image25.jpgNegyedszázados jubileumát ünnepli az 1992-ben életre hívott Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége. A szakmai szervezet – amelynek csaknem félszáz hazai gyűjteményes kertet tömörít – az évfordulóhoz kapcsolódva októberben egy rangos nemzetközi botanikus kerti konferencia házigazdája volt, a héten megtartott jubileumi közgyűlésen pedig két újonnan alapított díjat adtak át, és bemutatták azt a jubileumi kiadványt is, amely száz oldalon 45 hazai botanikus kertet és arborétumot ismertet meg a nagyközönséggel.

 

A hazai botanikus kerteket és arborétumokat bemutató jubileumi kiadvány közreadásával, valamint az idei esztendőben alapított Semper Vireo és Pro Hortis díjak átadásával ünnepelte megalapításának negyedszázados évfordulóját a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ). A könyvbemutatóra, illetve a díjátadót is magába foglaló jubileumi ünnepi közgyűlésre december 13-án, szerdán került sor Vácrátóton, a Nemzeti Botanikus Kert Karbonházában.

 

Jubileumi kiadvány a hazai botanikus kertekről

Az Arborétumok és botanikus kertek Magyarországon című, frissen megjelent jubileumi kiadvány száz oldalon 45 hazai botanikus kertet és arborétumot mutat be az érdeklődőknek, méghozzá oly módon, hogy azt nemcsak a botanika, a kertészet iránt érdeklődő szakemberek, kertbarátok, vagy épp a turizmussal foglalkozók forgathatják haszonnal, hanem a szélesebb nagyközönség, így például azok a családok is, akik természetközeli szabadidős programokat keresnek. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium támogatta. A kötetet jelenleg a Fővárosi Állat- és Növénykert Alapítványának ajándékboltjában és webshopjában lehet megvásárolni, jövő évtől pedig több hazai gyűjteményes kert is árusítani fogja.

 

Semper Vireo és Pro Hortis díjak

A jubileumhoz kapcsolódóan a MABOSZ díjakat is alapított azzal a céllal, hogy elismerje a magyar arborétumok és botanikus kertek érdekében végzett kiemelkedő szakmai tevékenységet.

image26_1.jpgA Semper Vireo díj a szövetség nagydíja. A díj elnevezése gróf Ambrózy-Migazzi Istvánhoz, a Jeli és a Malonyai Arborétum alapítójához kötődik, akire a magyar gyűjteményes kerti szakmai közösség, mint a szakma egyik legnagyobb alakjára feltétlen tisztelettel és elismeréssel tekint. A díj elnevezése kifejezi, hogy az abban részesülők kiemelkedő módon járultak hozzá a magyar gyűjteményes kertek „örök virulásához”. A Semper Vireo díj természetes személynek, a magyar gyűjteményes kertekért, mint nemzeti kincsekért végzett, hosszan tartó és eredményes, értékteremtő, követésre méltó munkásságáért adományozható. A díjjal bronz plakett és díszoklevél jár. A bronz plakett alkotója Asszonyi Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrász- és éremművész, az oklevél alkotója Szyksznian Wanda Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész.

A Pro Hortis díj a szövetség szakmai díja. Természetes személynek, illetve kollektívának vagy intézménynek adományozható, gyűjteményes kertben elért jelentős, példamutató szakmai eredményért. A díjjal díszoklevél jár.

A jubileum alkalmából alapított díjakat most első ízben ítélték oda. A Semper Vireo díjat Dr. Debreczy Zsolt, Tálas László, Tihanyi György és Dr. Tóth Imre, a Pro Hortis díjat Fráter Erzsébet és Sütöriné Dr. Diószegi Magdolna vehette át az ünnepi közgyűlésen.

 

Nemzetközi botanikus kerti konferencia

A 2017-es jubileumi esztendő további fontos eseménye volt a „Botanikus kertek a társadalom és a közjó szolgálatában” címmel október elején, dr. Áder János köztársasági elnök fővédnökségével megrendezett nemzetközi szakmai esemény, a Kelet- és Közép-Európai Botanikus Kertek III. Konferenciája (EastCentGard III), valamint az Európai Botanikus Kerti Konzorcium (European Botanic Gardens Consortium) félévi értekezlete. A két egymást követő szakmai összejövetelen közel száz szakember vett részt 24 országból.

 

 

A legelső mai értelemben vett botanikus kerteket mintegy ötszáz éve hozták létre Európában, számuk napjainkban mintegy 3400-ra tehető világszerte. A természetvédelemben, a biológiai sokféleség megőrzésében, valamint az emberiség jólétét közvetlenül szolgáló, növényekkel kapcsolatos kutatásban éppúgy fontos szerepet töltenek be, mint az oktatásban, környezeti nevelésben, illetve a turizmusban és a rekreációban is. Emellett számos nagy múltú botanikus kert jelentős kulturális értékeknek is hordozója, és fontos része kulturális örökségünknek.

 

Magyarországon csaknem félszáz olyan botanikus kert és arborétum működik, amely tagja az 1992-ben életre hívott Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének. Mivel e gyűjteményes kertekben a hazai védett edényes növényfajok 70 %-a megtalálható, a hazai botanikus kertek és arborétumok kimagasló arányban járulnak hozzá azon kötelezettségek teljesítéséhez, amelyeket Magyarország a Biológiai Sokféleség Egyezményben e téren vállalt. Természetvédelmi értékeikkel függ össze az a tény is, hogy a hazai gyűjteményes kertek 44 %-a országos, további 36 %-a pedig helyi természetvédelmi oltalom alatt áll.

 

A magyarországi arborétumok és botanikus kertek turisztikai, illetve rekreációs jelentőségét jól mutatja, hogy e kerteket évente több mint kétmillió látogató keresi fel.

 

Magyarország Kormánya az Új Széchenyi Terv keretében több mint 10 milliárd forintnyi támogatást biztosított a legfontosabb hazai botanikus kertek, arborétumok és történeti kertek rekonstrukciójára, fejlesztésére. Ennek nyomán nemcsak a több évtizedes elmaradások váltak behozhatóvá, hanem számos tekintetben a kor igényeihez igazodó jelentős előrelépések is megvalósulhattak. A támogatás nagyságrendjét mutatja, hogy a hazai gyűjteményes kertek összességében ezer hektárt meghaladó területének kétharmadát érintették a beruházások.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük