Mérföldkő
2 perc olvasás1932
Hazánkban az autópályák és az országos főútvonalak induló pontját a 0-kilométerkőtől számítják. Az objektum a lánchíd budai hídfőjénél található, szobor formájában. Hosszú története van. A magyarországi úthálózat jelképes kiindulópontja eredetileg a királyi palota küszöbénél volt, ahonnan a Lánchíd építésekor helyezték át mai helyére. Akkor még mérföldben mérték a távolságokat, a kilométer csak később vált általánossá. Az eredeti szobor nem maradt fenn.
A XX. század elején gróf Festetics Pál császári és királyi kamarás vetette fel a közlekedési hálózat kiindulópontjának újbóli megjelenítését. Majd kitört az első világháború. A konszolidáció után 1932-ben Körmendi Jenő Szűz Máriát ábrázoló szobra került a helyére. Talapzatán három alak, egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető domborműve jelent meg. A második világháborúban a szobor aknatalálatot kapott megsemmisült.
1953
Helyére nyolc évvel később, 1953-ban állították fel Molnár László szobrát. Egy távolba tekintő munkás, mintha a már felépített szocializmust látná, az alak mögött autókerék. Tizenegy évig állt ott a jövőt kémlelve, aztán egy illetékesnek nem tetszett és eltávolították. Jelenleg Rákoshegyen található, Budapest XVII. kerületében.
1975-2014
1975-ben került a helyére Borsos Miklós szobra, egy nagy zéró jel, engem Henry Moore angol szobrászművész alkotásaira emlékezetet. A talapzat felirata: KM. 2014-ben a szobrot felújították, talapzatán feltüntették a nagyobb magyar városok távolságát és irányát.
A 0-kilométerkő története kicsit a magyar történelem is. Kedves Illetékesek! Nem kellene a múltba révedés lázában az eredeti Körmendi-féle szobrot visszaállítani a nagy 0 helyére?
Egyébként a mérföldkő ma már teljesen mást, történelmi eseményt, fordulatot jelent. De az ember életében is vannak mérföldkövek, amikor sorsuk megváltozik, más irányt vesz. Állítólag az 50. életév betöltése ilyen mérföldkő az ember életében.
Láng Róbert