A magyar lakosság elutasítja az Európai Parlament közös uniós menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó javaslatát
2 perc olvasás
2017. október 19-én szavazott az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága a dublini rendszer reformjáról, amely összességében és egyes elemeiben is heves vitát váltott ki mind az európai, mind pedig a hazai közbeszédben. A Századvég Alapítvány közvélemény-kutatása az ügy ismertségét, valamint a javaslat egyes elemeinek megítélését vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében.
A lakosság 71 százaléka értesült arról, hogy az EP LIBE szakbizottsága szavazott a közös uniós menekültügyi rendszer reformját célzó javaslatról, azaz az ügy ismertsége kifejezetten magasnak mondható. A javaslat tartalmával kapcsolatban viszont az egyértelmű elutasítottság a jellemző.
A három vizsgált elemet hasonló arányban támogatták vagy utasították el. A válaszadók 70 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az EP álláspontja szerint az Európába érkező valamennyi menedékkérelmezőt szét kellene osztani a tagállamok között. 22 százalék támogatja a javaslatot.
A megkérdezettek közel háromnegyede (73 százaléka) utasítja el és csupán 20 százaléka támogatja azt a javaslatot, hogy a jövőben a menedékkérelmező maga választhassa meg bizonyos feltételek teljesülése esetén a fogadó országot.
Hasonló arányban nagy, 73 százalékos elutasítottságot (és mindössze 19 százalékos támogatottságot) láthatunk annál a javaslatnál, amely szerint a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok csak korlátozottan férhessenek hozzá bizonyos uniós forrásokhoz.
A kutatás módszertana:
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2017. október 21–25. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
