Új madárház ? indonéz közremûködéssel
4 perc olvasás2007. augusztus 16-án avatták fel a Fõvárosi Állat- és Növénykert új állatházát, melyben a délkelet-ázsiai élõvilág egy szeletét ismerheti meg a látogató. A Xántus János Ház a neves magyar zoológus utazóról és néprajzkutatóról, az Állatkert elsõ igazgatójáról kapta nevét. Névadója Délkelet-Ázsia kutatójaként hozta közelebb az indonéz szigetvilág élõvilágát a magyarokhoz.
2007. augusztus 16-án avatták fel a Fõvárosi Állat- és Növénykert új állatházát, melyben a délkelet-ázsiai élõvilág egy szeletét ismerheti meg a látogató. A Xántus János Ház a neves magyar zoológus utazóról és néprajzkutatóról, az Állatkert elsõ igazgatójáról kapta nevét. Névadója Délkelet-Ázsia kutatójaként hozta közelebb az indonéz szigetvilág élõvilágát a magyarokhoz.
Az eseményen megjelent és méltatta az esemény jelentõségét Mangasi Sihombing, Indonézia magyarországi nagykövete, dr.Persányi Miklós fõigazgató, Illés Mihály, Magyarország indonéziai nagykövete és dr.Demszky Gábor budapesti fõpolgármester.
A nagykövet emlékeztetett a névadó Xantus János indonéziai elismertségérõl, Borneón és Jáván végzett kiemelkedõ tevékenységérõl. A Xantus Ház megnyitásában való együttmûködéshez hasonlóan, folyamatos kapcsolattartást ígért a jövõre vonatkozóan is.
Persányi Miklós a veszélyeztetett fajok óvására tett jelentõs eseményeként aposztrofálta a ház megnyitását, sok teendõ van még ezzel kapcsolatban világszerte, így nálunk is. Az Állatkert további tevékenysége illeszkedik ebbe a vonulatba, ígérte.
A fõpolgármester felidézte a XVIII. század során a világot felfedezõ tudósokat, mint Humboldt, Almássy gróf, Printz Gyula, Stein Aurél. Közéjük sorolható a Délkelet-Ázsiában felfedezõ-gyûjtõmunkát végzõ Xantus János is.
A 12 ezer éve Ázsiáról levált terület elszigetelt élõvilága sok olyan fajt nevelt, melyek gazdagítják Földünk élõvilágát, megóvásukhoz hozzájárulhat a most megnyílt állatház.
Demszky Gábor az új kormányzati negyed tervezõjének nevét idézte; Xantus Jánosnak hívják, a negyednek pedig közvetlen átjárót terveznek az Állatkert felé.
Illés Mihály Indonéziát Délkelet-Ázsia demokráciában élenjáró államának nevezte, mellyel hazánk élénk kapcsolatokat ápol; ezek sorába illeszkedik a közeljövõben Dzsakartában rendezendõ gazdasági vegyesbizottsági ülés is.
A budapesti állatház a kapcsolatok további erõsítését szolgálja.
A megnyitót öt autentikus gong-ütés vezette be, hogy elûzze a rosszat a hely felõl…
Az ünnepélyes szalagvágás után a nagykövet a fõigazgatót és a fõpolgármestert indonéz átalvetõ szõttessel,
ulasz-szal ajándékozta meg. A mutatós népi szõttest a keresztény batak törzs tagjai készítik, motívumai Indonéziában szorosan kötõdnek viselõje személyiségéhez, tulajdonságaihoz, társadalmi pozíciójához…
A megnyitót indonéz zene és táncbemutató kísérte.
Az egykori madártelelõ felújítására és átépítésére 280 millió Ft-ot költöttek, ebbõl 78 millió a fõváros támogatása.
A háborúban romossá vált az Állatkert eredeti madártelelõje, 1952-ben építették újjá a háborús romokból összehordott dombon, 1999-tõl mûködött bemutatóhelyként. 2006-ban új létesítmények készültek el, melyek kiváltották funkcióit, s lehetõvé tették az épület felújítását, új feladatra való kijelölését. Az új épületbelsõben a látogatók besétálhatnak a madarak közé.
Az épületben bemutatott fajok közül különös figyelmet érdemel a veszélyeztetett bali seregély szerepeltetése.
A madár egyedül Bali szigetén honos egy kis területen, néhány éve már tízre csökkent a populáció száma, a faj megmentésére nemzetközi tenyészprogram indult, ehhez csatlakozott állatkertünk is.
Veszély-közeli helyzetben van a bemutatott legnagyobb testû galambfajta, a nyugati koronásgalamb is, Új-Guinea szigetén él, csökkenõ populációjáról törzskönyvet vezetnek az európai állatkertek.
Komolyan veszélyezteti az illegális kereskedelem a borneói folyamiteknõst is. A teknõsvédelmi kampány során számos állatot koboztak el a délkelt-ázsiai országok hatóságai, egy részük állatkertekben kapott menedékhelyet, a 2005-ben Budapestre került termetes állatot is így foglalták le Hongkongban.
Budapesten még soha nem láthattuk a jávai langur majmot, az északi mókuscickányt, az új állatházban õk is megtekinthetõk, számos sikló, hal és madárfaj társaságában.
Harmat Lajos
Fotó: Bagosi Zoltán (Fõvárosi Állat és Növénykert)