A Program, Amely Felrázta A Magyar Tudományt – Megújulhat A Hat éves Lendület

Közel száz kutatócsoport, négymilliárd forint támogatás, kiváló fiatalok gyors előmenetele a hazai tudományos közösségben: hat évvel az indulása után elmondható, hogy a Lendület program a magyar tudományos élet megújításának egyik meghatározó eszközévé vált. Lovász László, az MTA elnöke az akadémiai Lendület-napon a feladatok között említette a humántudományok programon belüli arányának növelését és az alkalmazott kutatásokra való esetleges kiterjesztését.

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a Lendület programot. A nehéz hazai kutatásfinanszírozási helyzetben a program hatása olyan volt, mint egy vízbe dobott kőé: megmozgatta az akadémiai kutatóintézet-hálózatot. A Lendület program lehetővé tette, hogy az élvonalbeli kutatásokat végző kiválóságok a hierarchikus előmeneteli rendszer helyett jelentős támogatási összegből alapíthassanak önálló kutatócsoportot saját kutatási programjaik megvalósítására. A pályázati modell versenyképes hazai perspektívát jelentett a külföldről hazatérő kutatóknak is, akiknek neve máig is fémjelzi a nagy sikerű kezdeményezést.

Az először az Akadémia meglévő forrásainak átcsoportosításából finanszírozott, majd jelentős kormányzati támogatással kiegészülő programot 2011-ben az egyetemekre is kiterjesztették. A Lendület legfontosabb jellemzője – nem pusztán támogatandó alapkutatási program, hanem az iskolateremtő kiválóságok programja – az egyetemeken is érvényesült.

A pályázati modell sikere nemzetközi mércével mérve is jelentős. A mostanra összesen közel négymilliárd forint összegűre nőtt támogatás valóban hozzájárult a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorításához, valamint a tehetség-utánpótlás biztosításához. Bővíti a kiválóságok előrelépési lehetőségeit, és növeli az akadémiai kutatóintézet-hálózat, illetve az egyetemek versenyképességét.

Feladatok a Lendület továbbfejlesztése érdekében

A program tudományos jelentőségét méltatta a Magyar Tudományos Akadémia hagyományos Lendület-napját megnyitó köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke február 18-án. A 2013-ban támogatást nyert kutatók eddigi eredményeit összefoglaló beszámolókat megelőző beszédében a jövő egyik fontos feladatának nevezte a humántudományok programon belüli arányának növelését. Ennek egyik módja lehet például az értékelési rendszer átgondolása.

Lovász László a Lendület továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatnak nevezte a program alkalmazott kutatásokra való esetleges kiterjesztését. Kiemelte: az MTA fő feladata ugyan az alapkutatások támogatása, de a kutatók külföldre vándorlása az alkalmazott kutatások területén is létező jelenség. Ennek visszaszorítása érdekében a Lendület keretein belül, vagy egy új programmal az alkalmazott kutatásokat is támogatná az MTA. Jelenleg folynak tárgyalások arról, hogy élvonalbeli vállalkozások készek-e ehhez a célhoz jelentősebb összeggel hozzájárulni.

Lovász László végül felhívta a Lendület-kutatócsoportok jelenlévő vezetőinek figyelmét arra, hogy szakmai feladataik ellátása mellett a tudományos közéletben való aktív részvételben is számít rájuk. Bejelentette, hogy a fiatal, de eredményeik alapján már bizonyított kutatók részvételével egy új fórum létrehozását tervezi. Az MTA elnöke arra kérte a Lendület-kutatócsoportok vezetőit, hogy gondolják át: milyen formát tartanának legalkalmasabbnak a fiatal magyar kutatók összefogására.

A Lendület számokban

2009-ben, a program elindításakor 5, 2010-ben 7 kutatóintézeti Lendület-kutatócsoport indult; a 2011. évi pályázatnak pedig 7 kutatóintézeti és – első ízben – 9 egyetemi nyertese lett. 2012-ben 20 kutatóintézeti és 17 egyetemi pályázó nyert. 2013-ban 14 kutatócsoport alakulhatott (kutatóintézetekben 8, egyetemeken 6), 2014-ben pedig 18 (kutatóintézetekben és egyetemeken egyaránt 9-9 kutatócsoport). Azzal, hogy eddig összesen 97 kutatócsoport jöhetett létre, a Lendület program az akadémiai kutatóintézet-hálózat, sőt a hazai egyetemi kutatások megújításának egyik meghatározó eszköze lett.

Közben az öt éven át sikeresen működő kutatócsoportokat eredményeik alapján véglegesítették. Így jelenleg a Lendület-rendszerben 50 kutatóintézeti és 41 egyetemi kutatócsoport van. A kutatócsoportok száma és a költségvetési támogatás mértéke is jelzi, hogy a Lendület program – úgy tűnik – elérte egyensúlyi állapotát. Új kutatócsoportok a megszűnő korábbiakra fordított forrásból indíthatók, 2015-ben erre 400 millió forint jut.

A program megítélése – ahogy a „lendületesek" látják

Miként vélekednek a Lendületről és a kutatói életpályára gyakorolt hatásáról a program résztvevői? A program elindítójának, az MTA elnökének felkérésére erre a kérdésre kereste a választ az MTA Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztálya „MTA Életpálya Monitor" című kutatásában.

A tavaly nyáron 50 csoportvezető és 142 csoporttag által kitöltött kérdőíves felmérés egyik célja az volt, hogy átfogó értékelést adjon a programról az érintettek szemszögéből. A vizsgálat ugyanakkor arra is lehetőséget nyújtott, hogy a kutatást végzők megállapításokat tehessenek a célcsoport életpályája kapcsán.

Stabilitás és kiszámíthatóság

A felmérés szerint a Lendület program általános megítélése határozottan pozitív képet mutat: a válaszadók a stabilitást, a kiszámíthatóságot és a jelentős összegű támogatást emelték ki fő előnyeként. A megoldásra váró problémák közül az egyetemi csoportok finanszírozásának kérdését, a véglegesítés utáni célzott finanszírozást, illetve a csoporttagok bérezését említették.

A megkérdezettek úgy látják, hogy a Lendület vonzerejét a magas színvonalú szakmai környezet és az előremutató kutatási témák adják. A kutatócsoportok sikerességét, elismertségét jelzi, hogy döntő többségük szakmai kapcsolatrendszere – elsősorban tudományterületén belül – igen kiterjedt, amelyben a külföldi partnerek szerepe legalább annyira jelentős, mint a hazaiaké.

Motiváló szakmai környezet

A felmérés megállapítása szerint a program pozitívan hat a hazai tudományos munkaerő-piaci folyamatokra: motiváló szakmai környezetet biztosít mind a vezető, mind a beosztott kutatók számára, ezzel vonzóbbá teszi a kutatói pályát, hozzájárul a kutatói utánpótlás képzéséhez, és segíti a kiemelkedő kutatók itthon tartását, illetve hazatérését. Mindemellett pozitívan hat a támogatásban részesülők és csoporttagjaik tudományos teljesítményének alakulására is.

A program belső célrendszerének megvalósulása, gyakorlati működése kimondottan eredményes. A Lendület programmal sikerült a hazai kutatás-fejlesztési szektor olyan támasztékát kialakítani, amely alapvető korábbi hiányosságokat pótol: képes kiszámítható, a szakmai kibontakozásra, fejlődésre alkalmas kereteket biztosítani kiemelkedő teljesítményű kutatóinknak.

Nemzetközi láthatóság erősödése

A Lendület-életpályák alakulásáról általánosan kedvező, a program tudománypolitikai céljaival összhangban álló képet festenek az ún. tudománymetriai karriervizsgálat kezdeti eredményei is. Az érintett kutatók időarányos összproduktivitása általában stabil, illetve enyhén növekvő, különösen egyes társadalomtudományokban (gazdaság- és jogtudományok). Jóval markánsabb a rangos (és nemzetközi) kibocsátást súlyozó, előzetesen is általánosan magas, ún. minőségi összproduktivitás emelkedése, ami szintén megfigyelhető társadalomtudományi területen is. A programban magát nagyobb arányban képviseltető tudományterületeken (biológia, orvostudomány, fizika, kémia) ez az emelkedés kétféle publikációs stratégiát jelez. Egyrészt magasabb előzetes ráták mellett a csoportvezetők a magas színvonal megtartása mellett növelik produktivitásukat. Másrészt, ha összproduktivitásuk csökken is, a szakterület előnyösebb pozícióban lévő folyóirataiban publikálnak. Ezek a stratégiák pedig együttesen a minőségi kibocsátás és a nemzetközi láthatóság növekedése irányában hatnak.

Pozitív hatások a tudományos kapcsolatrendszerre

A tudományos kapcsolatrendszer alakulását vizsgálva a felmérést végzők azt mutatták ki, hogy azokon a szakterületeken, amelyeken általános a kutatói együttműködések nagy száma, a kiterjedtebb előzetes kapcsolatrendszer tovább él a Lendület program idején is. Kisebb előzetes kapcsolatrendszer esetében pedig gyakori a hálózat összefüggésének jelentős emelkedése. Vagyis a vizsgált szerző az új körben, tehát a csoportban „újrapozícionálódik" a tudományos piacon. Mindkét jelenség, bár eltérő módon, de egyértelműen javítja a hazai tudomány kapacitásait, illetve láthatóságát.

Lendület 2015-ben is

A Magyar Tudományos Akadémia 2014 novemberében közzétette pályázati felhívását 2015-ben induló Lendület-kutatócsoportok létrehozására az MTA kutatóközpontjaiban, kutatóintézeteiben és a hazai egyetemeken. Az új Lendület-kutatócsoportok támogatására 2015-ben rendelkezésre álló, várhatóan 400 millió Ft-ból megközelítőleg 8-12 új kutatócsoport indítható. A 2015. január 13-i benyújtási határidőre 96 pályázat érkezett; az igényelt támogatási összeg 4,38 milliárd Ft.

A kutatóintézetekbe és egyetemekre megközelítőleg 1:2 arányban nyújtottak be pályázatot. 24-en pályáztak közvetlenül külföldről. A pályázati elbírálás kétfordulós. Az első fordulós (anonim) értékelés rendben folyik, tervezett határideje: március 2. A második körös értékelést (a nyertesekre javaslatot tevő zsűri ülését) áprilisban tartják. Az MTA elnökének döntése és a nyilvános eredményhirdetés április végén lesz; az új kutatócsoportok július 1-jétől alakulnak meg.

Lendületesek mondják

„Nagyon nagy előny a stabilitás, az 5 évnyi futamidő. Ez lehetőséget ad arra, hogy komolyabb, kihívást jelentő kérdések vizsgálatába kezdjünk, ami nemzetközileg is kiemelkedő publikációkhoz vezet."

„Lehetőséget kínál a tehetséges fiatal kutatók számára tényleges kutatói karrier építésére és továbbfejlesztésére Magyarországon. Ez óriási dolog, tekintve, hogy szakterületem legjobbjai szinte mind vagy külföldön dolgoznak, vagy hazai felsőoktatási intézményekben szenvednek az alacsony fizetés és az oktatási-adminisztrációs terhek miatt."