EU: Megmaradt Mezőgazdasági Támogatások: Fejlődő Országoknak Adják.

Az élelmiszerek világpiaci árának emelkedése: a Bizottság rendkívüli finanszírozási program keretében egy milliárd eurót javasol a fejlődő országok mezőgazdasági termelőinek támogatására

Az Európai Bizottság 2008 július 18-án javaslatot tett egy rendkívüli finanszírozási eszköz létrehozására, amely lehetővé teszi a fejlődő országokban égbe szökő élelmiszerárakra való gyors reagálást. Az alap keretében a 2008. és 2009. évben, azaz két éven keresztül, összesen 1 milliárd euró áll rendelkezésre. Az alap a működő fejlesztési alapok mellett működne, és az Európai Unió mezőgazdasági költségvetésének fel nem használt forrásait hasznosítaná. A kedvezményezettek körét azok a leginkább rászoruló fejlődő országok alkotnák, amelyeket objektív kritériumok alapján választanának ki. A támogatás odaítélésekor elsőbbséget élveznének a mezőgazdasági alapanyagokhoz, például a műtrágyához és a vetőmaghoz való jobb hozzáférést elősegítő kínálati oldali intézkedések – valószínűleg hitel igénybe vételével, valamint a mezőgazdasági termelési kapacitást javító biztonságiháló-intézkedések. A támogatás kifizetése nemzetközi szervezetek – beleértve a regionális szervezeteket is – közreműködésével történik. A javaslat az együttdöntési eljárás hatálya alá tartozik. A Bizottság reméli, hogy a Tanács és a Bizottság novemberig meg tudnak egyezni, mert ezzel elkerülhető lenne, hogy 2008-ban pénzeszközök felhasználatlanul maradjanak és kárba vesszenek.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso kijelentette: „Az élelmiszerárak növekedése különösen sújtja a világ népességének legszegényebb részét. Veszélyeztetheti a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása útján elért eredményeinket, és növelheti a feszültséget a szegény országokban, nevezetesen Afrikában. Az 1 milliárd eurós pénzügyi eszköz célja a mezőgazdasági kínálat gyors és hatékony növelése. A szolidaritás jele a világ legszegényebbjeivel, és egyben felelős intézkedés a stabilitás előmozdítása érdekében. Célja, hogy a fejlődő országokban a mezőgazdasági termelés fokozásával leküzdje a meredeken emelkedő élelmiszerárak negatív hatásait. Az élelmiszerárak világpiaci áremelkedésének megállításához szükség van ilyen kínálatnövelésre".

Louis Michel, a fejlesztési és humanitárius segítségnyújtásért felelős biztos szerint „az élelmiszerárak emelkedése leginkább a fejlődő országok termelőit és lakosságát sújtja. Egy ilyen mértékű likviditási segítségnyújtás segíteni fog a mezőgazdasági termelés fokozásában, mégpedig azáltal, hogy az érintett országok termelői részére eszközöket, például több vetőmagot és műtrágyát biztosít, és ezzel közép- és hosszú távú változásokat idéz elő. Ez Európa részéről egy valós idejű, hatékony válasz: hatékony megoldások Afrika és a többi fejlődő ország mezőgazdasági termelőinek megsegítésére".

Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos hangsúlyozta: „Kiemelkedően fontos, hogy a fejlődő világ mezőgazdasági termelői hozzájussanak azokhoz az eszközökhöz, amelyekkel azután segíteni tudnak saját magukon. A magasabb élelmiszerárak serkenthetik ezekben az országokban a termelést. Nagyon örülök a mezőgazdasági termelők közötti szolidaritás e konkrét megnyilvánulásának, amelynek segítségével a fejlődő világban gyorsan növekedhet a termelés".

A 2007. és 2008. évi élelmiszerár-növekedés kedvezőtlen hatásait számos fejlődő ország illetve lakossága megérezte. Több száz millióra nőtt azoknak a száma, akik egyre súlyosabb szegénységgel küzdenek, és veszélybe kerültek a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása útján elért legújabb eredmények is. Az egyre növekvő élelmiszerárak több országban is zavargásokhoz, nyugtalansághoz és instabilitáshoz vezettek, veszélybe sodorva a politika, fejlesztés és békefenntartás területén megvalósított többéves befektetés gyümölcseit.

Mindez azonban lehetőségeket is teremthet, hiszen arra serkentheti a fejlődő országok termelőit, hogy a kialakult helyzetre a kínálat növelésével válaszoljanak. Az új bevételi források megjelenésével a vidéki térségek növelhetik termelékenységüket és a beruházások vonzó célpontjává válhatnak, ezáltal pedig felülkerekedhetnek a szegénységen.

A magas mezőgazdasági árak ugyanakkor az Európai Unió költségvetésében a piaci kiadások mérséklődését, valamint a pénzügyi keret 2. fejezetén belül a 2009-es költségvetési becslések csökkentését eredményezték. A Bizottság úgy véli, hogy különleges lehetőség nyílt egy olyan átmeneti eszköz létrehozására, amellyel ösztönözni lehet a fejlődő országok mezőgazdaságát.

A Bizottság a segítségnyújtás pozitív eredményeként többek között számít a kedvezményezett országok mezőgazdasági termelésének növekedésére és élelmiszerbiztonságuk javulására, jobb alultápláltsági mutatókra, valamint az élelmiszerárak visszafogottabb inflációjára.

A támogatásra jogosult tagállamokat, valamint a támogatás mértekét átlátható kritériumok alapján határozzák meg. A szükséges információkat az ENSZ munkacsoportja és nemzetközi szervezetek (főként az ENSZ szervezetei: FAO, Világélelmezési program, Világbank és Nemzetközi Valutaalap) biztosítják, esetenként, az egyes országokra jellemző kérdésekben az Európai Bizottság képviseletei is adhatnak felvilágosítást.

Ugyan a támogatásra minden egyes fejlődő ország jogosult lehet, a gyakorlatban mégis azok az országok részesülnek segítségben, amelyeket társadalmi-gazdasági és politikai értelemben az élelmiszerár-válság a leginkább sújt, sürgős intézkedések életbe léptetésére van szükségük, de eszköz és kapacitás híján egyedül nem képesek a válság leküzdésére.

Az országok kiválasztásakor figyelembe vett főbb kritériumok között szerepel az élelmiszerbehozataltól való függőség, az élelmiszerárak inflációja, valamint a társadalmi és pénzügyi kiszolgáltatottság. Az elbíráláskor figyelembe veszik az adott ország számára rendelkezésre álló egyéb pénzügyi forrásokat, valamint azt, hogy az ország milyen mértékben képes mezőgazdasági termelésének növelésére. A pénzügyi eszköz lehetőséget teremt regionális szintű programok létrehozására, amelyekben egy adott régió összes fejlődő országa részt vesz. A regionális vagy nemzetközi szervezetek közreműködésével létrehozott átfogó kezdeményezések szintén részesülhetnek pénzügyi támogatásban.

Ilyen közreműködő nemzetközi szervezet lehet például a FAO (sürgősségi segítségnyújtási program), IFAD (például vidékfejlesztési támogatás), UNICEF (gyermekélelmezés, élelmezési biztonsági hálók), a Világélelmezési program (humanitárius élelmiszersegély, átmeneti biztonsági hálók), a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (élelmiszersegély) és a Világbank (piaci alapú kockázatkezelés, biztonsági hálók).

A Bizottság reményei szerint az együttdöntési eljárás novemberig lezárul, hogy a forrásokat még 2008-ban le lehessen kötni és 2009-ben fel lehessen használni.