BUBOR
2 perc olvasásAzt gondolná az ember, hogy a bankok a legnagyobb forgalmat a bankkártya ügyletekkel, bankautomatáknál felvett pénzekkel, on-line vásárlásoknál, vagy lakáshitelekkel bonyolítják le. Pedig nem így van. A bankok legnagyobb pénzforgalma egymás közötti ügyletekből tevődik össze.
Természetesen a bankok is fizetnek egymásnak a hitelezésért. Ez a BUBOR, vagyis a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamat, az a százalék, amit a kereskedelmi bankok számítanak fel egymásnak. Ez különböző futamidőknél más és más, csakúgy mint a lakossági hiteleknél.
Gondolja csak meg az Olvasó, Jockey a Dallasban (van-e, ki e szappanoperát nem ismeri?) 500 millió dollárt akar felvenni, A bankjától olyan választ kapja, hogy ennyi szabad pénze nincs, de megszervezi és a különböző bankoktól megszerezi az egész összeget. Amióta kapitalista rendszer van a világon, a bankközi pénzforgalom és kamat is létezik.
Ez a titka azoknak a 100 ezer dolláros bankjegyeknek, amelyeket 1934-ben adtak ki Woodrow Wilson, az USA 38. elnöke arcképével. Képzeljük csak el, egyetlen bankjegy a mai értékre átszámítva (valorizálva) 500 millió forintot ér. Ezt a bankjegyet nem kereskedelmi forgalomba szánták, hanem a különböző bankok közötti tranzakciókhoz használták. Persze akkor is működött a „BUBOR”.
Még csak annyit tennék hozzá, hogy a 100 ezer dolláros nem papírból, hanem vászon és pamut speciális keverékéből készült. (Állítólag ma már a többi dollárbankjegy is.) Igazán nem szeretném a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve korrektségét kétségbe vonni, de miért készpénzzel és miért nem átutalással bonyolította le az ilyen nagyszabású pénzügyi műveleteket? Nyilván meg volt rá az oka, ne firtassuk.