Bázisugrás

Szárnyasruha-repülésnek, vagy siklóruhás repülésnek hívják ezt az extrém sportot. Az induló különleges ruhát viselve ugrik le egy magaslatról és szárnyai kormányzásával a ruházat megfelelő alakját és nagy vízszintes felületét kihasználva jelentős távolságot tesz meg mielőtt földet ér.

   A ruha textil anyagból készül. Úgy tervezik meg, hogy könnyű de ugyanakkor erős szárnyat feszíthet ki a sportoló kiterjesztett lábai és karjai között, amely nagy felületével az emberi alak keresztmetszetéhez mérten nagy felhajtó, majd fékező erővel rendelkezik. A repülés általában ejtőernyős eséssel végződik. Bázisugrásnak nevezik, ha az ugró nem repülőgépről, hanem szikláról, épületről, toronyból, vagy hasonló létesítményről ugrik le. A kiugrást követően a sportoló kinyitja cipzáras szárnyait, hogy hozzáférhessen az ejtőernyős ugrás szabályozására szolgáló kezelő szervekhez. Néhány éve a bázisugrók egy része nem használ ejtőernyőt, a szakemberek szerint  az ejtőernyő nélküli landolás egyre általánosabbá válik.

   Vannak a bázisugrásnak még extrémebb változatai is. Két francia, Fred Fugen és Vince Reffet a Jungfrau 4158 méteres csúcsáról leugorva egy alattuk haladó repülőgépre ugrottak sikeresen és beszálltak a gépbe. A mutatványra több hónapon keresztül készültek, több mint száz tesztugrással. De ezzel nem elégedtek meg. Dubajba utaztak ahol a Kalifa-torony 828 méteres tetejéről ugrottak le. Az ugrásról egy fantasztikus filmfelvétel is készült. Kéretik megnézni a YouTube-on.

   De nem mindenki volt ilyen szerencsés. Nem nyílt ki az ernyője, szörnyethalt egy bázisugró a Dolomitokban. Kétszáz méterrel az ugrás után a férfi sziklának csapódott és azonnal meghalt. Egy másik ugró sisakjára kamerát rögzített. Ezen látszik, hogy az ernyője kinyílt, de rögtön utána jött a kontroll nélküli sodródás és zuhanás, sziklának vágódik, végül irányítatlanul csapódik a földbe. Csodával határos módon túlélte a balesetet. A sok zúzódás mellé összeszedett pár öltést a szeménél, párat az állánál, egy kificamodott csuklót és egy törött csigolyát. Jobban járt, mint a magyar Kováts Viktor, aki nem élte túl a World Wingsuit League tavaly októberi világbajnokságát.

   Vannak hamis próféták, akik azt hirdetik nagy gonoszan, hogy törvényileg kellene betiltani a bázisugrást. Így előzve meg a halálos baleseteket. Nem vagyok jogász, de azt tudom, hogy nem csak az ókori római jog, hanem a modern angol jog, amelyet minden jogállam követ, a „habeas corpus” (A testem az enyém. Én rendelkezem a testem felett.) elvén alapul. Ha valaki a siker, a gyönyör, az elismerés, a bizonyítás okozta öröm érzése miatt testi épségét is kockára akarja tenni, akkor ez nem akadályozható jogi eszközökkel.

Láng Róbert