Fekete Ágnes: Gondolatok húsvétre készülõdve

 A szeretet nem háborodik fel, nem rója fel a rosszat, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.

Március 15-én furcsa emberek és furcsán beszéltek az összefogásról és az egységrõl. Ha azt halljuk, hogy kicsik és nagyok, homoszexuálisok és heteroszexuálisok, sárgák, feketék, tehát mindenki legyen egy a hazaszeretetben, akkor ezzel azt is mondhatnánk, legyen mindenki a lehetõ legközönyösebb. Mindenkit szeretni, voltaképpen a közöny kiteljesedését jelenti.

 A szeretet nem háborodik fel, nem rója fel a rosszat, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.

Március 15-én furcsa emberek és furcsán beszéltek az összefogásról és az egységrõl. Ha azt halljuk, hogy kicsik és nagyok, homoszexuálisok és heteroszexuálisok, sárgák, feketék, tehát mindenki legyen egy a hazaszeretetben, akkor ezzel azt is mondhatnánk, legyen mindenki a lehetõ legközönyösebb. Mindenkit szeretni, voltaképpen a közöny kiteljesedését jelenti.

A korintusi levél 13. fejezete lehetne a közöny himnusza is. Mindent eltûrni, mindent elviselni, elfogadni, nem róni fel a rosszat, soha fel nem háborodni, e mögött egy rettenetes kép is állhatna: ott hever valaki az utcán, ott fetreng a mocskában, arra járnak az emberek, mindegy. Talán még egy milliárdos oda is megy a szerencsétlenhez, és elmondja, te nem tudod kifizetni a számláidat, de azért nem vetlek meg, sõt egy vagyok veled ezen a földön. Hiszen emberek vagyunk. Semmi rosszat nem tesz senki, kedvesen mosolyognak, és nem mondanak ellene a himnusz üzenetének. Mégis érezzük, itt valami nagyon sántít. Hiszen mi az, amiben egy a lehajoló ember és a koldus. Talán a sírban majd egyek lesznek, de most szinte semmi nem közös bennük, csak az, hogy mindegyik megadta magát a sorsnak. Ez már csak így van. Ez a közöny.

Pál himnuszának a kulcsa éppen a közepén van, az a mondat: együtt örül az igazsággal. Az igazság és a szeretet bármennyire nehezen férnek meg egymással, feltételezik egymást. Ne mondja senki ezeket a szólamokat, hogy egység, megértés és szeretet, aki nem hajlandó beszélni, gondolkodni a valóságról, a dolgok igazi arcáról.

Ne mondja senki, hogy szeretet, aki lényegileg kihúzza a talajt az igazság alól, mert szerinte fundamentalista, múltba révedezõ mindaz, aki ki meri mondani: bûn, vagy azt, hogy erkölcstelenség. Nincs ma igazság a közbeszédben, mert minden relatív, mert tények helyett bonyolult problematika az élet. Már pedig, ha ezt így gondoljuk, akkor nincs egység sem, akkor szeretet sincsen. A szeretet az igazságban születik meg. Az egység a közös hûségben, közös vállalásban születik meg. Amikor valaki nem színészkedik, hanem tényleg eggyé tud válni a koldussal, ahogyan ezt sok-sok szent megtette.

Krisztusban, az õ szeretetében felismerhetjük az igaz egységet. Benne valóban nincs többé zsidó és görög, szegény és gazdag, mert Õ mindenekben Minden. Ha az õ keresztjét, a bûn igazságát kimondó, a bûnre halált mondó áldozatát látjuk, akkor ebben a kegyelemben egyek lehetünk. Ha átéltük, hogy én is a halálból szabadultam, te is, akkor egyek lehetünk. De csak úgy. Azért mert valaki elneveti magát, átkarol, és azt mondja, testvér, vagy honfitárs, még semmiféle egység nem fog megszületni.

Ezért mindennél jobban az a kérdés, mit tudunk áldozni, mit tudnunk adni magunkból egymásnak, a hazának, az emberiségnek. Batthyány Lajos és Petõfi Sándor az életét adta. Ebben az áldozatban, ebben az odaszánásban lettek egyek. Ha Krisztus akaratát feltétlen a magunké elé helyezzük, egyek lehetünk sokakkal, akik ha bukdácsolva is, de szeretnénk megtanulni a szeretet útját.

A zsidó filozófiában fontos szerepet játszott a számmisztika. Azt mondták, Isten az egy. A teremtés a kettõ. Hiszen szétválasztotta a sötétséget a világosságtól, önmagától elkülönített egy valóságot, a világot, ez a kettõ. És az újra megtalált egység a három. Isten és a teremtett világ együtt. Ezt a gondolatot érthetjük úgy is, hogy a Szent Háromság az újra felfedezett egység.

Hogyan épülhet hát híd két elkülönült ember vagy embercsoport között? Csakis egy harmadik által. Lehet, hogy sokak nem Krisztust látják annak a személynek és erõnek, aki ma itt Magyarországon minket összefog. Nem is vitázunk velük. De annyi bizonyos, hogy csak egy külsõ erõ, egy külsõ hitbe való megkapaszkodás vezet minket elõre. Nem a minden jó, mindenki egyforma közönyös himnusza hozza meg a várt megoldást, hanem a hit.

Adja Isten, hogy ha botorkálva is, de keressük a hármas egységet. Húsvétra készülünk. Isten végtelen szeretetével, kinyújtja kezét. Halált is vállaló szeretetével segít megtalálni a jó utat. Ámen

? www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753