a fogyatékkal élő személyek kezelésének költségét" – tette hozzá Becsey Zsolt.

Ajánlás második olvasatra: Ulrich Stockmann (PES, DE)

Jelentés: (A6-0375/2008) – Repülőtéri díjak

A Tanács közös álláspontja a repülőtéri díjakról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008., október 21., kedd

Jogalkotási figyelő

Ulrich Stockmann

A 2009-es EU-költségvetés első olvasatban az EP-ben

Az EP elfogadta a 2009-es költségvetés tervezetét. A parlament a Tanács javaslatához képest jelentősen növelné a büdzsét. A kötelezettségvállalások így 136 milliárd eurót (a nemzeti összjövedelmek 1,04 százaléka), a kifizetések 124,5 milliárd eurót (0,959 százalék) tennének ki. A tagállamokat képviselő Tanács korábban 133,9, illetve 114,9 milliárd eurós költségvetést javasolt.

Magyar képviselők felszólalása a vitában

A vitában felszólaló Surján László, a néppárti frakció vezérszónoka azt mondta, ahhoz, hogy az unió polgárai számára egy biztonságos életet biztosítsunk, több pénzre van szükség annál, mint amit a Tanács tervezett. „A bankok biztonságos működése érdekében néhány nap alatt előkerült 2000 milliárd euró. Az Unió ennyi pénzt húsz év alatt költ el" – érvelt Surján. Így folytatta: „Nem méltánytalan, ha a mostani helyzetben a költségvetési megszorítások helyett 10 milliárddal többet akarunk növekedésre, munkahelyteremtésre, polgáraink biztonságára fordítani". Surján László hozzászólásában felszólította a tagállamokat, „szüntessék meg azokat az akadályokat, például a túlzott önrészesedés előírását, amelyekkel mesterségesen megnehezítik az európai fejlesztési támogatások felhasználását".

Olajos Péter (néppárti) képviselő szintén felszólalt a vitában, és elmondta, 2009-ben 14 milliárd euró jut majd a környezetvédelemre az unió költségvetéséből, ami 10 százalékkal több, mint az előző évben. Olajos üdvözölte, hogy a jövő évi költségvetés prioritásainak egyike az éghajlatváltozás, és soha ennyi, a klímaváltozással foglalkozó projekt nem indult még egy adott költségvetési évben. Kiemelte, a LIFE+ program költségvetése 9 százalékkal emelkedik. Nagyszerű lehetőségnek tartom az úgynevezett kísérleti projektek indítását, amelyből idén három környezetvédelmi és közegészségügyi témájú javaslatunkat is támogatja az Európai Bizottság 7,5 millió euró értékben" – tette hozzá a magyar képviselő.

Bővebben (egyelőre angolul)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/034-40392-294-10-43-905-20081022IPR40391-20-10-2008-2008-false/default_hu.htm

Jelentés: Jutta Haug (A6- /2008) – Az Európai Unió 2009. évi költségvetésének tervezete (III. szakasz)

Az Európai Unió 2009. évi költségvetésének tervezete:

III. szakasz – Bizottság

Költségvetési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Jogalkotási figyelő

Jutta Haug

Jelentés: Janusz Lewandowski (A6- /2008) – 2009. évi költségvetés tervezete (I, II, IV, V, VI, VII, VIII, IX. szakasz)

Az Európai Unió 2009. évi költségvetésének tervezete

I. szakasz – Európai Parlament, II. szakasz – Tanács, IV. szakasz – Bíróság, V. szakasz – Számvevőszék, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, VIII. szakasz – Európai ombudsman, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

Költségvetési Bizottság 

Eljárás: költségvetés

Jogalkotási figyelő

Janusz Lewandowski

Jelentés: Alain Lamassoure (A6-0342/2008) – A Közösségek saját forrásainak rendszere

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008. október 23., csütörtök

Jogalkotási figyelő

Alain Lamassoure

EP: megbocsáthatatlan bűn az 1932-33-as ukrajnai éhínség

Az ukrán nemzet és az emberiség ellen elkövetett megbocsáthatatlan bűnnek nyilvánította a holodomort, az 1932-33-as ukrajnai éhínséget az Európai Parlament. A csütörtöki plenáris ülésen elfogadott állásfoglalás felszólítja a Szovjetunió utódállamait, teljes mértékben nyissák meg levéltáraikat a tragédia okainak és következményeinek kivizsgálására.

A néppártiak, a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a Nemzetek Európájáért képviselőcsoport által közösen beterjesztett, csütörtökön, kézfelemeléssel elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők elítélik, és megbocsáthatatlan bűnnek nyilvánítják az ukrán parasztság ellen 1932-33-ban elkövetett, tömeges megsemmisítéssel és az emberi jogok megsértésével járó holodomort.

A 30-as évek elején a mezőgazdaság kollektivizálása és a szovjet hatóságok által erőltetett gyors iparosítás miatt súlyos élelmiszerhiány alakult ki Ukrajnában.

Az EP állásfoglalásában részvétét fejezi ki a 75 évvel ezelőtti ukrajnai éhínség miatt. A képviselők felszólítják a Szovjetunió utódállamait, hogy teljes mértékben nyissák meg levéltáraikat a tragédia valamennyi okának és következményének feltárására és teljes körű kivizsgálására.

A közös állásfoglalást még Bronislaw Geremek, az EP nyáron elhunyt lengyel liberális képviselője kezdeményezte.

A plenáris ülésen felszólaló Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, a holodomor „népirtás volt, de nem etnikai alapon". Az éhínségnek döntően ukránok voltak az áldozatai, de meghaltak románok, oroszok, zsidók és más nemzetiségűek is – mondta a magyar képviselő. A sztálini diktatúra egy egész osztályt, „a parasztságot akarta kiirtani" – fogalmazott Tabajdi. Hozzátette, Európában elsőként a magyar parlament ítélte el az ukrajnai holodomort 2003-ban.

Szent-Iványi István (liberális) úgy vélte, „az Európai Parlament régi adósságát teljesíti, amikor fejet hajt az áldozatok emléke előtt". Azt mondta, a holodomor nemcsak a parasztság elpusztítására, hanem az ukrán nemzeti öntudat felszámolására is irányult, ezért az 1932-33-as tragédia a nemzeti kollektív emlékezet kitörölhetetlen része marad. Szent-Iványi szerint az állásfoglalás elfogadásával az EP azt üzeni, „nemcsak Ukrajna múltja, hanem jövője is elválaszthatatlanul összeforr Európával".

Uniós fellépés a kalózok ellen

A tagállamoknak meg kell védeniük a kalóztámadások ellen egymás kereskedelmi és halászhajóit, a tengeri kalózkodást pedig a nemzetközi jog szerint kell büntetni. Erről szól az EP csütörtökön elfogadott állásfoglalása.

Az elmúlt hónapokban megszaporodtak a nemzetközi vizeken a tengeri kalózok által elkövetett erőszakos támadások az uniós halász-, kereskedelmi és utasszállító hajók ellen. A kalóztámadások miatt számos uniós halászhajónak több száz kilométerre el kellett távolodnia a szomáliai partoktól, illetve csökkentenie kellett halászati tevékenységét a térségben – áll az EP által elfogadott szövegben.

Az október 2-ai uniós védelmi miniszteri tanácsülésen a tagállamok megegyeztek abban, hogy fokozzák haditengerészeti jelenlétüket a tengeri kalózok által leginkább veszélyeztetett szomáliai partvidéken. A nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban az EP kéri, hogy a tagállamok nemzetközi vizeken bevetett hadihajói védjék meg a többi tagállam halász- és kereskedelmi hajóit. A képviselők szerint a kalózhajók légi és tengeri üldözésének lehetőségét ki kell terjeszteni a parti vizekre is.

Az EP állásfoglalásában támogatja a Tanács által EU NAVCO néven felállított uniós katonai tengeri missziót. Ugyanakkor sajnálja, hogy a Tanács nem konzultált a parlamenttel a misszió felállítása előtt, és kéri, hogy tájékoztassa arról, pontosan milyen feladatokat fog az ellátni az új misszió. A képviselők emellett kikötnék, hogy az EU NAVCO ne keveredjen bele a Szomáliában zajló konfliktusba, és működjön együtt a térségben lévő egyéb hadihajókkal, különösen az Egyesült Államok és Oroszország hajóival.

Az EP állásfoglalásában felszólítja a szomáliai átmeneti kormányt is, hogy a humanitárius segélyeket szállító hajók elleni kalóztámadásokat kezelje bűncselekményekként, és az elkövetőket a hatályos nemzetközi jog szerint tartóztassa le. A képviselők egyértelmű szabályokat akarnak az elfogott kalózok fogva tartására és bíróság elé állítására.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2007-ben az előző évhez képest 17 százalékkal több, összesen 282 támadást követtek el tengeri kalózok, melyben összesen húsz legénységi tag vesztette életét. Tíz tengeri hajó és több mint 200 tengerész még mindig a kalózok fogságában van. A kalóztámadások különösen Afrika szarvánál, a szomáliai partok közelében szaporodtak el, de több esetet jelentettek a Mozambiki-csatorna, az indiai és a karibi partok, valamint a Nigériai-öböl környékéről is.

EP-jelentés az uniós ombudsmanról

Jobban meg kell ismertetni az európai polgárokkal az uniós ombudsman tevékenységét – áll az EP által csütörtökön elfogadott jelentésben.

2007-ben összesen 3211 panasz érkezett az európai ombudsmanhoz, ennek azonban csak mintegy ötöde tartozott az ombudsman illetékességi körébe. Az összes panasz több mint felét már elektronikus formában (e-mailben vagy az ombudsman honlapján található panaszbeadványon keresztül) nyújtották be. Az ombudsman az esetek közel 70 százalékában tudott segíteni a panaszt benyújtó számára vagy a vizsgálat megindításával, vagy az esetnek az illetékes szervhez való átutalásával, vagy pedig tanácsadással arról, hova kell fordulni a probléma megoldása érdekében.

Az Európai Parlament szerint 2007-ben az Európai Ombudsman, Nikiforosz Diamandurosz továbbra is „aktívan és kiegyensúlyozottan végezte munkáját". Ugyanakkor a képviselők szerint „növelni kell az ombudsman általános ismertségét" annak érdekében, hogy a jövőben csökkenjen az olyan panaszok száma, amelyekre a jogvédő hivatalnak nincs illetékessége.

Az EP-képviselők üdvözlik, hogy elkészült egy „interaktív kézikönyv", amely segítséget nyújt az európai polgároknak abban, mely intézményhez kell fordulniuk panaszaikkal, kéréseikkel. A parlament szeretné, ha a 2001-ben megalkotott helyes hivatali magatartás európai kódexe minden közösségi intézményre és szervre vonatkozna, és annak pontjait munkája során minden közösségi intézményben dolgozó betartaná.

Az EP-képviselők azt kérik, a jövőben „minden uniós intézmény kapja meg a szükséges költségvetési és emberi erőforrásokat annak érdekében, hogy gyorsan és eredményesen tudjon eljárni az európai polgárok ügyében".

A lezárt ügyek számának növekedése a képviselők szerint azt mutatja, „a különböző intézmények és szervek egyre inkább hajlandóak arra, hogy az ombudsmannak benyújtott panaszokat a viták elrendezésének lehetőségeként értékeljék, és együtt működjenek az ombudsmannal".

Az Európai Ombudsman tevékenységét értékelő parlamenti vitában felszólalt Dobolyi Alexandra (szocialista) képviselő. Dobolyi azt mondta, „a benyújtott panaszok nagy része az unió intézményeinek működésével, így például az átláthatóság hiányával illetve a tájékoztatás megtagadásával kapcsolatos". A továbbfejlődés érdekében „kiemelkedő jelentőségű az európai ombudsmanok hálózatával történő együttműködés további javítása, valamint az állampolgárok ismereteinek további szélesítése" – fogalmazott. „Ha kitűzött feladatainkat maradéktalanul el tudjuk látni, elmondhatjuk, hogy javítottuk a bizalmat és a hitelességet az unió egészében" – mondta a képviselő.

Jelentéstevő: Dushana Zdravkova (EPP-ED, BG)

Jelentés: A6-0358/2008 – az Európai Ombudsman 2007. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről

Petíciós Bizottság

Vita: 2008., október 23., csütörtök

Jogalkotási figyelő

Dushana Zdravkova

Hu Csia nyerte a 2008-as Szaharov-díjat

Hu Csia, kínai politikai aktivista nyerte az Európai Parlament gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díját – jelentette be ma Strasbourgban Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke. Az idei elismerést december 17-én adják át Strasbourgban.

A polgári jogokkal, környezetvédelemmel és az AIDS-szel kapcsolatos tanácsadással is foglalkozó Hu Csia kiemelkedő emberi jogi aktivista és másként gondolkodó a Kínai Népköztársaságban. A „mezítlábas ügyvédek" elnevezésű jogászokat, ügyvédeket és akadémikusokat tömörítő mozgalom egykori koordinátoraként, többek között, sürgette az 1989-as Tiananmen téri vérengzés hivatalos kivizsgálását.

„Azáltal, hogy Hu Csiának ítélte a Szaharov-díjat, az Európai Parlament szilárdan és határozottan elismeri az emberi jogok valamennyi kínai védelmezőjének a szabadságért folytatott mindennapi küzdelmét" – fogalmazott Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke.

Húszéves a Szaharov-díj

A gondolat szabadságáért járó – Andrej Szaharov szovjet fizikusról és politikai másként gondolkodóról elnevezett – Szaharov-díjat 1988 óta évente ítéli oda az Európai Parlament az elnyomás és az igazságtalanság elleni küzdelemben élen járó személyeknek vagy szervezeteknek szerte a világon. A húsz éves évforduló alkalmából december 16-ára minden korábbi díjazottat Strasbourgba vár az EP.

Az oklevéllel és 50 ezer euróval járó idei elismerést december 17-én adják át Strasbourgban.

Bővebb információ:

Szaharov-díj 1998-2008

Sajtóközlemény angolul

Bosznia: Hozzájárult az EP a Stabilizációs és Társulási Megállapodáshoz

Az Európai Parlament hozzájárult az EU és a Bosznia között 2008 júniusában megkötött Stabilizációs és Társulási Megállapodáshoz. Az EP szerint azonban a jövőben Boszniának még számos területen kell reformokat véghezvinnie ahhoz, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz.

Csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament 567 igen, 21 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett hozzájárult az EU és Bosznia között megkötött Stabilizációs és Társulási Megállapodáshoz. Az EP üdvözli az egyezmény megkötését, amely véleménye szerint hozzásegítheti Boszniát a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. A parlament szerint azonban Boszniának még fontos reformokat kell végrehajtania ahhoz, hogy csatlakozhasson majd az Európai Unióhoz. Az EP-képviselők támogatják Bosznia uniós tagsági törekvéseit, de csakis egy egységes államként.

Lefegyverzés

A Stabilizációs és Társulási Megállapodásról Doris Pack (néppárti, német) külügyi szakbizottsági képviselő által készített jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a jövőben is biztosítsa az unió pénzügyi támogatását az ENSZ által végrehajtott lefegyverzési programhoz.

Menekültek visszatérése

Az EP-képviselők aggodalmukat fejezik ki, amiért „nem történik előrelépés a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérése terén", különösen a szerb köztársaságbeli Posavina régióban. A képviselők ezért sürgetik a boszniai hatóságokat, hogy játsszanak aktívabb szerepet a visszatérés biztosításában, valamint teremtsék meg a letelepedéshez szükséges megfelelő lakás- és infrastrukturális körülményeket, illetve munkalehetőségeket.

Egyenlő hozzáférés az oktatáshoz

„Komoly erőfeszítésekre van szükség az országban jelenleg működő, szegregációt követő intézmények megszüntetéséhez", és az „oktatási rendszerhez való egyenlő hozzáférés biztosításához" – olvasható a jelentésben.

Államigazgatási és alkotmányos reform

Az EP szerint az ország jövőbeli alkotmányos berendezkedéséről a közigazgatási egységek parlamentjeinek, a politikai pártoknak és a civil társadalomnak közösen kell döntenie, a nemzetközi közösségnek pedig technikai és pénzügyi támogatást kell nyújtania a párbeszédhez. Boszniának emellett modernizációs reformokat kell végrehajtania az államigazgatásban, valamint fel kell számolnia a felesleges jogi és adminisztrációs akadályokat – vélik a képviselők.

Fontos nemzetközi szerződések megkötése, az unió bővítése, vagy egy tagállam tagsági jogainak felfüggesztése esetén a Tanácsnak az Európai Parlament hozzájárulását kell kérnie. A hozzájárulási eljárásban az Európai Parlament csak igent vagy nemet mondhat, azaz vagy elfogadja, vagy megvétózza a csatlakozást, illetve a szerződés megkötését. Az EP egyetértése nélkül tehát Bosznia nem köthette volna meg a Stabilizációs és Társulási Megállapodást.

Jelentéstevő: Doris Pack (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6-0378/2008) – Az EK és Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás

Külügyi Bizottság 

Eljárás: hozzájárulás

Vita: 2008., október 22., szerda

Jogalkotási figyelő

Doris Pack

Perger István/Eu Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük