Képzeld el a következő jelenetet, mintha egy névtelen, örök iróniától ittas történetbe csöppentél volna…

A digitális appok végtelen óceánjában bóklásztam éppen – az Apple Store hűvös pixelrengetegében. Rákerestem az azonosító alkalmazásokra, hisz az ember szereti, ha legalább az online világban tudja, hogy “ő, az tényleg ő”. Amint pörgettem a kínálatot, egyszer csak… hopp, megállt az idő, kikerekedett a szemem, a meglepetéstől kis híján kizuhantam a valóságból! Ez volt az a szürreális pillanat: mint mikor az utcán sétálsz, és jön valaki veled szemben… majd hirtelen rájössz, hogy ez nem más, mint Te magad – a világ kifacsart önarcképe.

A hasonmások világa…

Azt mondják, mindenkinek van valahol egy tökéletes klónja, akire azt mondják, “pont úgy néz ki, mint te”. Erre képes az univerzum, hát akkor az emberi alkotás, a design, miért ne csinálná meg ugyanezt?

Ezzel a gondolattal bódultan néztem a képernyőre. Álltam, mint egy modern urbanista, és a tudatomba villant: ott volt a DÁP, vagyis a Magyar Digitális Állampolgárság Program logója, mintha a saját digitális tükörképem nézne rám. Egy pillanatra minden kétség, minden rutin eltűnt. Csak néztem — a valóság ironikus ereje átütötte a hétköznapi szkepticizmusom, és azon gondolkoztam, hány meg hány hasonmás lapul még a világ sarkában, ráadásnak a logók birodalmában…

A Magyar DÁP és az Amerikai ID123 Nyomában

 Digitális Ikrek vagy a konvergens evolúció mesterművei?

Ebben a kimerítően részletes, tényfeltáró cikkben arra a kérdésre keressük a választ, ami a szakma bennfenteseit és az éles szemű felhasználókat egyaránt foglalkoztatja: Létezhet, hogy a magyar állam stratégiai fontosságú digitális „szuperappja” valójában egy amerikai platform „white label” (fehér címkés), azaz átcímkézett verziója?

Vagy csupán arról van szó, hogy a globális UX/UI design világában minden út a „kék négyzet” felé vezet, és a funkcionális kényszerek óhatatlanul szülik ugyanazokat a megoldásokat, legyen szó Bostonról vagy Budapestről?

A Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) a Magyar Kormány 2022 decemberében fogadta el, és az első hivatalos médiamegjelenések 2024 szeptemberében történtek, amikor Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára bejelentette a program éles indulását. Egy szerény MTV-s videó formájában és a Facebookon történt bejelentéssel.

Tarts velem, mert ez nem csak egy technikai összehasonlítás lesz.

Ez egy utazás a digitális szuverenitás, a globális szoftverpiac, az állami gigaprojektek és a Szilícium-völgy (vagy épp a Boston-környéki tech folyosó) hatásának útvesztőiben. A célunk, hogy a végére pontot tegyünk a találgatások végére, és tisztázzuk: lopás, vásárlás, vagy véletlen egybeesés történt-e.

Az Idővonal Törvényszéke – A Kronológiai Elsőbbség Kérdése

A technológiai iparban a tyúk vagy a tojás esete ritkán képezi vita tárgyát. A digitális lábnyomok, a domain regisztrációk, a cégbejegyzések és az alkalmazásboltok verziótörténetei könyörtelenül pontos és megmásíthatatlan bizonyítékokkal szolgálnak. Ahhoz, hogy megértsük a DÁP és az ID123 viszonyrendszerét, először el kell helyeznünk őket az időegyenesen.

Ez a fejezet a puszta dátumokon túlmenően azt vizsgálja, milyen piaci és technológiai környezetben születtek ezek a megoldások, és hol tartottak fejlettségben a kérdéses időpontokban.

A Kihívó: ID123 Inc. – A Veterán Születése és Evolúciója

Ha visszamegyünk az időben, egészen 2017-ig, a világ technológiai térképe még némileg másképp festett. A TikTok még nem uralta a globális közösségi médiát, a kriptovaluták éppen az első nagy bikapiacuk előtt álltak, és a digitális igazolványok (Digital ID) koncepciója éppen csak bontogatta a szárnyait, leginkább zárt rendszerekben, egyetemi kampuszon vagy vállalati környezetben.

Ekkor, a digitális identitáskezelés hajnalán, egészen pontosan 2017. május 18-án indult útjára az az üzleti vállalkozás, amely ma ID123 Inc. néven ismert. A cég nem egy garázsból indult a semmibe, hanem a massachusettsi Waltham városában vetette meg a lábát. Ez a Boston környéki tech-folyosó (Route 128) egyik innovációs központja, amely hagyományosan erős a vállalati szoftverek és a biztonságtechnológia területén. A hivatalos cégbejegyzés (incorporation) dátuma 2018. június 29. , de a fejlesztés és a piacra lépés már ezt megelőzően megtörtént 2017. május 17-én.

Az Apple App Store és a Google Play Store archívumai, valamint a verziótörténetek arról tanúskodnak, hogy az ID123 alkalmazás 1.0-ás verziói már 2017 áprilisa körül elérhetőek voltak a felhasználók számára.

Ez a dátum kritikus fontosságú.

Azt jelenti, hogy amikor a magyar kormányzati informatika még az e-Személyi (az a chipes plasztikkártya, amelyet bár bevezettek 2016-ban, a lakosság nagy része csak fizikai igazolványként használt) gyermekbetegségeivel küzdött, és az Ügyfélkapu volt a digitalizáció csúcsa, addig Bostonban egy csapat már egy felhőalapú, mobilra optimalizált (mobile-first) digitális azonosító rendszert épített és üzemeltetett.

Az ID123 küldetése a kezdetektől fogva kristálytiszta volt: „To change the world by making digital identity accessible to everyone with a mobile device” (Megváltoztatni a világot azáltal, hogy a digitális személyazonosságot mindenki számára elérhetővé tesszük, akinek van mobilja). Ez a misszió nem állami monopóliumra, hanem a demokratizált, könnyen hozzáférhető SaaS (Software as a Service) modellre épült. Célközönségük elsősorban iskolák, egyetemek, vállalatok és tagsági szervezetek voltak, akiknek szükségük volt egy gyorsan bevezethető, fizikai kártyákat kiváltó digitális megoldásra.

A fejlődés nem állt meg. A 2021. január 1-jén kiadott 2.0-ás verzió már egy érett, API-vezérelt platformot mutatott, amely képes volt integrálódni harmadik felek rendszereivel, tömeges adatkezelést (bulk management) kínált, és bevezette azokat a funkciókat – mint az animált QR-kódok a képernyőfotózás elleni védelemként –, amelyek ma a DÁP-ban is visszaköszönnek.

Megjegyezhető azonban az is, hogy Mr. Richard Eicher CEO vezetésével további két, igen hasznos digitális megoldás is életre kelt az ID123 -által létrehozott termékeke mellett.

Az egyik a SKYCORE és a másik a codeREADr

Az érthetőség és a szellemi ill. fejlesztési képességek demonstrálása céljából bemutatjuk röviden azt a két programot amit fejlesztenek az általa vezetett vállalatok.

A Skycore egy üzleti célokra kifejlesztett, tömeges SMS és MMS küldő, valamint mobil pénztárca (mobile wallet) megoldásokat kínáló platform. Fő funkciói közé tartozik: Szöveges, képes és videó üzenetek küldése ügyfeleknek.SMS kampánykezelés: címlisták kezelése, üzenetek ütemezése, automatizált válaszüzenetek beállítása. API-k segítségével automata üzenetküldés és integráció vállalati rendszerekkel. Szolgáltatási célú értesítések: például vásárlási bizonylatok, emlékeztetők, riasztások. Mobil wallet passok menedzselése: ezzel segíti a vállalatokat az ügyfélkapcsolatok hatékonyabb kezelésében, illetve marketing és információs üzenetek gyors, közvetlen továbbításában.

A Skycore LLC-t 2003-ban alapították az Egyesült Államokban, Waltham, Massachusetts-ben.
Alapítója Rich Eicher.

A CodeREADr egy okos vonalkódolvasó rendszer, amelynek része egy mobilalkalmazás (elérhető iOS-re és Androidra), valamint egy felhőalapú, könnyen kezelhető adminisztrációs portál. Összességében a CodeREADr egy professzionális, rugalmas vonalkódkezelő platform, amely bármilyen vonalkód alapú adatgyűjtési vagy ellenőrzési folyamatot támogat és testre szabható.

A CodeREADr platformot 2008-ban indították, eredetileg egy mobilos jegykezelési projekthez (AT&T számára), és innentől kezdve fejlesztették tovább általános vonalkódolvasó és adatgyűjtő megoldássá üzleti célokra. Alapítója Rich Eicher.

A Hazai Bajnok: Digitális Állampolgárság Program (DÁP)

Most ugorjunk előre az időben egy nagyot, a 2020-as évek elejére. Magyarországon a digitális állampolgárság fogalma sokáig a közigazgatási bürokrácia útvesztőiben keringett. Bár voltak előzmények – az Ügyfélkapu 2005-ös indulása forradalmi volt a maga idejében, az eSzemélyi 2016-ban hozott hardveres újítást –, a modern, okostelefon-alapú, „tárca” (wallet) logikájú megoldás sokáig váratott magára.

A DÁP, mint konkrét, törvényileg és technikailag definiált program, csak a 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól (DÁP tv.) elfogadásával született meg jogilag. A törvényjavaslat benyújtására 2023. november 14-én került sor, ami jól mutatja a projekt „fiatal” korát az ID123-hoz képest

A fejlesztés hátterében az IdomSoft Zrt. áll, a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó állami informatikai óriás, amely évtizedek óta kezeli a népesség-nyilvántartást.

A fejlesztési folyamat 2023-ban gyorsult fel, amikor a kormányzat felismerte, hogy az uniós eIDAS 2.0 rendelet (amely az európai digitális irattárcák keretrendszerét határozza meg) kényszerítő erővel bír, és egyben lehetőséget is teremt a hazai e-közigazgatás „rebrandingjére”.

A DÁP mobilalkalmazás nyilvános tesztelése és az előregisztráció 2024 tavaszán indult (a „Pilot” fázis), a teljes körű, éles indulás pedig 2024. szeptember 1-jére datálható. Ekkor váltak elérhetővé az applikációban az olyan kulcsfunkciók, mint a QR-kódos azonosítás a kormányzati portálokon, az erkölcsi bizonyítvány igénylése egy gombnyomással, vagy a digitális aláírás.

Összehasonlító Idővonal és Technológiai Generációk

Ha a két projektet egy közös időegyenesre vetítjük, a különbség nem csupán években mérhető, hanem technológiai korszakokban is.

A tények makacs dolgok. Az ID123 nemhogy létezett előbb, de egy teljes technológiai generációval megelőzte a magyar DÁP-ot. Amikor a DÁP fejlesztői az első kódsorokat írták az IdomSoft budapesti irodáiban, az ID123 már egy kiforrott, a nemzetközi piacon (USA, Kanada, Európa bizonyos részei) bizonyított termék volt, amely túl volt több főverzió-frissítésen és gyermekbetegségen.

Ez az időbeli szakadék önmagában még nem bizonyítja a direkt másolást vagy a szoftverlopást. Azonban megteremti a lehetőségét és a valószínűségét annak, hogy a magyar fejlesztők, a termékmenedzserek vagy éppen az állami megrendelők alaposan tanulmányozták a piacon lévő „best practice” megoldásokat. Az ID123, mint egy korai, sikeres és jól dokumentált SaaS platform, tökéletes mintául szolgálhatott – egyfajta „etalonként” –, hogy hogyan kell kinéznie és működnie egy modern digitális igazolványnak.

A kérdés nem az, hogy látták-e, hanem az, hogy mennyit emeltek át belőle: csak az inspirációt, vagy a struktúrát is?

A Vizuális Nyomozás – Pixelről Pixelre, Színről Színre

A leggyanúsabb elem, ami miatt te is észrevehetted a hasonlóságot, és ami miatt ez a cikk is megszületett, az a vizuális megjelenés. A „kék négyzet” effektus. A technológiai világban a kék a bizalom, a biztonság és a professzionalizmus színe – gondolj csak a Facebookra, a LinkedInre, a Dellre, az Intelre vagy a Microsoft Windowsra. Nem meglepő, hogy mindkét platform ezt a színvilágot választotta, de vajon mennyire mély a hasonlóság?

Véletlen egybeesésről beszélünk, vagy tudatos arculati átvételről?

Az Ikonográfia Háborúja: A Kék Négyzet Szimbolikája

Vizsgáljuk meg a két alkalmazás ikonját és arculati elemeit a rendelkezésre álló adatok és a design system dokumentációk alapján, mintha egy mikroszkóp alatt tennénk.

ID123 Arculat: A Minimalista Úttörő

Az ID123 arculata a kezdetektől fogva a funkcionalitásra és a letisztultságra épített, ami jellemző a 2010-es évek végének SaaS termékeire. Bár a dokumentumok nem adnak részletes, pixelpontos grafikai leírást a 2017-es ősi ikonról, a jelenlegi branding és az archívumokból fellelhető nyomok egyértelműen a kék színvilág dominanciáját mutatják.

A „How to Guide” dokumentum  fejlécében és a weboldalon a kék és a fehér kontrasztja uralkodik.

Az ID123 logója hagyományosan egy stilizált, lekerekített sarkú négyzet (ami egy kártyát vagy mobilt szimbolizál), benne az „iD” betűkkel vagy egy kártya sziluettjével.

A színkódok vizsgálata során a hexadecimális #0076FF (vagy ehhez nagyon közeli, élénk „Azure” kék) tűnik az elsődleges brand színnek.1 Ez a szín az iOS rendszer alapértelmezett kékjére is hajaz, ami tudatos választás lehetett a mobil-first megközelítés miatt. ( How to Guide ID123 v2 (1) -aki szeretné letölteni annak itt az eredeti, direktben.)

Ami még érdekesebb, és ami a „kétség?” gyanúját erősítheti a felületes szemlélőben: az ID123 egyik fő üzleti modellje a „White Label” applikáció.1 Ez azt jelenti, hogy intézményeknek (egyetemeknek, cégeknek) adnak el egy „üres”, szerkezetkész appot, amit ők a saját logójukkal, színeikkel tölthetnek fel. Az alapértelmezett „template” vagy a bemutató anyagokban használt design (kék háttér, fehér kártya középen, alatta QR kód) kísértetiesen hasonlít a modern digitális tárcák standardjára – és a DÁP-ra is.

DÁP Arculat: Az Állami Szigor és a Modernitás Találkozása A DÁP arculati kézikönyve  meglepően részletes és szigorúan definiált, ami ritkaság a magyar közigazgatásban. Ez már önmagában jelzi, hogy itt egy modern termékfejlesztési szemlélet érvényesült.   

Primary Blue (Elsődleges Kék): #4258ED. Ez egy élénk, vibráló kék, amely valamivel „lilásabb” vagy „digitálisabb”, mint a klasszikus hivatalnoki sötétkék.

Primary Dark: #3130AB. Ez szolgál a kontrasztokhoz és a sötét módhoz.

Betűtípus: Inter. Ez egy nyílt forráskódú, modern, Sans Serif betűtípus, amelyet kifejezetten képernyőre terveztek. A tech szektorban (pl. GitHub, Mozilla) rendkívül népszerű az olvashatósága miatt. A választás professzionalizmust sugall.

Ikon: A DÁP ikonja egy kék alapon lévő, stilizált fehér elem. A formavilág absztrakt, de felismerhetően utal az igazolványra, a címerre vagy a digitális lenyomatra. A lekerekített sarkok és a minimalizmus egyértelműen a 2020-as évek „flat design” trendjét követik.

A Kísérteties Hasonlóságok

Ha a két alkalmazás App Store adatlapját  egymás mellé tesszük, a hasonlóság szembetűnő, de szakmailag a „generic tech blue” (általános technológiai kék) kategóriába sorolható. Azonban a funkcionális elrendezés (UI Layout) az, ami igazán erősíti az „ez ugyanaz” érzést, és ami miatt te is írtál az ID123 supportnak.

A DÁP UI elemei – a kártyák „flip” (átforduló) animációja, a QR kód megjelenése a kártya alatt, a profilkép elhelyezése a bal felső sarokban – olyan iparági sztenderdek, amelyeket az ID123 évekkel ezelőtt finomított és vezetett be.

Kártya animáció és biztonság: Az ID123 már 2019/2020 környékén  bevezette az „Animated QR Codes” funkciót. Ez azt jelenti, hogy a QR kód nem statikus, hanem folyamatosan változik vagy mozog, így védve a rendszert attól, hogy valaki egy képernyőfotóval (screenshot) próbáljon visszaélni. A DÁP is hasonló dinamikus elemeket használ a hitelesség igazolására (mozgó háttér, időbélyeg), ami a „liveness” (élő jelleg) bizonyítéka.

Fényerő automatizálás: Az ID123 egyik frissítési jegyzéke büszkén említi az „Automatic Barcode Brightness Adjustment” funkciót. Ez azt jelenti, hogy amikor a felhasználó megnyitja a kártyát a QR kóddal, a telefon képernyője automatikusan a maximális fényerőre ugrik, hogy a szkennerek könnyebben leolvashassák. Ez ma már a DÁP-ban és más modern wallet appokban (pl. repülőjegyeknél) is alapvető elvárás, de az ID123 dokumentációja kiemeli, mint saját fejlesztési mérföldkövet, amit ők már évekkel ezelőtt megléptek.

A „White Label” Elmélet: Licencelték vagy Másolták a DÁP-ot?

Itt válik igazán izgalmassá és szövevényessé az oknyomozásunk.

Az ID123 nyíltan hirdeti és árulja a technológiáját: „Looking for a custom digital ID card solution tailored specifically to your organization? ID123 offers a white label version…”. Ez a mondat az, ami elindította a vezérhangyát a te  fejedben is: Lehetséges, hogy a magyar állam (vagy a fejlesztő IdomSoft) egyszerűen licencelte az ID123 „motorját„, kifizette a díjat, és ráhúzta a nemzeti trikolór… akarom mondani, a nemzeti #4258ED kéket?

Ez megmagyarázna mindent: a gyors megjelenést, a kísérteties hasonlóságot, a funkciók egyezését. De vizsgáljuk meg a tényeket az IdomSoft és a magyar államigazgatás oldaláról.

A Tények az IdomSoft Oldaláról: A DÁP hivatalos fejlesztője és üzemeltetője az IdomSoft Zrt.

 Ez nem egy kis garázscég, hanem a magyar állam stratégiai informatikai vállalata, amely évtizedek óta kezeli a legérzékenyebb adatbázisokat (népesség-nyilvántartás, választási rendszer, okmányirodai rendszerek). A fejlesztés során elismerték, hogy külső partnereket is bevontak – ami bevett szokás ekkora projekteknél. A legnagyobbat szóló hír az volt, amikor kiderült, hogy a FaceKom Kft. (amely a sajtóhírek szerint Tiborcz István üzleti köréhez köthető) szállítja az arcfelismerő és azonosító modult.

Miért NEM valószínű a közvetlen ID123 licenc? (A szuverenitás fala)

Bármennyire is logikusnak tűnne üzletileg egy kész termék megvétele (buy vs. build), több tényező is szinte teljesen kizárja, hogy a DÁP az ID123 szoftveres klónja vagy licencelt változata legyen:

Adatszuverenitás és Nemzetbiztonság: A magyar törvények és az EU-s GDPR szigorúan szabályozzák az állampolgári adatok tárolását. Az ID123 egy amerikai cég, amely alapvetően az Amazon Web Services (AWS) felhőin tárolja az adatokat. Bár a dokumentációjuk említi, hogy vannak európai adatközpontjaik is , egy nemzeti szintű digitális személyi igazolvány (eID) rendszerét stratégiai és nemzetbiztonsági okokból szinte soha nem bízzák egy amerikai SaaS szolgáltatóra. A DÁP mögött a magyar állami nyilvántartások (Személyiadat- és Lakcímnyilvántartás, BM nyilvántartások) közvetlen, valós idejű bekötése áll. Ezt technikailag rendkívül nehéz és kockázatos lenne egy „dobozos” amerikai termékbe integrálni anélkül, hogy az adatvédelem ne sérülne, vagy ne nyitnának kiskaput idegen titkosszolgálatoknak (vagy legalábbis ne merülne fel ennek a gyanúja).

eIDAS 2.0 Szabvány: A DÁP fejlesztése nem légüres térben zajlik, hanem kifejezetten az EU-s eIDAS 2.0 rendeletre és az OpenID for Verifiable Credentials (OID4VC) szabványra épül. Ez egy nagyon specifikus, új európai keretrendszer az „Európai Digitális Irattárca” (EUDI Wallet) koncepciójához, amelynek célja a tagállamok közötti átjárhatóság. Az ID123 fő profilja ezzel szemben az amerikai piac (Student ID, Employee ID), saját, zártabb protokollokkal. Bár ők is használnak szabványokat, a DÁP architektúráját alapvetően az EU-s megfelelés vezérli, nem az amerikai vállalati kényelem.

A „Nem vagyunk kapcsolatban” nyilatkozat: A mellékelt chat beszélgetésben Ajay, az ID123 képviselője egyértelműen kijelentette: „We are not associated with them.„ (Nem állunk kapcsolatban velük). Bár egy supportos nem feltétlenül tud minden stratégiai partnerségről, egy állami szintű, több millió felhasználót érintő licencszerződésről valószínűleg tudnának a cégnél, hiszen az hatalmas referencia lenne. Egy 11 fős cégnek – mint az ID123 – igen csak feltűnne a dolgozóknak és ügyfélkapcsolatisoknak is, ha a valakivel, akár a Magyar Állam Digitális beszállítójával az IdomSofttal üzletelne a cégük.

Bár a vizuális hasonlóság (kék branding, kártya alapú UI, funkcionális elrendezés) tagadhatatlanul erős, és az ID123 valóban kínál „saját márkás” megoldást, minden jel arra mutat, hogy nem történt licencelés.

