Sóletfesztivál a Kazinczy utcában.
4 perc olvasás
Tudják, miről híres még a budapesti zsidó negyed az örökké pörgő romkocsmák és varázslatos zsinagógák mellett? Minden évben, ezúttal augusztus 26-án, itt kóstolhatják meg a város legjobb sóletjeit! Vasárnap 11 órától várja a 4. Sóletfesztivál az érdeklődőket a világ minden tájáról sólettel, tradicionális zsidó ételekkel és színpadi programokkal.
A színpadon a klezmer zenét a Klezmerész és a Shabbatsong biztosítja, a gyerekeket az Iszkiri zenekar szórakoztatja, az este két zárókoncertjét pedig Oláh Gergő és a Nigun adja. A koncertek között élőben jelentkezik Köves Slomó rabbi és Katz Dávid népszerű műsora, a Kérdezd a rabbit! Az idén először a közönség is megszavazhatja kedvenc sóletjét, melynek eredményét Wossala Rozina fogja kihirdetni, a szavazók közötti sorsolás révén pedig értékes nyeremények is gazdára találnak majd.
5+1 dolog, amit nem tudtál a sóletről
1. Előrelátó háziasszonyok
A Sábát ideje alatt, azaz péntek napnyugtatától szombat napnyugtáig a zsidó vallás előírásai szerint tilos dolgozni, például tüzet gyújtani. Ebből vezetik le, hogy nem szabad főzni, sőt, ételt melegíteni sem. A sólet pontosan ennek a szabálynak köszönheti népszerűségét. A zsidó háziasszonyok még napnyugta előtt felteszik főni a hozzávalókat, amelyek aztán letakarva, lassú tűzön, az éjszaka és a következő délelőtt folyamán elkészülnek, így biztosítva másnap délre a meleg ételt.
2. Ezerarcú sólet
Az Izraelben tartott 1989-es országos sóletfesztiválon 131 különböző recept alapján készült sólet. Ez nem csoda, hiszen a receptek vidékenként változnak, másképp készül az étel Európában, Izraelben, Marokkóban, de még Üzbegisztánban is, a helyi specialitásoknak megfelelően. Az alapvető hozzávalók, – a burgonya, a bab, az árpa és a hús – szinte mindenütt jelen vannak, ezen túl pedig csak a képzelet és az ízlésünk szab határt: tojással, hagymával, magyarosan pirospaprikával, de akár spenóttal, csirkével és lisztgombóccal megbolondított sólet is létezik, sőt, akad, aki egy kis sörrel teszi igazán izgalmassá a saját változatát.
3. Az a dolog, ami forró
A közvélekedéssel ellentétben a sólet elnevezés nem Izraelből, de nem is a Közel-Keletről származik. A szó az Európában élő askenázi zsidó közösségekhez köthető, és minden bizonnyal a latin calentem és az ófrancia chalant kifejezésekből erednek, amelyek jelentése, „az a dolog, ami forró”, vagy „felmelegíteni”. Egy másik vélekedés szerint a francia chaud, azaz „meleg” és lent, vagyis „lassan” szavak összetételéből született a sólet elnevezés.
4. Ősi eledel
A sólet az egyik legrégebbi fogás, amit említenek a történelmi feljegyzések. Az askenázi zsidók által készített változatát például a Bécsben élő Yitzhak rabbi már 1180-ban megemlítette egyik írásában.
5. Sabbat hercegnő titka
Heinrich Heine, a zsidó származású német romantikus költő minden bizonnyal oda volt a sóletért, hiszen még versbe is foglalta. A Sabbat hercegnő románca című 1851-es művében hosszú versszakokon keresztül magasztalja az általa sáletként emlegetett „gyönyörkenyeret” vagy „kóser ambróziát”, amivel a hercegnő boldoggá teszi hercegét.
+1. Sóletet mindenkinek!
A sólet az az étel, amit nem érdemes három-négy személyre főzni. Akkor lesz igazán ízletes, ha nagyobb mennyiségben készül. A rekordot minden bizonnyal a Sóletfesztivál tartja, ahol minden évben több ezer adag sólettel készülnek a szervezők. Az idei fesztivál érdekessége, hogy egy izraeli mester chef irányításával készül négy ország sólet-különlegessége, így a magyar verzió mellett lehet majd kóstolni izraeli, marokkói és iraki sóletet is. A kóser lakomán kívül változatos programok várják a fesztiválra látogatókat.
Lantai József
