2030: zöld Európa szigeteléssel
4 perc olvasás
Az Európai Bizottság 30%-os energia-megtakarítást javasol 2030-ra. Magyarországon tesztelték az EU energiafüggőség elleni fegyverét.
Az Európai Bizottság 30%-os energia-megtakarítást javasol 2030-ra. Magyarországon tesztelték az EU energiafüggőség elleni fegyverét.
Az Európai Bizottság 30 százalékos energia-megtakarítást javasol 2030-ig a 2014. július 25-ei Brüsszel / Budapest dátummal kiadott közleményében. A testület szerint az ambiciózus, de reális tervvel elérhetővé válik, hogy 40%-kal csökkenjen az üvegházhatású kibocsátása 2030-ra. Az Európai Unió jelenleg évente mintegy 500 milliárd eurónyi energiát pazarol el, amelynek 40%-áért a korszerűtlen épületek a felelősek. A Financial Times szerint már régen megvan az EU energiafüggőség elleni fegyvere, amit a Knauf Insulation szakértői Magyarországon teszteltek.
Az Európai Bizottság 2030-ig 30%-os energia-megtakarítási javaslatot tett a szerdai közleményében. A régóta várt ajánlás szerint az 1990-es szinthez képest 40%-kal kellene csökkenteni az üvegházhatású káros anyagok kibocsátását. Ennek egyik eszközeként ugyancsak fontos célkitűzés, hogy 2030-ra legalább 27%-ra nőjön a megújuló energia részaránya a megtermelt energiamennyiségben. Az intézkedések hatására versenyképessé, megfizethetővé és biztonságosabbá válna az európai energiaellátás, hiszen csökkenne a közösség földgázimport-függősége, így a tagállamok lakóinak évente összesen 53 milliárd euróval kevesebbet kellene gáz- és villanyszámlára költeniük. Az Európai Bizottság szerint a célok elérése nem lesz olcsó, hiszen a tagállamoktól évente 89 milliárd eurónyi beruházást igényelnek a változtatások 15 éven át. Cserébe viszont a korszerűsítések, egyebek mellett az épületszigetelési programok fellendítenék az európai gazdaságot és új munkahelyeket teremtenének. A javaslatról október végén az energiabiztonsági stratégiával együtt döntenek majd a tagállamok.
Az Európai Bizottság mostani ajánlása szinkronban van az „Újítsuk fel Európát" elnevezésű kampánnyal. A Knauf Insulation 21 másik céggel együtt egy nyílt levélben már korábban felhívta Európa döntéshozóinak figyelmét az energiahatékonyság előnyeire.
A cégek szerint az energia jelentős része az épületeken át vész el, de az EU teljes épületállományát lehetne szigetelni évi 100 milliárd euróból 2050-ig. Ha 2030-ra 30%-ra emelnék a kötelező energiafogyasztás-csökkentést, akkor a munkálatok 1,48 millió új munkahelyet teremtenének és 2017-re 291 milliárd eurós GDP növekedést eredményeznének, miközben az államháztartások akár évi 39 milliárdot is megspórolhatnának vele.
Az Európai Unió területén minden tíz épületből csak kettő energiahatékony.
Nálunk az arány még rosszabb: tízből csupán egy épület korszerű.
Magyarországon a családi házak szigetelése lenne a legégetőbb, hiszen az állomány 89,3%-a, vagyis két és fél millió épület szorulna felújításra. A Financial Times című gazdasági lap szerint a megoldás már régóta létezik, ráadásul Magyarországon sikeresen tesztelték az EU energiafüggőség elleni fegyverét, ami nem más, mint a szigetelés. A Knauf Insulation tavaly indította el azóta is sikeresen futó programját „Nálamszigetelnek" címmel a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai támogatásával. Két, nagyjából azonos műszaki feltételekkel rendelkező épületet és életvitelű családot választottak ki. Az egyik házat leszigetelték, a másikat nem, majd mérték az energiafogyasztásukat. Hét hónappal később bebizonyosodott, hogy a szigetelt házban lakó család 113 888 forintot spórolt meg a szigeteletlen házban lakó családhoz képest. A belső hőmérséklet azonos szinten tartásához 46%-kal kevesebb gázra volt szükség, sőt, a kazánok energiatakarékosabb működése okán még áramból is kevesebbet fogyasztott a család.
A Knauf Insulation szakértő csapata az eredmények alapján átfogó családi ház felújítási programot kezdeményezne Magyarországon a már működő panelprogram mintája alapján. Az elképzelés szerint a költségeket egyharmad rész állami támogatás, egyharmad rész kedvezményes lakossági hitel és egyharmad önrész fedezné. A hosszú távú, 25 éves programhoz az állam hozzájárulása 1,6 ezer milliárd forint lenne. Ez évente 64 milliárd forint ráfordítást jelentene, ami már a második év után folyamatosan és várhatóan többszörösen megtérülne.
http://ec.europa.eu/clima/policies/2030/index_en.htm
Lantai József
