Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1992-ben nyilvánította október 17-ét a Szegénység Elleni Küzdelem Nemzetközi Napjává. A Világnap alkalmából a Magyar Szegénységellenes Hálózat Budapesten, a Vörösmarty téren tegnap megtartott rendezvényén hozta nyilvánosságra nyilatkozatát.

 

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1992-ben nyilvánította október 17-ét a Szegénység Elleni Küzdelem Nemzetközi Napjává. A Világnap alkalmából a Magyar Szegénységellenes Hálózat Budapesten, a Vörösmarty téren tegnap megtartott rendezvényén hozta nyilvánosságra nyilatkozatát.

    A globális pénzügyi válság gazdasági és társadalmi hatásai kiszámíthatatlanok. A legújabb értékelések szerint a válság nem fog a pénzügyi rendszerekre korlátozódni. Október 15-én egy vezető amerikai szaktekintély úgy látta, hogy a jelenlegi helyzetből nem lehet mély recesszió és sokak munkahelyvesztése nélkül kikeveredni. Csak arról beszélhetünk, hogy hogyan enyhíthető a baj, hogyan biztosítható, hogy a bajba kerülteknek támogatást adjunk. Nagy a valószínűsége annak, hogy a veszélyek – hitelnyújtási nehézségek, magas kamatok, cégek megrendülése, infláció, munkahelyvesztés, jövedelemcsökkenés, lakásvesztés – a különösen nyitott gazdaságú Magyarországot is érintik majd.

A Magyar Szegénységellenes Hálózat arra hívja fel a figyelmet, elsősorban az ország vezetőinek a figyelmét, hogy az állam beavatkozásai és kárcsökkentése nem korlátozódhatnak a pénzügyi rendszerre. Noha rendkívül fontos a bankok, vállalkozások és az állam működésének védelme, a valódi cél a társadalom talpon maradása. Ehhez az államnak hathatós védelmet kell nyújtania azoknak az embereknek, családoknak, gyermekeknek, akik a válság következtében az ellehetetlenülés felé sodródnak. Különös veszély a munkahelyvesztés, a lakásvesztés, a szociális ellátások elértéktelenedése, a közszolgáltatások színvonalromlása. Mindez a türelmetlenség és fajgyűlölet további erősödésének táptalaja.

Ezek a bajok ma már nem megelőzhetők, csak enyhíthetők. A kárenyhítést a források szűkössége nehezíti. Ennek ellenére az emberek és a közösség védelme források e célra történő átcsoportosítását követeli meg. A Hálózat néhány sürgős lépést javasol:

  • – A szegénység súlyosbodásának korlátozása a politika határozottabb elköteleződésével. 2008. október 15-én Marseille-ben kezdte meg munkáját az Európai szegénységgel foglalkozó kerekasztal, amely összekapcsolódott a Szegénységgel foglalkozó első miniszteri szintű európai értekezlettel. A tanácskozáson az Európai Unió tagállamainak 19 szociális minisztere vett részt. A magyar miniszter nem volt jelen. A tény szimbolikus jelentőségű.

    – A kormányzat sürgősen dolgozzon ki olyan programot, amely megelőzi a gyerekes családok lakásvesztését és közszolgáltatásoktól való megfosztását. E programra két évtizede szükség lenne. A családok vészhelyzetbe kerülésének veszélye, és ezzel a program sürgőssége azonban ma minden korábbinál nagyobb.

– Az elbizonytalanodó helyzetben a kormányzat és az Országgyűlés ne hozzon olyan szociális és munkaerő-piaci intézkedéseket, amelyek hatása a mai körülmények között teljesen kiszámíthatatlan. Jelenleg több olyan jogszabály módosítási javaslat van napirenden, mint például az Út a munkához törvényjavaslat, amelyek vonzatai beláthatatlanok, de biztosan alkalmasak az emberek egymással szembefordítására, a romákkal szembeni előítéletek erősítésére, a szegények, különösen a gyermeket nevelő családok helyzetének rontására.

– Az Európai Unió a 2010-es évet a Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének nyilvánította. A kormányzatnak a lehető legsürgősebben el kell kezdenie az Évre történő felkészülést. Ide tartozó lépések az emberhez méltó, társadalmi összetartozást biztosító minimális jövedelmi standardok kidolgozása és fokozatos bevezetése, a humán szolgáltatások színvonalának, az ezekhez való egyenlőbb hozzáférés eszközeinek javítása, a szegénység átörökítését a jelenleginél hatékonyabban gátló módszerek és eszközök alkalmazása, a társadalmi és területi szegregáció és gettósodás folyamatának megállítása, majd megfordítása.

Mindez a szegények létérdeke és egyben a magyar társadalom további nyugodt együttélésének feltétele.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük