bibliamuzeum-budapest.jpgZsidó-keresztény vallási emlékek tárházát láthatjuk az idén (2018-van) újra megnyílt Bibliamúzeumban. Ezekből válogathatunk, ha megnézzük a kiállítást a Ráday utca 28-ban.

A két vallás csak a Kr. utáni 1-2. században vált szét a középkori istentiszteletek különbözőségében. A késő-ókori Palesztina épületei a közösségi kultuszt szolgálták, mint a Szent Sír Bazilika, a Damaszkuszi Kapu vagy Heródes Palotája. A hétágú menóra máig kultikus szimbólum, ahogyan Josephus Flavius leírta. Titus diadalívén gránátalmákkal, virágokkal szerepel ez a jelkép.

bibliamuz_3.jpgKr. e. a 3. században épültek  az első egyiptomi zsinagógák, amelyekben feliratok is voltak. A zsinagóga a gyülekezés helye, ahol Tóra-olvasás és -tanítás folyt. A híres jeruzsálemi templomot, a zsidók spirituális központját és jelképét Kr. u. 70-ben rombolták le. Emlékére aztán több zsinagóga épült. Papsága egy bizonyos törzsből származott.

Maszádán ma is megtekinthető az erőd romja. Nyugati falán az első zsidó háborúra (Kr. u. 66-70), Herodionban pedig, Heródes étkezőtermében a Bar Kokhba felkelés (Kr. u. 132-135) nyomaira bukkanunk. Kapernaeumban, a Genezáreti-tó partján és Gamlában ókori reprezentatív zsinagógák romjai fedezhetők fel. Mindegyik tórafülkéje Jeruzsálem felé mutat, a bejárat Kelet felé néz. A falak mellett álltak a padok úgy, hogy láthassák az emelvényen a Tóra-szekrényt (Kr. u. 4. század). A falakat és a padlót színes mozaikok koncentrikus körei díszítik. A frigyláda két oldalára egy-egy menóra képét faragták. Egy galíleai zsinagógából fennmaradt mozaikon Gáza kapuit a vállán tartó Sámson alakja elevenedik meg. Gyakoriak a király-ábrázolások is. A közben feltárt ásatások bizonyítják a filiszteusok létezését az Égei-tenger mellett. Már III. Ramszesz fáraó is hadakozott velük. Valóban tagbaszakadt, magas gengszterek voltak a Kr. e. 8-11. században. Közülük való volt Delila és Góliát is. Temetőjükre néhány éve izraeli régészek akadtak rá. (Ez nem szerepel a Bibliamúzeum anyagában.)

bibliamuz_2.jpg

A 6. századból fennmaradt keresztény templom a zsidók és a keresztények együttéléséről tanúskodik egy Dávid-csillag alatt. Keresztények zarándokolnak el Péter apostol házához, amit a 4. században átalakítottak, majd az 5. században templomot építettek a helyére. A 4. századtól egyre több keresztény költözött Kapernaeumba, de keresztény templom csak az első három századból maradt fenn.

bibliamuz_ezust_sekel.jpgA 4. században következett be az ún. konstantini fordulat”. 351-től Jeruzsálem keresztény püspököt kapott, és ettől kezdve lakói nagy templomépítésekbe fogtak. A Szentföldön a császárok bazilikákat húztak fel, amelyek Kelet felé néztek. Kivétel a Nyugat felé tekintő Szent Sír Bazilika. Nagy Konstantin édesanyja, Helena (később Szent Ilona) sok templom építésére adott utasítást a szent helyeken: az Olajfák hegyén, Jeruzsálemben, Betlehemben. Ezek oszlopcsarnokos, mozaikos bazilikák voltak a zarándokok számára. A közelükbe telepítették a szerzetesek lakhelyeit, amelyekben kétkezi munka és állandó imádság folyt (monostorok). Falaikon eleinte a zsinagógákéhoz hasonlatos képeket helyeztek el, amelyeker később jelenetek váltották fel a Golgota hegyéről, a megfeszítésről és a sziklasírról. Justinianus császár Jeruzsáleme (527-565 között) a szent város virágkorát jelentette. Az egyik székesegyház mozaikpadlóján látható a korabeli város térképe. Az Utolsó Vacsora helyszínén épült templom 748-ban egy földrengésben pusztult el. Justinianus építményei a kereszténység győzelmét hirdették. 1960 óta nagy ásatások folynak a bazilikák, a zarándokház és a kórház kihantolására.

bibliamuz_menora.jpg

Az ókor végén a palesztin területeken, a zsidó-keresztény kultúra helyett az iszlám kereskedelem virágzott. A jeruzsálemi Templom-hegyen iszlám központ létesült, hiszen Mekkat csak később vált iszlám zarándokhellyé. Egy éjszakán (állítólag) Mohamed próféta csatlakozott Ádám, Mózes és Jézus imájához. Ennek emlékét őrzi az aranykupolájú Al-Aksza mecset, amit Abd-al-Malik kalifa építtetett 688-691 között a lerombolt zsidó templom helyén – bizánci stílusban.

Fantasztikus a Bibliamúzeum törekvése, hogy mennyi új makettel, másolattal, interaktív játékkal, múzeumpedagógiai foglalkozással vár minden korosztályt.

Dobi Ildikó

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük