Gazdaságtörténet

Gazdaságtörténeti monográfiát írtam „Cégtipusok Magyarországon a XXI. Század második évtizedében" címmel. Ebből idéznék rövid részleteket abból a célból, hogy ezek a remélhetőleg kihalófélben lévő vállalkozások ne menjenek feledésbe akkor, ha már csak korrekt és törvénytisztelő cégek működnek hazánkban.   

Gazdaságtörténeti monográfiát írtam „Cégtipusok Magyarországon a XXI. Század második évtizedében" címmel. Ebből idéznék rövid részleteket abból a célból, hogy ezek a remélhetőleg kihalófélben lévő vállalkozások ne menjenek feledésbe akkor, ha már csak korrekt és törvénytisztelő cégek működnek hazánkban.   

   Az alvó cégek egy-két alkalmazottat foglalkoztatnak minimálbérrel, olykor lakásfelújítást vállalnak alvállalkozókkal. Akkor ébrednek fel, amikor a közbeszerzési törvény értelmében legalább két pályázó közül választják ki a győztest. Ekkor alapítója telefonhívására felébred és az ötmilliós munkáért huszonkettőt kér. Az alapító valódi cége pedig húszat, meg is nyeri a pályázatot. Soha nem derül ki, hogy a két vállalkozás tulajdonképpen ugyanaz.

   A csalárd cégek a bankszámla nyitás és a cégbírósági bejegyzés után számítástechnikai és szórakoztató elektronikai termékeket vásárolnak csekkre, majd áthelyezik központjukat a Vadliba utca 100. alá. Az inkasszó benyújtását követően a szállítók megtudják, hogy a cég kontóján tízezer forint van, ezért a számlavezető bank nem tud teljesíteni. A becsapottak kétségbeesve rohannak a csalárd cég központjához, majd a keresik a Vadliba utcát. Ekkor derül ki, hogy a városban ilyen nevű utca nincs és nem is volt. 

   A gyanús cégek például az építőiparban vállalkoznak, alkalmazottaikat zsebből fizetik, bérelt lakás-telephelyüket gyakran változtatják, dominókártyás mobiltelefont használnak. Így kevesebb a költség, nem kell bíbelődni munkavédelemmel, minőségellenőrzéssel, érdekvédelmi szervezetekkel, hivatalokkal. Aki reklamál, vagy kevesli a bérét, röpül. Számlát néha adnak, néha nem. A beépített krómacélról kiderül, hogy bádog, a tapéta leválik a falról, a csapok csöpögnek, a padló felpúposodik. Távozás után észrevételnek helye nincs.

   A hamis cégek adnak-vesznek, mindent forgalmaznak, ruhát, cipőt, gyermekjátékot, hamis ékszert, kutyaeledelt, háztartási robotgépet, gyomirtó szert, ácskapcsot. A megrendelők szabályosnak látszó számlákat kapnak, de a számlakönyvet és a pénztárnaplót rendszeres időközökben ellopja valaki. Úgy látszik a szervezett alvilág mostanában erre szakosodott. Ezzel a módszerrel a közterhek jelentősen csökkenthetők.

   A ravasz cégek redőnykészítést, kertépítést, dugulás-elhárítást, lakástatarozást, eredeti reneszánsz bútorkészítést vállalnak, a pénzt, vagy annak nagy részét előre felveszik. Megrendelőik három hónap múlva értesítést kapnak, hogy anyaghiány, betegség, természeti csapás miatt a szerződés semmis, a pénzt majd visszaküldik. Természetesen a kezelési költségek levonásával. Néhány hónap múlva a beszedett összeg kétharmadát visszautalják. A kliensek boldogok, hogy a mai világban valamit is visszakapnak peren kívül a befizetett pénzükből.    

Láng Róbert