Dr. Gellaí Imre: – A Kárpát-medence palackozott ásványvizei
8 perc olvasásRánézve a Kárpát-medencét is bemutató topográfiai térképre jól látható annak igazi medence jellege és jól látható mennyire meghatározó életében a víz szerepe. A peremi részeken lehulló csapadék a medence mélyebb területei felé áramolva végül a Dunán keresztül lép ki a medencébõl. Természetesen nem csak a felszínen, hanem a mélyben is jelentõs édesvíz készleteket rejt a medence. Ezek gazdagságáról, sokrétûségérõl és hasznosításáról szól cikkem.
Ránézve a Kárpát-medencét is bemutató topográfiai térképre jól látható annak igazi medence jellege és jól látható mennyire meghatározó életében a víz szerepe. A peremi részeken lehulló csapadék a medence mélyebb területei felé áramolva végül a Dunán keresztül lép ki a medencébõl. Természetesen nem csak a felszínen, hanem a mélyben is jelentõs édesvíz készleteket rejt a medence. Ezek gazdagságáról, sokrétûségérõl és hasznosításáról szól cikkem.
Érdekesség képpen talán nem haszontalan felelevenítenünk mely országok és megyék is részesednek a Kárpát-medence gazdagságából. Az alábbi felsorolás mutatja az érintett országokat, megyéket (zárójelben azok számával).
1. Ausztria – Burgenland (1)
2. Horvátország – Eszék-Baranya, Kapronca-Körös, Muraköz (3)
3. Lengyelország – Kislengyelország/Malopolska (1)
4. Magyarország – valamennyi megye (19)
5. Románia – Arad, Bákó, Beszterce, Bihar, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs,
Kovászna, Krassó-Szörény, Maros, Máramaros, Mehedinc, Nemc, Szatmár, Szeben,
Szilágy, Szucsava, Temes (20)
6. Szerbia – Vajdaság (1)
7. Szlovákia – Besztercebánya, Eperjes, Kassa, Nagyszombat, Nyitra, Pozsony,
Trencsén, Sáros, Zsolna (9)
8. Szlovénia – Muravidék (1)
9. Ukrajna – Bereg, Ung, Ugocsa (3)
A Kárpát-medence fõ ásványvíztartóit négy különbözõ csoportba sorolhatjuk.
A Karbonátos összletekbõl – pl. a Dunántúli-, Erdélyi középhegység É-i része, Budai termálkarszt – termelik Magyarországon a Theodora vagy NaturAqua ásványvizeket. Ezek a víztartók – fõleg Magyarországon – kiemelt jelentõséggel bírnak a medence ásványvíz termelésében. Jelentõségükben az elõzõ csoporthoz hasonlóak a porózus összletek ásványvizei – pl. Alföld -mely összletbõl termelik pl. a Szentkirályi és Pannon-Aqua ásványvizeket. A vulkanizmushoz kapcsolódó víztartók – pl. a Hargita-hegység borvizei vagy a Parádi ásványvíz – tradíciójukban talán a legjelentõsebb ásványvizek közé tartoznak, termelési
jelentõségük azonban ehhez képest nem kiemelkedõ. Ennek elsõdleges oka a speciális összetételükbõl adódó palackozás-technológiai problémák megjelenése. Ezen három fõ csoporton kívül meg kell említenünk a lokális víztartókhoz (pl. Rás-I. fúrás, Devon víztartó) kapcsolódó víztermeléseket is, mint például a Sárvári Termálkristály, Budai keserûvíz telep vizei. Ezek általában olyan mértékben tartalmaznák ásványi sókat, hogy sokkal inkább a gyógyvizek csoportjába soroljuk õket.
Az alábbi térkép mutatja hogyan változott az ásványvíz fogyasztás területi elterjedése a Kárpát-medencében az elmúlt évszázadokban. A kékkel jelölt helyeken már a XIX. században is fogyasztottak ásványvizet, míg a sárga jelek az 1950 után létesült ásványvíz fogyasztások helyeit mutatják. A piros körök jelzik azokat a helyeket, ahol 100 évvel ezelõtt és ma is végeztek/végeznek palackozást.
A térképen jól látható, hogy régebben elsõsorban a hegyvidéki területeken fogyasztottak ásványvizeket. Ennek persze egyszerû a magyarázata, hisz a vizek a hegyvonulatok mentén forrásokként, természetes úton jutottak a felszínre. A mélyfúrási iparág fejlõdése révén aztán sikerült feltárni a mélyebb rétegek fogyasztható vízkészleteit is, így ma már sok ásványvízüzem létesül sík területen, akár több 100 méter mélybõl termelve az ásványvizet.
A természetes ásványvizekkel szembeni nemzetközi elõírások folyamatosan változtak, illetve változnak napjainkban is. Ez azért bír különösebb jelentõséggel, mivel az EU-hoz csatlakozott országok kötelezõ jelleggel kénytelenek alkalmazni az EU ásványvíz palackozásra vonatkozó szabályozóit, direktíváit. Ezek elemei közül csupán a néhány legfontosabb szempontot emelem ki.
Nagyon fontos, hogy a palackozott ásványvíznek védett vízadóból kell származnia. Ez a védelem lehet természetes földtani védelem (pl. egy megfelelõ horizontális és vertikális kiterjedésû agyagréteg jelenléte révén) vagy védõövezet-rendszer kijelölése révén megteremtett mesterséges védelem. Magyarországon a vízbázisvédelmrõl szóló 123/97. (VII. 18.) Korm. rendelet értelmében 2007-ig kell kijelölni valamennyi palackozott ásványvíz védõövezet-renszerét. A legtöbb országban létezik a hazánkban alkalmazott hatósági védõterület rendszer, de azok kijelölése nem mindenütt kötelezõ.
Másik nagyon fontos szempont, hogy a palackozott ásványvizeknek eredetüknél fogva tisztának, mikrobiológiai szempontból nem kifogásolhatónak kell lenniük. Természetes ásványvíz felirattal ellátott terméket csak megengedett módon szabad kezelni, tehát nem tehetõ ki semmilyen kémiai beavatkozásnak, csak a fizikai szûrés megengedett.
Jelentõs kitétel, hogy a vizek összetétele és hõmérséklete csak a természetes határokon belül ingadozhat, bizonyos komponensekre felsõ határértékek vannak meghatározva. Ez annál is inkább lényeges kikötés, mivel számos palackozott ásványvíz egyes komponensében akár 100%-os ingadozás is megfigyelhetõ.
Nagyon lényeges szemléletbeli változás, hogy a világpiacon ma nem a magas, hanem sokkal inkább az alacsony, közepes ásványianyag tartalmú vizek a népszerûek. Általánosságban elmondható, hogy napjainkban az italpiac legdinamikusabban növekvõ ágazata az ásványvíz iparág. 1998-ról 2003-ra több mint 60% volt a növekedés mértéke.
Mára az egészségtudatosság jelképévé vált a palackozott víz fogyasztása. A fejlettebb országokban az emberek szomjuk oltására csapvizet ma már alig fogyasztanak. A palackozott víz egyre inkább a csapvíz, mint egykoron a biológiai vízigény kielégítését szolgáló vezetõ termék helyettesítõjévé válik. A világon 2000-ben átlagos 18 literes fejenkénti fogyasztás 2006-ra várhatóan 32 literre fog emelkedni. A növekedés okai a választék bõvülésében, az egyre intenzívebb marketing támogatásokban és a mind szélesebb termékvariációkban keresendõk.
A világban megfigyelhetõ trendek mellett röviden tekintsük át a fogyasztói szokások alakulását a Kárpát-medencében. Megállapítható, hogy az alacsony sótartalmú és szénsavmentes vizek egyre kedveltebbek szûkebb környezetünkben is. Továbbra is kedveltek a könnyen elérhetõ, szabadkifolyású források, mint pl. Balatonfüred, Erdély borvizei. Egyre inkább elõtérbe kerül a csekély élvezeti értékû csapvizek ásványvízzel történõ helyettesítése. Napjainkra divattá vált az ásványvízfogyasztás, továbbá egyre jobban terjed az egészséges életmódra való törekvés a Kárpát-medence országaiban is.
Nagyon fontos változás, hogy egyre inkább enyhül a fogyasztás szezonalitása és fokozatosan terjed a nagy kiszerelésekben történõ vásárlás. Így a fogyasztók egyidejûleg jóval nagyobb értékben költenek ásványvízre, ami kedvezõ a kereskedelmi tevékenységnek. Ma még az egyutas PET palackos kiszerelés minõsül a meghatározónak (akárcsak a világ más részein), de ebben a fokozódó környezetterhelési büntetések miatt akár jelentõsebb változások is bekövetkezhetnek a közeli jövõben. A fogyasztók egyre tudatosabban választanak. Napjainkra fontossá vált az ár, mint elsõdleges választási szempont mellett a termék beltartalmi értéke és marketingje is.
A fogyasztói szokások változása a termékfejlesztés trendjeinek alakulására is formálódott, de ez a két hatás természetesen egymásra oda-vissza hat. A következõkben tekintsük át azokat a trendeket, melyek a Kárpát-medence palackozott ásványvizeinek fejlesztési irányait jellemzik:
Egyre választékosabb kiszerelési formák (0,2-5,0 liter) jelennek meg a piacon.
A csomagolóanyagok változatossága (üveg, PET, Tetra Pack, mûanyag, fémdoboz)
fokozza a termékek sokszínûségét.
A címke, mint a márka ?arca" számos információ, dekoráció, megkülönböztetés
lehetõségét hordozza, ami segíti a fogyasztók választását.
Új technológiák (csavarható koronazár, könnyített palack, sport kupak stb.)
alkalmazása révén javul a termékek megjelenése, minõsége.
A termékpaletta szélesedése (szénsavas, enyhe, csendes) révén mind szélesebb
tömegek találják meg a számukra megfelelõ terméket.
A cikk képein ízelítõt kaphatunk az ásványvíz palackozás fejlõdésérõl. Jól látható, hogy a mai modern gépsorok a korabeli technológiákkal szemben gyakorlatilag nem igénylik munkaerõ jelenlétét a palackozási térben. Ennek elõnyei a termék bakteriológiai stabilitásában és az alacsonyabb elõállítási költségekben mutatkoznak meg.
Mai életünknek egyre inkább mindennapi szokásává válik az ásványvíz fogyasztás. Bízom benne, hogy megfelelõ védelmük révén sokáig fogyaszthatjuk még a Kárpát-medence talán legjelentõsebb kincsét, a természetesen tiszta ásványvizet.
Tudományos konferencia, Csíkszereda 2004. Szerzõje Dr. Gellaí Imreaz Aquaprofít Rt. turisztikai fõtanácsadója a MATUR Egészségturísztíkaí tagozatának elnöke www.aquaprofit.com
A tanulmány az Aquaprofit RT engedélyével jelent meg.