3 az 1-ben és benne az ajánlataim, kiállítás az OSZK Zeneműtárban, zenében utaznak a Rossini-esten a MÁV Szimfonikusok és Jakatics-Szabó Veronika Mayer Évával a Molnár Ani Galériában. Remélem mindenki megtalálja a számára kedvenc programot.

 

3 az 1-ben és benne az ajánlataim, kiállítás az OSZK Zeneműtárban, zenében utaznak a Rossini-esten a MÁV Szimfonikusok és Jakatics-Szabó Veronika Mayer Évával a Molnár Ani Galériában. Remélem mindenki megtalálja a számára kedvenc programot.

 

Zágon Géza Vilmos Párizsban, 1912-1914. Kamarakiállítás a Zeneműtár Olvasótermének folyosóján. A kiállítást 2013. március 26-án, 11 órakor az OSZK VI. emeleti Dísztermében a rendező Illyés Boglárka (OSZK Zeneműtár) mutatja be.

A megnyitón elhangzik Zágon Géza Vilmos Desz-dúr Szonáta című műve Erdélyi Ilona zongoraművész előadásában. Közreműködik: Sudár Annamária előadóművész.     

A kiállítás a zeneíróként régóta számon tartott, zeneszerzőként és zongoraművészként azonban csaknem ismeretlennek számító Zágon Géza Vilmos (1889-1918) hagyatékának legjavát mutatja be. Különös hangsúlyt kap a rövidre szabott életút jól dokumentálható, kultúrtörténeti vonatkozásaiban is igen érdekes párizsi szakasza: az a két esztendő, melyet az ígéretes tehetségnek tartott, pályája elején járó muzsikus – kisebb megszakításokkal – a fiatal írók és művészek akkori Mekkájában töltött.

Megtekinthetőek egyebek közt azon két művének dokumentumai, melyek jelentős sikert értek el száz évvel ezelőtti párizsi bemutatatójukon: a kiállítás megnyitóján újra felcsendülő, nyitvatartása alatt pedig felvételről meghallgatható Desz-dúr zongoraszonáta szerzői kézirata és Rózsavölgyi-kiadása, illetve a Pierrot lunaire című dalciklus Debussy sajátkezű javításait tartalmazó, szintén autográf kézirata. Az utóbbival kapcsolatos eredeti Debussy-levél mellett láthatóak Bartók, valamint a francia és a magyar zenei élet több vezető személyiségének Zágonhoz írt levelei.

A kiállított kották, levelek, fényképek, plakátok és zenei aprónyomtatványok számos felfedeznivalót kínálnak a századelő zenei élete iránt érdeklődők számára. Egyszersmind vallanak arról az értékes közvetítő tevékenységről, amelyet Zágon néhány társával együtt a kortárs európai és az új magyar zene képviselői között, Kodály és különösen Bartók zenéjének európai megismertetése érdekében kifejtett. A tematikusan kapcsolódó színháztörténeti dokumentumok és képi illusztrációk ugyanakkor felvillantják a háború előtti Párizs inspiráló kulturális közegét és azt a – Zágon által is képviselt és propagált – termékeny kölcsönhatást, amely ezekben az években létrejött a művészet különféle ágai és az avantgárd zene különböző nemzeti kultúrákban gyökerező reprezentánsai között.

2013. március 26. 11:00

Zágon Géza Vilmos Párizsban, 1912-1914.Kamarakiállítás
OSZK Zeneműtár
Megtekinthető 2013. március 26. és május 31. között a Zeneműtár nyitvatartási idejében:

keddtől péntekig 9-17 óra között, szombaton 9-14 óráig.

http://www.oszk.hu/

 

2013. március 28-án a MÁV Szimfonikus Zenekar Rossini – estje kerül megrendezésre az Olasz Kultúrinzézetben.

A Húsvét előtti időszak hagyománya szerint a MÁV Szimfonikus Zenekar olyan egyházzenei művet tűz műsorra, amelyet Jézus Krisztus kereszthalála ihletett. Ilyenek a zeneirodalom nagy passiói és a több zeneszerző (Pergolesi, Dvorák) által is megzenésített Stabat Mater kezdetű költemény. Közülük az egyik leghíresebb Gioacchino Rossini (792-868) műve. Rossini a zenetörténet legjelentősebb operaszerzői közé tartozik, 37 éves koráig mintegy negyven operát írt. Ettől kezdve visszavonult a nyilvánosságtól és nem írt több operát. A hallgatás évei alatt született néhány műve közül kiemelkedik az 84l-ben elkészült Stabat Mater, amelyet Verdi Requiemje mellett a 19. századi olasz egyházi zene legnagyobb remekművének tartanak.

A Stabat Mater szövegét Jacopone da Todi, a 13. században élt Benedek-rendi szerzetes írta. Krisztus édesanyjáról, Máriáról szól, aki a kereszt tövében siratja kereszthalált halt gyermekét. Rendkívül szomorú szöveg, végső mondanivalója azonban a bizakodás abban, hogy az igaz és állandóan imádkozó ember végül az örök üdvösség boldogságában részesül. Rossini egy spanyol egyházi méltóság felkérése nyomán komponálta művét, amelyet később átdolgozott. A mű alapvető, éltető eleme a jellegzetesen olasz dallamosság, amely elválaszthatatlan az operák zenei nyelvétől, és ami ugyanakkor kevéssé van tekintettel a szöveg mondanivalójára, igazából vallásos szövegre komponált operazene. A vegyeskarra, négy szólistára és zenekarra írott mű tíztételes, hatásos, helyenként drámai, szívet-lelket gyönyörködtető zene.

A koncert programja:

Olasz nő Algírban – nyitány

C-dúr szonáta, no. 3
Tell Vilmos – nyitány

Stabat Mater

Vezényel: Csaba Péter

Közreműködik: Szabóki Tünde (szoprán), Dobi-Kiss Veronika (alt), Fekete Attila (tenor), Palerdi András (basszus) és a Magyar Nemzeti Énekkar.

2013. március 28. 19:00

Rossini – est

Olasz Kultúrinzézet

Budapest, Bródy Sándor u. 8.

http://www.mavzenekar.hu/index.php?lang=hu

 

A MOLNÁR ANI Galériában 2013. március 27-én Rózsás Lívia, művészettörténész nyitja meg JAKATICS-SZABÓ Veronika és MAYER Éva „ITINER" c. kiállítását.
A költészethez hasonlóan a képzőművészet is gyakran a művész lényén keresztül mutatja be a mindannyiunkat körülvevő valóságot. A személyes nézőpont és a külvilág feszültsége a kiindulópontja Jakatics-Szabó Veronika és Mayer Éva installációkat bemutató tárlatának. Az én, a személy, a szubjektum mikro-univerzuma, leképezése a végtelen univerzumnak, melyben nemcsak hogy a helyünket, de haladási mozgásunkat is igen nehéz leírni a különböző realitások párhuzamos és bonyolult rendszeréhez képest. 
Jakatics-Szabó Veronika Univerzális sorsjáték című sorozatában a véletlen, a szerencse és a sors mint játék az individuum egyetemes kiszolgáltatottságával, bizonytalanságával kombinálva jelenik meg. A mű elkészítését a kockázat és a kiszámíthatatlanság személyes egzisztenciális élményei inspirálták. Mayer Éva kiállított munkáiban az egyén és a társadalom viszonya, a közép-európai identitás mibenléte kerül fókuszba. Alkotásaiban a hagyományos módszerek alkalmazásán túl a kísérleti grafika határait feszegeti, általa kikísérletezett fotogramokat készít, melyeket fotó- és számítógépes alkalmazással egészít ki.
MAYER Éva (1983, Somorja, SK), mind Szlovákiában, mind Magyarországon aktívan vesz részt a művészeti élet különböző területein. Somorján DunArt.com néven nemzetközi művésztelepet szervez 2011-től. 2008-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, jelenleg ugyanitt művészeti DLA képzésen vesz részt. Eszköztárának alapvető kiindulópontot adott az itt elsajátított szakma. Szlovákiai magyarként személyes érintettsége miatt is foglalkoztatják az identitáshoz kapcsolódó problémák. Művészetének fő témája az egyén útkeresése a társadalomban – a származás, a hovatartozás, a nyelv és nemzetiség kérdésköreinek vizsgálata.
Mayer Éva 2013. március 14-én Munkácsy-díjat kapott. 
JAKATICS-SZABÓ Veronika (1983, Székesfehérvár, HU) 2007-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, jelenleg ugyanitt művészeti DLA képzésen vesz részt. A nagyváros kulturális kettősségeit kutatja. A szociális helyzetre reflektálva, műveiben megjelennek olyan témák, mint a társadalmi elszigetelődés vagy a különböző kultúrájú nemzetiségek keveredésére, egyes politikai események hétköznapi szinten megjelenő lenyomatai. Rónai-Balázs Zoltán költővel együttműködve készítette a versképregény sorozatát, melynek darabja a „Lobogás" című mű, mely az Art Review magazin 2012. áprilisi számában is megjelent.

2013. március 27. 18.00.

JAKATICS-SZABÓ Veronika –  MAYER Éva – ITINER

MOLNÁR ANI Galéria

1088 Budapest, Bródy Sándor u. 22. 1. emelet.
A kiállítás megtekinthető 2013. május 31-ig, keddtől péntekig 12 és 18 óra között.

www.molnaranigaleria.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük