3 Az 1-ben és Mind 3 Jelentős Esemény.

2 nap óta Bereményi Géza áll a Thália és a Mikroszkóp élén, 1 nappal ezelőtt ünnepeltük az FMH 60. születésnapját, valamint Tarlós István meggyújtotta a hanukai menóra második lángját.

A Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad ügyvezetőjének Bereményi Géza írót, film- és színházrendezőt, Kossuth-díjas művészt nevezte ki Tarlós István, Budapest főpolgármestere.
A pályázati kiírásnak megfelelően a megválasztott ügyvezető vállalta, hogy lebonyolítja a két színházat működtető gazdasági társaság átalakulását, így a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően a Thália Színház Nonprofit Kft. lesz a Mikroszkóp Színpad üzemeltetője is.
A négy játszóhellyel rendelkező, a Thália és a Mikroszkóp Színházat irányító közös menedzsment kisebb lesz, mint a jelenleg két külön szervezetben működő társaságok.
Bereményi Géza ügyvezető igazgató munkáját Kálomista Gábor menedzserigazgatóként, Litkai Gergely a Mikroszkóp Színpad művészeti vezetőjeként, Csécs Tamás gazdasági igazgatóként, Herczeg Tamás pedig operatív igazgatóként fogja segíteni.
Bereményi színháza:

„Úgy gondolom, a színház akkor tölti be hivatását, ha életteljes, hogy saját korához közvetlenül szól, ha magához hívja a kortársakat és otthont biztosít a rólunk szóló, minket aktuálisan megszólító klasszikus irodalomnak. Az általam elképzelt Színház nem kulturális múzeum lenne, hanem a való élettel állandó kölcsönhatásban működő, élő organizmus, a társadalmi lét egyik valóságos eleme".

Bereményi Géza, Kálomista Gábor és Litkai Gergely december 20-án sajtótájékoztató keretében ismertették terveiket.
„Thália Színház, mint befogadó – „megrendelő színház", televíziós tervek:
A befogadó színház változatos és színes kulturális irányvonal kialakítására ad lehetőséget. A vidéki és független színházakkal együttműködésben létrehozott produkciókkal a pályázatban kifejtett ifjúsági terv szándéka kapcsolódni a Nemzeti Tantervhez. A koprodukciók lehetőséget teremtenek a közös repertoárépítésre és a vidéki színházaknak állandó budapesti jelenlétre az egyes klasszikusokból készült adaptációkkal. Ily módon a befogadó színház megrendelővé válik.
A színházi törvény módosítását követően elsősorban a nemzeti és kiemelt kategóriába kerülő vidéki színházakkal kívánunk együttműködni, teljes jogú koprodukciós partnerként, rendszeres és évekre előre tervezett, a Thália Színház repertoárját építő együttműködésekkel. Terveink szerint az ebben rejlő lehetőségeket az előadó-művészeti törvény végrehajtásában közreműködő bizottság tagjai is felismerik és pártolják.
A befogadott és a koprodukcióban létrejövő előadások mellett a Thália évadonként 3-4 saját produkciója alkalmat ad arra, hogy társulatokhoz nem kötődő színészeket is meghívjon. A színházi struktúra változásával a szabadúszó színművészek száma egyre csak nőni fog.
A Thália Színház televíziós produkciók bemutatására is készül, növelve ezáltal a képernyőre kerülő színészek ismertségét, valamint a Thália előadásainak vonzerejét.
Mikroszkóp Színpad: a humorközpontja.
A Mikroszkóp a színházi szezon végén országos, a humor műfaj előadásaiból válogató fesztivált rendez. A fesztiválban együttműködő partnerként a Dumaszínház színesíti a palettát, nemzetközi előadókkal, speciális alkalmi és improvizációs előadásokkal. Az esemény idejére a Mikroszkóp mellett a Tháliát és stúdióit, valamint a Dumaszínház helyszíneit is egységesen a humorfesztivál foglalja el, egy kicsit az edinborough-i Fringe fesztiválhoz hasonlatosan.
A fesztivál záróakkordja egy díjátadó gála, ahol az adott évben legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó humoristát, színészt, színésznőt, rendezőt és előadást díjazzák, valamint átadják a humor műfajban kiemelkedő teljesítményt nyújtónak ítélt életműdíjat.
A Mikroszkóp repertoárján klasszikus kabaré-előadások és befogadott produkciók fognak szerepelni. A műsor egy részét a folyamatosan változó, aktualitásokra is reagáló előadások alkotják, más részüket a tematikus, egy előadó vagy egy központi téma köré szerveződő produkciók. Célunk a hazai alkotók, ismert színpadi szerzők és alternatív társulatok átcsábítása a kabaré műfajhoz, valamint a hazai szatíra, komédia és bohózat irodalom feltérképezése és a rejtett kincsek bemutatása. Televíziós együttműködések keretében tervezzük a Rádiókabaré, Van képünk hozzá műsorok, élő felvételét a színházban."

Egész estét betöltő műsorral ünnepelték december 21-én a TEMI Fővárosi Művelődési Ház (FMH) 60. születésnapját. Az egykori Pamutfonógyár művelődési otthona az eltelt évtizedek alatt Budapest leglátogatottabb közművelődési intézményévé vált.

Tánccal, népzenével, pezsgővel, tortával ünnepelte a több száz fős tömeg a népszerű művelődési ház hat évtizedes fennállását. Köszöntőjében Szentes Tamás szociális ügyekért és egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes a kerek évforduló kapcsán azt hangsúlyozta: egy intézmény életében a betöltött hatvanadik év annak fennmaradását, hosszú távú létét valószínűsíti, egyben azt jelzi, a működésére igény van. A politikus megemlítette, hogy őt és családját is számos emlék fűzi a művelődési házhoz, hiszen szülei matinéra járta oda, édesanyja öccsét ott sorozták be katonának, de ő maga is rendszeresen ment oda különféle foglalkozásokra, vagy éppen moziba.

Szentes Tamás kiemelte: az FMH azon intézmények közé tartozik, amelyek a kommunista diktatúra idején a kultúra és az ideológia vonatkozásában a lakosság gondolkodását igyekeztek befolyásolni, determinálni. Ezen a feladaton azonban túlnőtt, szerves részévé vált annak a mikrokörnyezetnek, amiben létezett, a kulturális életben betöltött szerepe pedig már a rendszerváltás előtt is teremtett értéket, azt követően pedig még inkább letisztult. A kulturális feladatokon túl a társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepe vált jelentőssé, ami az intézmény létének alapkövévé vált.

Az 1951 óta működő Fővárosi Művelődési Háznak története során nemcsak a neve, de a funkciója is gyakran változott. Az intézményt a Pamutcolor Gyár üzemi művelődési otthonaként avatták fel, de később hívták egyebek mellett Dallos Ida Kultúrháznak, Szakszervezetek Kultúrotthonának, míg végül több hasonló egység egyesítését követően 1961-ben nyerte el máig legismertebb nevét, s lett Fővárosi Művelődési Ház. Az épület funkcióját tekintve is számos feladatot látott el: működtek benne különféle szakkörök (kézimunka, biológia, barkács, báb), valamint tanfolyamok (balett, zongora) is. Az 1960-as években alakult ki az intézményben a Folklór Centrum, amely a magyar néptánc mozgalom talán legjelentősebb bemutató színpadává, szakmai és művészeti műhelyévé vált, egyben úttörője volt a népművészeti és népi iparművészeti hagyományok ápolásának és széleskörű bemutatkozásának. Az FMH tevékenységének ma is egyik meghatározó tényezője a folklór, a néptánc és a népzenei hagyományok őrzése. Egész fennállása során különösen sokat tett a táncház mozgalom elindításában, felkarolásában, módszereinek fejlesztésében.

A '60-as évek tömegekre kiható, egy egész generációt megmozgató, a népművelést is felforgató mozgalma, a beat magyarországi megjelenése volt. A beat hullámai áttörték a féllegális kereteket, s a beat zenekarok fokozatosan otthonra leltek a művelődési házak falai között. Az Illés együttes kísérleti műhelyének létrehozásában partnerre lelt a Fővárosi Művelődési Házban, így 1968-ban a két fél kölcsönös érdekeltsége hívta életre az Illés Klubot. A klubnapokon, a „történelmi kispárnákon" gyakorta hatszáznál is több tinédzser hallgatta élőben az Illéséket, Szörényit, Bródyt, Koncz Zsuzsát. Ezekben az években a ház látogatottsága is ugrásszerűen megnőtt, olyannyira, hogy 1973-ra már 560 ezerre emelkedett a látogatók száma. 1968-69-ben új épületszárnnyal, könyvtárhelyiséggel és a legendás hírűvé vált körteremmel gazdagodott az FMH.

A létesítmény 2000 óta Területi Művelődési Intézmények Egyesületeként (TEMI) működik, új elnevezése a TEMI Fővárosi Művelődési Háza. Manapság, bár minden korosztály megtalálja a helyét az FMH-ban, különös figyelmet fordítanak az ifjúság kulturális érdeklődésére. Ebből következően Illés Klubot és más nagy múltú zenekarok köré szerveződött rajongói klubokat működtetnek, illetve jótékonysági akciókat, gyűjtéseket, fesztiválokat és vásárokat szerveznek. A megőrzés-megújítás jegyében pedig máig népszerűek táncházaik, gyermekprogramjaik, a társastánc tanfolyamok, a mozgásfejlesztő-, egészség- és közérzetjavító tanfolyamok, klubjaik és szakköreik. A palettán ezenkívül megtaláljuk pályázatok kiírását is, amelyek közül az egyik célja a pályakezdő diplomás, illetve a 45 év feletti munkanélküliek bevonása a munkaerő piacra és elhelyezkedési esélyeinek növelése, nemzetközi partneri együttműködések révén.

A Fővárosi Művelődési Ház életében a kerek évforduló ünneplése egyúttal a régi épülettől való megválást, és a mellette létesülő új otthonba való költözést is jelenti.

Tarlós István főpolgármester szerda este meggyújtotta a Nyugati téren elhelyezett hanukai menóra második lángját. Hazánkban immár tizennegyedik alkalommal ünneplik a zsidó Hanukát nyilvánosan, ezúttal a december 20. és 27. közötti estéken.

A Hanuka révén hirdetik az egész társadalom számára annak egyetemes üzenetét: a lobogó fények az erkölcs fölényét, a szabadság és az igazságosság győzelmét jelképezik, ősidőktől napjainkig. A rendezvény így nemcsak a magyar zsidó közösség, hanem a szabad vallásgyakorlatot garantáló magyar demokrácia számára is történelmi jelentőséggel bír.

A szerdai eseményen Tarlós István hangsúlyozta: amíg decemberben a keresztények a megváltójuk születését ünneplik, zsidó vallású honfitársaink a Hanukát, a Fény és a „Felavatás" ünnepét. Ez valójában annak a győzelemnek állít emléket, amelyet a Makkabeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az Izraelt megszállva tartó szíriai görögök és kiszolgálóik fölött, akik pogány és barbár változtatásokat akartak a zsidó vallásgyakorlatba bevezetni. A szabadságharc i.e. 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A Hanuka azt jelenti, „felavatás", s arra utal, hogy újra Isten oltalmába ajánlották a Templomot.

A főpolgármester aláhúzta: napjainkban minden közösség szabadon élheti meg saját vallását, s háborítatlanul élheti át ünnepeit. A gyűlölet és a kirekesztés azonban nem halt meg, ezért érthető, ha azok az emberek és közösségek, akik ezt a saját bőrükön tapasztalják, az átlagosnál is érzékenyebbek mindenre.

„Én azonban ígérem, nem fogom engedni, hogy Budapesten teret nyerjen a kirekesztés programja. Ígérem önöknek, hogy ennek szellemében fogok eljárni a jövőben is" – közölte a városvezető.

Budapest mellett egyébként mindenhol ebben az időszakban tartják a hanukai ünnepségsorozatot, ezzel közvetítve mindenki számára a békét és a hitet.

Lantai József