2024.április.26. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

1956 október 23-a emlékünnepe

3 perc olvasás
<p><span class="inline left"><a href="/node/18794"><img class="image thumbnail" src="/files/images/parlament.thumbnail_1.jpg" border="0" alt="1956" title="1956" width="100" height="83" /></a></span>Ma október 23-a az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepe van. Emlékezzünk azokra, akik 1956 ban a pedit utvákon, majd késöbb a börtönökben az igazságtalanszolgáltatás mechanizmusának kitéve áldozták szabadságukat és életüket. A célok sajnos csak részben valósultak meg. Ujabb és ujabb áldozatokat szed a szabadság eszméje. Az évfordulóra Babits Mihály ma is aktuális versével emlékezünk, amit bár 1919-es Tanácsköztársaságról írta, de azóta is aktuális a mondanivalója.</p><p> 

1956Ma október 23-a az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepe van. Emlékezzünk azokra, akik 1956 ban a pedit utvákon, majd késöbb a börtönökben az igazságtalanszolgáltatás mechanizmusának kitéve áldozták szabadságukat és életüket. A célok sajnos csak részben valósultak meg. Ujabb és ujabb áldozatokat szed a szabadság eszméje. Az évfordulóra Babits Mihály ma is aktuális versével emlékezünk, amit bár 1919-es Tanácsköztársaságról írta, de azóta is aktuális a mondanivalója.

 

1956Ma október 23-a az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepe van. Emlékezzünk azokra, akik 1956 ban a pedit utvákon, majd késöbb a börtönökben az igazságtalanszolgáltatás mechanizmusának kitéve áldozták szabadságukat és életüket. A célok sajnos csak részben valósultak meg. Ujabb és ujabb áldozatokat szed a szabadság eszméje. Az évfordulóra Babits Mihály ma is aktuális versével emlékezünk, amit bár 1919-es Tanácsköztársaságról írta, de azóta is aktuális a mondanivalója.

 

Babits Mihály:

Szíttál-e lassú mérgeket?

1919 július.

Szíttál-e lassú mérgeket, illatok átkait?
jaj, rosszabb, aki kába Szók mérgéből tudva szítt
melyektől elzsibbad az ész, és megőrül a Tett –
ó, kárhozat, kiben a szó először született
az ábrándokbahurkoló, álomharanghuzó,
biborszinű, tömjénszagú, trombitahangu szó.
HazaSzabadság… hallod ezt? ó ember! messze fuss,
mert ellenséged aki szól, zsarnok és háborus:
mert minden édenek neve vad poklokat büvöl
s Kasszandra átkát gúnyosan visszárul veri föl
Hazánk, harsan, s már durva harc dúlja a drága tájt,
s új tusa borzadt oka lesz, ha ki békét kiált.
Eszmét neveznek – és a föld bitókkal fölfakad;
jövőt – és viszik halni már a gyönge fiukat
népjavát – s a nép új nyomort lát, újabb szenvedést;
emberközösség: pompa-szó! de kerüld mint a kést;
szabadság: ez még csábosabb; de vigyázz, ki ne mondd,
mert súlyosabb bilincsbe fogsz botolni majd, bolond!
Ó, varázs van a szavakon, hogy a Teljesedés
fordítva értse mind, s legyen elátkozott vetés,
hol a konkolyt arassa az, ki a buzát veti,
s szive melegjén ölyvtojást költsön a gerle ki.
Ember azért, ha jót akarsz, tanácsom megfogadd
és köpd ki fogaid közül a véres szavakat, –
sőt hogyha érzed, hogy a szó, ez álnok gyűtövény,
ártatlan is, csírázni kezd lelkednek mezején,
égesd föl inkább a mezőt, és legyen kételyed
tikkadt és izzó, mint a láng száraz mező felett.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.