2001. szeptember 11-én milliók figyelték bénultan a televíziós hírcsatornákon a New York-i terrortámadással kapcsolatos drámai fejleményeket. Ezalatt a londoni Rothschild bankház különtermében egy 200 éves hagyománynak tett eleget öt nagybank képviselője. A világszerte meghatározó fizikai aranypiac hivatalos árjegyzői londoni idő szerint délután 3 órakor 287 dolláron állapították meg az unciánkénti árfolyamot. Néhány órával korábban még csak 271,4 dollárt kértek a nemesfémért. Ha másból nem, hát az aranyár 6%-os napon belüli felszökkenéséből tudhatták, hogy aznap valami egészen rendkívüli esemény történhetett, amely mint az alábbi összeállításból is látszik, fordulópont volt az arany árfolyamának legutóbbi 40 éves történetében – tájékoztat a www.aranypiac.hu .

 

2001. szeptember 11-én milliók figyelték bénultan a televíziós hírcsatornákon a New York-i terrortámadással kapcsolatos drámai fejleményeket. Ezalatt a londoni Rothschild bankház különtermében egy 200 éves hagyománynak tett eleget öt nagybank képviselője. A világszerte meghatározó fizikai aranypiac hivatalos árjegyzői londoni idő szerint délután 3 órakor 287 dolláron állapították meg az unciánkénti árfolyamot. Néhány órával korábban még csak 271,4 dollárt kértek a nemesfémért. Ha másból nem, hát az aranyár 6%-os napon belüli felszökkenéséből tudhatták, hogy aznap valami egészen rendkívüli esemény történhetett, amely mint az alábbi összeállításból is látszik, fordulópont volt az arany árfolyamának legutóbbi 40 éves történetében – tájékoztat a www.aranypiac.hu .

 

1968. március 14-ét követően összeomlott az 1961-ben megalakult londoni Gold Pool, amely az USA és hét európai ország együttműködése volt többek között az arany árfolyamának piaci intervenciókon keresztül történő 35 dolláros rögzítése céljából. A Pool hat évig sikeresen működött. A vég az angol font leértékelésének, a Vietnami háború miatt a dollárra nehezedő nyomásnak, az arany iránti fokozódó keresletnek, és Franciaország kilépésének az eredményeként következett be. A londoni nemesfémpiac két hétre bezárni kényszerült, majd az újranyitást követően a már szabadon lebegő aranyár gyors emelkedésnek indult.

 1971. augusztus 15-én Nixon elnök megszűntette a dollár aranyhoz rögzített árfolyamát. Ezzel véget ért az 1944-es Bretton Woods-i konferencia után létrehozott világgazdasági rendszer, amelynek lényege az volt, hogy szabályozta a világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait.

 1974. december 31-ei hatállyal az USA 93-373 sz. törvénye feloldotta az amerikai állampolgárok általi „arany vásárlás, tartás, eladás vagy egyéb arannyal való kereskedelem" tilalmát. Ezzel több mint 40 év után ismét engedélyezetté vált az arany befektetési célú felhalmozása a világ leggazdagabb és legfejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országában.

 1976 és 1980 között a Nemzetközi Valutaalap közel 1.600 tonna (50 millió uncia) aranyat értékesített a készleteiből. Az eladások célja nem titkoltan az aranyár letörése valamint az arany kiszorítása volt a világ pénzügyi rendszeréből. Az árak azonban nem hogy nem csökkentek, hanem az ötszörösükre növekedtek az értékesítési periódus végére.

 1980. január 21-én az arany ára elérte az unciánkénti 850 dollárt. Az emelkedés rendkívül gyors iramban és nagyon rövid időn belül következett be. Két hónappal korábban még 400 dollár alatt járt az árfolyam, egy évvel azelőtt pedig csak 230 dollárnál. Az események hátterében egy elhúzódó olajválság, a globális infláció megugrása, az amerikai-iráni konfliktus és a teheráni túszdráma, valamint a szovjetek bevonulása Afganisztánba állt. Ezt követően azonban az árfolyam rövid idő alatt összeomlott.

 1985-től datálható a Reagan-doktrína életbe lépése, amely a szabad világ és a totális diktatúra, a „jó és a rossz" közötti párharcot nevezte meg az USA legfőbb politikai célkitűzéseként. A hidegháborús külpolitika szülte feszültségek következményeként az aranyár emelkedni kezdett. A fegyverkezési verseny és az ellenzéki mozgalmak támogatásának eredménye ismert: a Vörös Hadsereg kivonult Afganisztánból, a vietnámi csapatok elhagyták Kambodzsát, és Kuba is kivonta katonáit Angolából.

 1988-ban a nemzetközi feszültségek enyhülése már érezhető volt nemcsak a világpolitikában, de az arany árfolyamában is. A Mihail Gorbacsov vezette Szovjetunió fokozatosan fordulatot hajtott végre elhozva a rendszerváltozás esélyét Kelet- és Közép-Európa államaiban.

 1999. július 20-án húszéves történelmi mélypontra, unciánként 252,80 dollárra süllyedt a színarany ára Londonban. Az 1990-es évek Bill Clinton elnökségének (1993. január 20. – 2001. január 20.) volt az ideje. Ez a nemzetközi együttműködésnek, a demokratikus berendezkedések térnyerésének, és a gazdaság virágzásának jegyében zajló évtized egyfajta „aranykorként" ismert. Az általános fellendülés azonban nem kedvezett az arany árfolyamának.

 1999. szeptember 26-án 15 európai jegybank öt évre szóló egyezményt kötött (Central Bank Gold Agreement, CBGA) a kontrollálatlan aranyeladások okozta piaci zavarok elhárításának céljával. Az egyezmény aláírói vállalták, hogy évente nem értékesítenek 400 tonnánál több aranyat a tartalékaikból. Az egyezmény meghosszabbításra került 2004-ben, majd 2009-ben is további öt évre.

 2001. szeptember 11-én a világ szinte élő adásban nézhette végig, ahogy a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai kártyavárként omlanak össze. A viszonylagos nyugalom évtizede véget ért, és kezdetét vette egy feszültségekkel teli új korszak. Megtorlásul az Amerikai Egyesült Államok két háborút is indított, az elsőt Afganisztán, a másodikat Irak ellen. Az arany ára ismét emelkedésnek indult.

 2004. november 18-án elkezdte működését az első aranyba invesztáló tőzsdén kereskedett befektetési alap, az SPDR Gold Trust. Ez az aranyba való új befektetési lehetőség az ezt követő években jelentős keresletet generált, amivel számottevő hatást gyakorolt a nemesfém árfolyamának alakulására.

 2005. december 5-én 500 dollár fölé emelkedett az árfolyam. A folyamatos drágulás a növekvő befektetői érdeklődésre és a bányák csökkenő kitermelésére vezethető vissza.

 2006. április 11-én a sárga fém árfolyama elérte a 600 dollárt, amire 1980 óta nem volt példa. A háttérben a magas olajár, egy gyenge dollár és a bizonytalan geopolitikai helyzet állt. Május 12-én már 730 dollárnál tartott a jegyzés (egy hónap alatt +20%), amikor hirtelen pánikszerű zuhanás vette kezdetét. Két hónap alatt 26%-kot vesztett az arany az értékéből.

 2008. január 2-án, Újév másnapján eldurranhatnak a még megmaradt pezsgősüvegek. Az árfolyam átlépte az addigi 850 dolláros nominális árrekordját Londonban a délelőtti fixingben.

 2008. március 13-án először került 1.000 dollár fölé az árfolyam. Az emelkedés főként az aranyalapú tőzsdén kereskedett alapok növekvő forgalmának volt köszönhető. A pszichológiailag fontos rekord elérése után azonban profitrealizálások eredményeként 735 dollárig esett vissza a kurzus.

 2008. szeptember 15-én a Lehman Brothers befektetési bank csődjével kezdetét vette egy az egész világra kiható pénzügyi és gazdasági válság. Az arany árfolyama első reakcióként először több mint 10%-ot emelkedett, majd hatalmasat zuhant egészen 700 dollárig. Az okokat sokat abban látják, hogy a nagy intézményi invesztoroknak minden áron készpénzt kellett szerezniük, és ezért sokan eladták aranypiaci befektetéseiket. A túladott piac azonban gyorsan ismét emelkedésbe fordul, és az évet már 850 dolláron zárta a nemesfém.

 

2009 a globális válság éve volt. A pénzügyi válság több száz milliárd dollárnyi befektetői vagyont semmisített meg, amiből okulva befektetők tömege fordult világszerte a biztonsági menedéknek tartott arany felé. Ez az év folyamán folyamatos áremelkedést generált. A megnövekedett befektetői keresletre végül az indiai jegybank tette fel november elején a pontot azzal, hogy bejelentette 200 tonna arany megvásárlását az akkor aktuális 1.045 dolláros világpiaci árfolyamon. India aranyvásárlása fordulópont is egyben a nemzeti pénzintézetek tartalékolási politikájában. Két évtizednyi fokozatos eladások után 2009 volt az első olyan év, amikor a jegybankok ismét nettó aranyvásárlókként jelentek meg a piacon.

 2010. április 23-án a görög kormány elismerte, hogy az államháztartás adósságát már nem képes önállóan kezelni, és ezért a csőd elkerülésének érdekében nemzetközi pénzügyi mentőcsomagért folyamodott. A görög deficit problémája azonban már ezt megelőzően is hónapokon keresztül folyamatosan napirenden volt a híradásokban. Az európai döntéshozók elhúzódó kiútkeresése rávilágított az európai monetáris politika gyenge pontjaira valamint az egész eurózóna adósságproblémájára. Görögország lehetséges államcsődje, majd az év második felében Írország pénzügyi megingása, valamint Portugália, Spanyolország és Olaszország várható adósságproblémái mély sebet ejtettek az euró stabilitásán. Mindez az év elejétől kezdődően óriási aranyvásárlási hullámot váltott ki, és az év végére 1.400 dollár/uncia fölé tornászta fel az arany árfolyamát.

 2011. február 17-én Líbiában polgárháborúba torkollott az arab világban ekkor már két hónapja fokozódó tiltakozási hullám. Az egész észak-afrikai térség lángba borulásától, az arab olaj elapadásától és egy új olajválság kialakulásától való félelmek hatására a fekete arany ára és vele együtt a nemesfémek gyorsuló tempóban folytatták emelkedésüket.

 2011. áprilisában már látható volt, hogy az USA államadóssága belátható időn belül elérheti az alkotmányban meghatározott adósságplafont, és az Európából ismert adóssággondok megismétlődése fenyeget a tengerentúlon is. Mindeközben Európa adósságproblémái sem enyhültek. Egyidejűleg sokasodtak a jelei annak, hogy a világgazdaság motorja is akadozni látszik. A gazdaságélénkítő és mennyiségi lazító programok láthatóan nem hozták meg a remélt eredményeket, nem javult az amerikai foglalkoztatottság, és a lopakodó infláció lehetősége egyre inkább elbizonytalanítja az embereket. A piacok idegessége végül júliusban a tetőfokára hágott. Az USA formális csődközelsége napról napra emelte az arany árát a hónap eleji 1.500 dollárról 1.600 dollár fölé a hónap végére.

 2011. augusztus 5-én a Standard & Poor's leminősítette az Egyesült Államok szuverén adósbesorolását. Erre az amerikai politikai elitnek az államadóssággal kapcsolatosan hetek óta húzódó viszályát követően került sor. A péntek esti hírre következő hétfőn a tőkepiacok zavarodottan, pánikszerűen reagáltak, a részvények zuhanásba kezdtek. Az események hatására hirtelen felerősödtek a dupla „W" alakú recessziótól való félelmek is. A pánikhangulat haszonélvezője a svájci frank és az arany lett, amely két hét alatt 200 dollárt erősödött, és augusztus közepén elérte már az 1.800 dollárt is a londoni árfixigben.

 Jelenleg az 1.900 dollár környéki szinteket ostromolja az árfolyam, és bár az utóbbi időszak eseményei túlfűtött reakciókat váltottak ki a piacon, mind a makró környezet, mind pedig a fundamentális keresleti-kínálati viszonyok hosszútávon az emelkedő trend folytatását valószínűsítik.

  © www.aranypiac.hu  – Magyar Aranypiac Kft.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük