A lakás nem csak piaci ügy
5 perc olvasás
Ismét egy új, passzívház technológiával készült, 35 bérlakást magában foglaló házat adtak át ünnepélyes keretek között Budapesten, a XIII. kerületben. Mondhatni, ez ott már szinte megszokottnak számít, hiszen a kerületi Önkormányzat egyedülálló bérlakás-építési programja idén már 20 éves és ez idő alatt, 12 helyszínen összesen 667 önkormányzati lakást építettek. Ami pedig még inkább figyelemre méltó: 2014 óta minden elkészült épület megfelel a passzívház minősítés feltételeinek.
A Jász utca 72. szám alatti 35 lakásos passzív bérháznak a pincéjében kapott helyet a garázs, fölötte pedig két, ötemeletes (liftes) lakótömbje van. Az épületen belül 1; 1,5; 2 és 3 szobás, jellemzően 35–40, 50–55 és 65–70 négyzetméter alapterületű összkomfortos lakásokat alakítottak ki. A lakások alapfelszereltségének része a beépített konyhabútor elektromos tűzhellyel és sütővel. 
A homlokzati nyílászárókon elektromos működtetésű roló segíti a védelmet a nyári túlmelegedés ellen. Az önkormányzat esélyegyenlőségi szempontjainak megfelelően 2 lakást mozgáskorlátozottaknak terveztek. A lakásokhoz a pincében egy-egy parkoló is tartozik, a 35-ből 2 szintén akadálymentesített. A földszinti lakások kertkapcsolatos kialakítással, a „B” épületszárny nyugati tájolású lakásai nagy erkéllyel épültek.
Az épület alapkövét 2020. február 11-én tettük le és most, 2022. január 13-án megtarthatjuk az átadási ünnepséget- fogta össze a megvalósulás ívét dr. Tóth József polgármester. Jól beleillik a kerületi Önkormányzat lakáskoncepciójába, mely összhangban van városfejlesztési elképzeléseinkkel – folytatta. Következetesen képviseljük, hogy a lakásügy nem csak piaci ügy! 
A társadalomban vita folyik arról, hogy a lakáskérdést kinek kell megoldania? Szerintünk nemcsak a piaci viszonyokra, hanem az önkormányzatokra is tartozik! Várospolitikai, városfejlesztési ügy is, mert minden megépített lakásunk indikátor szerepet játszik, a környezetére kihatással van. Az alulhasznosított területek fejlesztéséhez jelentősen hozzájárul. Térségi ügy is, mert egy új ház az azt körülvevő tágabb térségre is hatást gyakorol. A mi nagy gondunk, hogy nincs egy ciklusokon átívelő állami lakáskoncepció. Nekünk kell ezt a saját körülményeinkre megalkotni – világított rá a polgármester. Máshol több esetben csak szociális vagy hajléktalan kérdésként kezelik a bérlakásügyet. Csak kommunikációs szempontból foglalkoznak vele. Nálunk 1995-ben a bérlakás állomány háromnegyede egyszobás és kétharmada félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakás volt. Ezt kellett megváltoztatni.
Az első bérházunkat 2002-ben adtuk át, azóta 35 ezer négyzetméternyi lakásfelületet adtunk a bérlőknek. Több mint 1500 családnak téve lehetővé idáig – a lépcsőzetes lakáshoz jutás elve alapján – hogy jobb életkörülmények között lakhassanak az új bérlakásokban. Az egyik legjelentősebb a 2014-ben, a Jász utca 91-ben átadott százlakásos bérház, mely azért mérföldkő, mert azóta minden új házunkat passzív technológiával építjük. Az új bérház területe a Jász utca – Fáy utca – Forgách köz – Zsinór utca által határolt tömb közbenső része: érdekessége és egyben külön értéke is, hogy a hátsó kertje a Forgách-köz játszóterével szomszédos, amely közvetlenül megközelíthető a parkosított udvar felől.
Az épület zöldfelületei teret adnak a lakók közösséggé formálódásához. A két épület közötti belső udvaron intenzív zöldtetőt hoztak létre. Az épületgépészeti és elektromos rendszerek részben megújuló energiaforrásokat használnak, levegő-víz hőszivattyús fűtés- és hővisszanyerő lakásszellőző rendszer működik. A szobák fűtése-hűtése egyénileg, külön is szabályozható. A beszerelt liftek alkalmasak a költözést segítő teherszállításra is. Vannak közös tárolók, melyek a kerékpárok tárolására is használhatók. A ház egyedi jellegzetességének számít, hogy a szenny- és a csatornavíz rendszerben harminc köbméteres kapacitású záportározót alakítottak ki, amely félórás késleltetéssel engedi a csatornába a felfogott záporvizet. 
A lakóépület és benne a lakók biztonságát szolgálja, hogy minden közösségi területen, a garázsban, a lépcsőházban, az emeleti folyosókon kamerákat helyeztek el. A 332 négyzetméternyi belső zöldterület alkalmas arra, hogy ott közösségi vagy akár kisebb családi rendezvényeket is tarthassanak. A teljes beruházás költsége elérte a 2,7 milliárd forintot, ezt teljes egészében az Önkormányzat állta. Az összeg a hasznos területre vetítve négyzetméterenként 659 ezer forint + ÁFA. A lakások bérleti díja akár barátságosnak is nevezhető. Jelenleg a XIII. kerületben a lakások – magánjellegű – bérleti díja átlagosan, négyzetméterenként háromezer forint körül mozog. Ebben a házban az átlagár 1840 forint + ÁFA, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a lakások magas színvonalához társuló alacsony fenntartási költséget sem!
