Az információ hiánya miatt szavaztak nemmel az írek

Egy friss felmérésből kiderül, hogy az írek többsége azért utasította el júniusban a Lisszaboni Szerződést, mert egész egyszerűen nem volt elegendő információja a dokumentumról.

Egy friss felmérésből kiderül, hogy az írek többsége azért utasította el júniusban a Lisszaboni Szerződést, mert egész egyszerűen nem volt elegendő információja a dokumentumról.

Az ír kormány megbízásából készített közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 42 százaléka azért szavazott nemmel a Lisszaboni Szerződés megerősítésére, mert nem tudott eleget a dokumentumról, vagy nem értette az abban foglaltakat. A szavazók egyharmada azért döntött a „nem" mellett, mert attól tartott, hogy annak életbelépésével az országnak fel kellene adnia katonai semlegességét. A megkérdezettek 40 százaléka pedig attól félt, hogy a Lisszaboni Szerződés jóváhagyásával Írország búcsút inthet az alacsony társasági adónak.

A nemmel szavazó írek 13 százaléka országának az EU-ban betöltött pozíciójáért aggódott, pontosabban attól tartott, hogy ezután a nagy országok szava fog inkább dönteni. Öt százalékuk úgy vélte, hogy a szerződéssel szuverenitásuk egy részét veszítik majd el, négy százalékuk szerint pedig a dokumentum életbe lépésével le kellene mondaniuk arról, hogy a Bizottságnak ír tagja legyen. A megkérdezettek 8 százaléka egész egyszerűen úgy gondolta, hogy ez a szerződés „rossz üzlet Írország számára", 6 százalék pedig azért voksolt nemmel, mert nem bízik az ír kormányban.

A felmérésből kiderült az is, hogy a bevándorlás nem szerepelt az okok között, mint ahogy a referendum végeredménye nem tekinthető az EU elleni állásfoglalásnak sem, hiszen a résztvevők 70 százaléka, illetve a nemmel szavazók 63 százaléka tartja az EU-t jó dolognak.

Micheal Martin ír külügyminiszter az adatok nyilvánosságra hozatalát követően azt mondta: kormánya az európai vezetők októberben esedékes informális ülésén egyelőre nem tud olyan iránytűt felmutatni, mely kivezetne a jelenlegi patthelyzetből. A miniszter kérdésre válaszolva azt mondta, hogy még korai lenne egy második népszavazás kiírásáról beszélni, hozzátéve, hogy az ír kormány minden lehetséges opciót számba vesz.

BRUXINFO