A DÁP nem az ID123 „átfestett” változata.

A hasonlóság oka sokkal prózaibb, és a tech világban gyakori jelenségre vezethető vissza: a konvergens evolúcióra. Ahogy minden okostelefon téglalap alakú érintőképernyővé vált, úgy a digitális tárcák design nyelve is globálisan egységesedik.

Az Apple Wallet és a Google Wallet kijelölte az utat, az ID123 pedig az elsők között adaptálta ezt intézményi környezetre. Amikor az IdomSoft designerei (vagy a bevont ügynökség) leültek megtervezni a DÁP-ot, ők is a piaci sztenderdeket, a „best practice”-eket keresték. Megnézték, mi működik Bostonban, Tallinnban vagy Cupertinóban, és adaptálták azt a magyar igényekre.

Az ID123 ebben a történetben nem a forráskód gazdája, hanem a követendő példa, az „etalon” szerepét töltötte be – akár tudatosan, akár tudattalanul másolták le a megoldásaikat.

Funkcionális Ikrek – Mit Tudnak és Hogyan?

Ha a motor nem is ugyanaz, a karosszéria és a műszerfal funkciói kísértetiesen egyeznek. Ez nem véletlen: a felhasználói igények (legyen szó egy amerikai egyetemistáról vagy egy magyar állampolgárról) alapvetően azonosak. A gyorsaság, a biztonság és a kényelem a hívószavak. Nézzük meg, mit tud az amerikai „nagy testvér” és a magyar „kisöcs”, és hol vannak az átfedések.

A Szentháromság: Azonosítás, Tárolás, Offline Mód

Mindkét rendszer alapígérete ugyanaz: szabadulj meg a fizikai pénztárcádtól, a plasztikkártyáktól, és intézz mindent a mobiloddal.

A Funkciók Összehasonlító Táblázata:

A QR-kód fétis és a felhasználói szokások: Az ID123 egyik központi eleme a QR-kódos/vonalkódos beléptetés és adatközlés. Az amerikai diákok ezzel lépnek be a könyvtárba, a menzára vagy a kollégiumba.

A DÁP leglátványosabb, és sokak számára legújabb funkciója szintén a QR-kódos bejelentkezés (például a magyarorszag.hu-ra vagy az EESZT-be). Ez a megoldás (asztali gépen megjelenik egy QR kód, amit a mobillal le kell olvasni a hitelesítéshez) nem az ID123 találmánya – a WhatsApp Web vagy a banki appok is évek óta így működnek.

Azonban az ID123 dokumentációja („How to Guide”)  rendkívül hangsúlyosan oktatja ezt a felhasználóknak, mint a „jövő belépési módját”. Amikor a DÁP bevezetésekor a magyar felhasználók rácsodálkoztak, hogy „jé, már nem kell jelszót pötyögni”, az ID123 felhasználói Bostonban ezt már 2018-2019 óta rutinszerűen használták.

A magyar állam itt lényegében „utolérte” azt a felhasználói élményt (UX), amit a magánszektorban az ID123-hoz hasonló cégek már évekkel ezelőtt meghonosítottak.

A Biztonság Kérdései: Kérdések vs. Arcvonások

Van egy terület, ahol a két rendszer markánsan elválik egymástól, és ez a biztonsági filozófia.

ID123: Mivel alapvetően kereskedelmi és oktatási célokat szolgál, a biztonsági szintje „közepes”. A telepítéskor „biztonsági kérdéseket” kell megválaszolni , vagy az intézményi e-mail címmel (SSO) kell belépni. Ez kényelmes, gyors, és megfelel egy diákigazolvány szintjének.  

DÁP: Itt a tét nagyobb: ez a hivatalos állami identitásod. A regisztráció sokkal szigorúbb és „macera-igényesebb”. Szükséges hozzá a fizikai okmány (eSzemélyi vagy útlevél) NFC-s beolvasása a telefonnal (amihez hozzáférést kell adni az NFC chiphez), és egy 3D-s arcfelismerés (liveness detection), ahol mozgatni kell a fejet, pislogni, mosolyogni. Ez a FaceKom technológiája , ami biztosítja, hogy nem egy fotót tartanak a kamera elé. Itt látszik, hogy a DÁP egy „magas biztonsági szintű” (high assurance, eIDAS High) rendszerre törekszik, míg az ID123 egy rugalmasabb eszköz.

A Közbeszerzési Fekete Doboz – Ki Tervezte a DÁP-ot?

A tegeződő hangnemünk ellenére itt komolyra kell fordítanunk a szót, és fel kell vennünk az oknyomozó újságíró kalapját. Ha kizártuk, hogy az ID123-at vették meg „szőröstül-bőröstül”, akkor felmerül a kérdés:  Ki tervezte a DÁP-ot olyanná, amilyen? Ki döntött úgy, hogy a kék négyzet lesz a nyerő?

Az IdomSoft Zrt. a fővállalkozó, ez nem titok. De egy ekkora állami cégnél a fejlesztés ritkán zajlik kizárólag házon belül. A magyar állami informatikai beszerzések gyakran a DKÜ (Digitális Kormányzati Ügynökség) rendszerén keresztül zajlanak, ami egyfajta „fekete doboz” a külső szemlélő számára. Ebben a rendszerben a „szokásos gyanúsítottak” (4iG, állami háttércégek, nagy rendszerintegrátorok) mellett design ügynökségek és kisebb fejlesztőcégek is szerepet kapnak alvállalkozóként.

A DÁP arculatáért (a Design Systemért) felelős csapat munkája  kísértetiesen profi, koherens és „nyugatias”. Ez éles váltás a korábbi (valljuk be, kissé retro és funkcionális) Ügyfélkapu / Magyarország.hu designhoz képest. A kutatás során a közbeszerzési adatok és címkefelhők  elemzésekor felbukkannak olyan nevek, mint a „New Land Media” és más, a kormányzati kommunikációban és kampányokban gyakran szereplő ügynökségek. Bár közvetlen, nyilvános szerződést nem találtunk, amely kimondaná, hogy „X cég tervezte a DÁP UI-t”, az iparági pletykák és a design minősége arra utal, hogy profi UX/UI csapatot vontak be. 

A „Template” és a „Best Practice” Gyanú: Az ID123 „How to Guide” PDF-je és a marketing anyagaik olyan vizuális sémákat mutatnak be (lépésről lépésre útmutató, kártya installálás, felhő szinkronizáció ikonok), amelyek logikája visszaköszön a DÁP onboarding (bevezető) folyamatában.

A legvalószínűbb forgatókönyv nem a lopás, hanem a „benchmarking” (versenytárs-elemzés) túlzásba vitele.

Hogyan is szokott az ilyen lenni?

Az IdomSoft vagy a design ügynökség kapott egy feladatot: „Csináljatok egy olyan appot, ami modern, menő, és úgy néz ki, mint a nyugatiaké.”

A designerek körbenéztek a piacon. Mi a legjobb példa a digitális azonosításra? Az Apple Wallet, az észt Smart-ID, és az amerikai piacon vezető ID123.

Ezeket a mintákat elemezve arra jutottak, hogy a kék szín, a kártya metafora és a QR kódos logika a „nyerő”.

Elkészítették ennek a magyar adaptációját. Nem „copy-paste”, hanem „best practice” átvétel. A magyar fejlesztők nem a spanyolviaszt találták fel, hanem megnézték, mi működik Bostonban (vagy Tallinnban), és adaptálták azt.

Piaci Kontextus és Globális Trendek – Hol Helyezkedünk El?

Hogy teljes legyen a kép, ki kell zoomolnunk Budapestről és Bostonról, és meg kell néznünk a globális térképet. A DÁP és az ID123 nem vákuumban létezik.

A digitális tárcák (Digital Wallets) piaca robbanás előtt áll. Az Európai Unió éppen most erőlteti az EUDI Wallet bevezetését minden tagállamban. A DÁP ennek az előfutára, sőt, Magyarország az elsők között van, aki ilyen mélységű (állami szolgáltatásokkal integrált) appot dobott piacra. Az Egyesült Államokban a piac sokkal töredezettebb. Mivel nincs egységes, szövetségi szintű „amerikai személyi igazolvány”, a piacot a magáncégek (mint az ID123) és az állami szintű (State ID) próbálkozások (pl. Louisianában vagy Coloradóban az Apple Wallettel együttműködve) dominálják.

Az ID123 ebben a közegben egy „niche” (réspiaci) szereplő, aki az intézményekre lő. A DÁP viszont egy „monolit”, ami az egész országot akarja lefedni. Az, hogy a két megoldás mégis ennyire hasonlít, azt mutatja, hogy a technológia érettségi szintje elért egy pontot: nincs százféle jó megoldás a digitális azonosításra, csak egy-két optimális út van.
Az út a kék négyzetekkel van kikövezve. (vagy valami efféle)

A Fejlesztői Ökoszisztéma – IdomSoft vs. SaaS Világ

Végül, de nem utolsósorban, érdemes egy pillantást vetni a két fejlesztői filozófia közötti szakadékra.

ID123 (SaaS Modell): Ők egy terméket árulnak. A céljuk a skálázhatóság. Minél több ügyfél (egyetem, cég) használja, annál jobb. Ezért a rendszerük rugalmas, API-alapú, könnyen integrálható. A bevételük az előfizetésekből (licencdíjakból) származik. A fejlesztést a piaci igények hajtják: ha a vevők sötét módot akarnak, megcsinálják.

DÁP (Állami Modell): Ez egy projekt. A cél a politikai és közigazgatási célok teljesítése (pl. „legyen kész 2024 szeptemberére”, „tudjon erkölcsi bizonyítványt”). A költségvetés nem piaci alapú, hanem közpénzből finanszírozott. A fejlesztést a jogszabályok (DÁP tv.) és a kormányzati határidők hajtják. Az IdomSoft fejlesztői nem a piaccal versenyeznek (hiszen a DÁP-nak nincs alternatívája Magyarországon), hanem a specifikációkkal.

Ez a különbség magyarázza azt is, miért érezzük néha a DÁP-ot kicsit „szögletesebbnek” vagy „hivatalosabbnak”, míg az ID123 (a visszajelzések alapján) „könnyedebb”. Az egyiket el kell adni a piacon, a másikat „kötelező” használni az ügyintézéshez.

Összehasonlító Adattábla

A tisztánlátás végett itt egy gyors, strukturált összegzés a kutatás során feltárt adatokból:

A Rejtély Megoldása

Szóval, kedves olvasó, mi a végső ítélet? Ellopták? Megvették? Vagy csak a véletlen műve? A bizonyítékok mérlegelése után a következő konklúzióra jutottunk:

Az ID123 volt előbb. Pont. 2017 vs. 2024. Ebben nincs vita. Az amerikaiak már akkor digitális diákigazolványt pörgettek a telefonjukon, amikor mi még a kormányablakban sorszámot téptünk a papír alapú ügyintézéshez. Ők voltak az úttörők.

Nincs „White Label” kapcsolat. Bár az ID123 kínál ilyet, és a DÁP vizuálisan zavarba ejtően hasonlít rá (kék négyzet, kártya UI, funkciók), a technológiai alapok (amerikai SaaS vs. magyar állami/EU eIDAS) és a jogi környezet (GDPR, nemzetbiztonság) inkompatibilisek. A DÁP nem egy átcímkézett ID123 app.

Erős inspiráció és Konvergens Evolúció. A vizuális és funkcionális hasonlóságok (offline mód, QR belépés, push üzenetek, kártyaanimációk) arra utalnak, hogy a DÁP tervezői alaposan elemezték a piacvezető megoldásokat, és az ID123 ott volt a radarjukon. A „kék négyzet” ikon és a letisztult kártyanézet nem magyar találmány, hanem egy globális design trend, amit az ID123 az elsők között alkalmazott sikerrel, és ami mára iparági standarddá vált.

A Verdikt: A DÁP nem egy lopott amerikai termék, hanem egy későn érkező, de a piaci sztenderdeket szorgalmasan másoló és adaptáló állami fejlesztés. Olyan ez, mint amikor a Samsung és az Apple telefonjai hasonlítanak: nem feltétlenül azért, mert ugyanaz a gyártósor (bár az alkatrészek gyakran közösek), hanem mert rájöttek, hogy a felhasználók ezt a formátumot értik és szeretik.

Az ID123 megmutatta az utat 2017-ben. A magyar állam pedig 2024-ben rálépett erre az útra – a saját, Tiborcz-féle arcfelismerővel és IdomSoft-os backenddel súlyosbított, de tagadhatatlanul modern bakancsában.

Hogy ez jó hír-e? A felhasználói élmény szempontjából mindenképp előrelépés a korábbiakhoz képest, még akkor is, ha az eredetiség díját nem ők fogják elvinni az idei design gálán…

…és a felesleges kérdések helyett a tény az, hogy írásban megkerestük az ID123 Inc tulajdonos ügyvezetőjét Rich Eicher -t írásban is. Előbb két külön email címről küldve -ne menjen spam-be a levelünk- majd a LinkedIN-en is kerestük, és küldtünk neki egy kérdéssort.

Kérdéseinkre és leveleinkre a cikkünk megírásáig, több nap alatt sem sikerült válasznak érkeznie. A tényt, hogy mi mindent megtettünk a kérdéseink feltételével, a mellékelt képen bemutattuk. Amennyiben Mr. Eicher válasza megérkezik, azt azonnal publikálni fogjuk.