Hídavatás
3 perc olvasásMargit hid 1948
Hetven évvel ezelőtt, 1948. augusztus 1-jén adták át a forgalomnak az újjáépült Margit-hidat. Ott toporogtam a tömegben a pesti okdalon, hogy én is átsétálhassak rajta Budára. Az 1944. november 4.én délután felrobbantott híd sok áldozatot követelt, csúcsforgalmi időben történt. Egy zsúfolt 6-os villamos haladt át rajta éppen.
A Margit-hidat ötször avatták fel. Az Ernest Gouin francia mérnök terve alapján, francia cég kivitelezésével készült hidat először 1876. április 30-án. Erre írta Arany János a Hídavatás c. versét. „S ujjonganak mindannyian: Uj hid! avatni mind! Vigan.” A Margitszigetre vezető „szárny” csak jóval később, 1900-ban épült. Addig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető.
Az acél ívszerkezettel készült, újjáépített félszélességű hidat másodszor 1947 őszén Szakasits Árpád államminiszter avatta fel, a teljes hidat pedig 1948. augusztus 1-jén Köböl József, a Budapesti Közgyűlés elnöke adta át harmadszorra.
Aztán nem sokat törődtek a híddal, amelynek állapota folyamatosan romlott, kopott, rozsdásodott, potyogtak ki belőle méretes darabok. Nem lehetett tovább húzni a felújítást, amely 2009-ben kezdődött el és két és fél évig tartott. Ezzel egy Guinness-rekordot is megdöntöttünk, a költségemelkedés világrekordját. Eredetileg 5 milliárd forint volt a felújítás költségének előirányzata, végül 30 milliárd forintba került. Persze jöttek hozzá extrák. Vizsgálták elől-hátul, megjárta a bíróságokat a csillagos égig, de maradt mi volt a puszta 30 milliárdos tény.
Megtörtént a Margit híd műszaki átadás-átvétele, a díszkivilágítás felkapcsolásával lezárult a híd felújítása. A több mint két évig tartó rekonstrukció során kicserélték a pálya- és a hídszerkezet elemeit, felújították az útpályát, a villamosvágányokat, kiszélesítették a pályaszerkezetet.
A híd kerékpár alagútját és a részben felújított hidat 2010. november 15-én adta át ünnepélyesen a Budapesti Közlekedési Központtól valaki. 2011. december 20-án Tarlós István főpolgármester végül ötödszörre felavatta a Szűz Szent Margitról elnevezett hidat. A Budapestiek, vidékiek, külföldiek nagy örömére.
A Duna (Volga után) Európa második legnagyobb folyója, továbbá a legszélesebbek közé tartozik. A Margit-hídnál 600 méter. Megjegyzem, bár nem tartozik a témához, a Dunán, tőlünk északra számos vízerőmű és 38 vízlépcső van, 25 német, 13 osztrák. Nem tudok róla, hogy bármelyik károsítja a környezetet. Már csak azért sem, mert környezetük üdülőparadicsom. De hát mi már csak ilyenek vagyunk, nálunk károsította volna a környéket a Visegrád-Nagymaros híd, a Bős-Nagymaros vízerőmű, a legtisztább és leggazdaságosabb alternatív energiaforrás.
Láng Róbert