ENSZ-jelentés a társadalmi biztonság és az egészségügyi rendszerek helyzetérõl
4 perc olvasás 
A világ 2007.évi gazdasági és szociális helyzete világosan mutatja, hogy a társadalom gyors elöregedésével együtt járó gondokat kezelni lehet, és nincs szükség arra, hogy a rendelkezésre álló források túl nagy részét vonják el más szükségletek kielégítésétõl – áll abban az ENSZ-jelentésben, amelyet a világnépesség 2007. évi gazdasági-társadalmi helyzetének alakulásáról tettek közzé New Yorkban ?State of World Population – 2007" címmel.
A világ 2007.évi gazdasági és szociális helyzete világosan mutatja, hogy a társadalom gyors elöregedésével együtt járó gondokat kezelni lehet, és nincs szükség arra, hogy a rendelkezésre álló források túl nagy részét vonják el más szükségletek kielégítésétõl – áll abban az ENSZ-jelentésben, amelyet a világnépesség 2007. évi gazdasági-társadalmi helyzetének alakulásáról tettek közzé New Yorkban ?State of World Population – 2007" címmel.
A társadalmi biztonság és az egészségügyi rendszerek kétségtelenül ?pótlólagos nyomás alá kerülnek" az elöregedés miatt, de az idõskori elszegényedés elsõsorban azokban az országokban válik súlyossá, amelyekben nincs általános nyugdíjrendszer. Az emberiség 80 százaléka nélkülözi az egészségbiztosítást, nem részesül ellátmányban rokkantsága miatt, nincs öregkori jövedelme, sem nyugdíja. Arányuk még növekedhet is, ha a nyugdíjrendszert nem terjesztik ki. Azokban az országokban viszont, amelyekben szélesebb körû a nyugdíj-ellátottság, az élettartam meghosszabbodása azért okoz anyagi gondot, mivel rossz társadalmi programok születnek, rosszul állnak hozzá a probléma kezeléséhez, elégtelen a gazdasági növekedés, nem megfelelõ a foglalkoztatás.
Reformokra szükség van, de minden ország saját helyzetéhez kell alkalmazni õket. Általános jellemzõje lehet a reformnak a többszintû, több pilléren nyugvó megoldás, mely figyelembe veszi a társadalom különbözõ rétegeinek jellemzõit és szükségleteit – írják.
?A pénzügyi szempont fontos elv ugyan, de nem az egyetlen" – szögezik le -, hiszen az a cél, hogy mindenki érezhessen a lába alatt minimálisan biztonságos talajt. További elv a szolidaritás, a juttatásokban való megfelelõ részesedés. A társadalmak elöregedése összességében nem jelent megoldhatatlan problémát a nyugdíjrendszerek tekintetében – áll az ENSZ tanulmányában.
A világszervezet jelentése kitér a betegellátásra is. Megállapítja, hogy a fejlett országok ellátási rendszerére anyagi terheket ró az ellátás színvonalának és minõségének fenntartása, az élettartam meghosszabbodásával járó meghosszabbodó betegellátás biztosítása. Mindazonáltal a következõ ötven évben nem lesz szükség arra, hogy a bruttó nemzeti termékbõl néhány százaléknál nagyobb összeget csoportosítsanak át a betegellátásra. A tanulmány ezzel kapcsolatban azzal érvel, hogy a társadalmi elöregedés folyamatát nem önmagában kell vizsgálni. A mûszaki fejlõdés, az új technológiák megjelenése, a gyógyszerárak és a betegbiztosítási díjak növekedése okozta költségemelkedést ugyanis jelentõsen ellensúlyozni lehet az egészséges életvitellel kapcsolatos feltételek biztosításával: a betegség megelõzéssel, a neveléssel, a dohányzásról és a túlzott alkoholfogyasztásról való leszoktatással, testneveléssel és sportolással. Mérsékelni lehet velük az olyan krónikus megbetegedések öregkori kialakulását, mint amilyen a rák, a cukorbetegség, a szív- és keringési megbetegedések.
Az egészségügyi ráfordításnak jelentõs változáson kell átmennie: nagyobb terhet kell vállalni az egészségügyi szolgáltatások és a hosszúra nyúló kezelések költségeibõl – tartalmazza az ENSZ jelentése.
A teljes jelentés:
?State of World Population ? 2007?
Se
Közreadta a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala
