2026.január.17. szombat.
az-mvm-okos-orak-amik-nagyon-titkosak-es-a-mid-mitosza-euroastra-hu-címlap-1-cikk
ELÉG VOLT A TITKOLÓZÁSBÓL! – A „szent” MID-matrica bukása és az MVM-számlák sötét oldala Azt hitted, ha egy mérőóra „hitelesített”, akkor tévedhetetlen? Azt hitted, a MID-jelölés megvéd a digitális csalástól vagy a technikai hibáktól? Óriásit tévedtél! Itt az ideje, hogy felébredj, és szembenézz a kendőzetlen tényekkel.

Az MVM Reziskárosultak közössége témában elkészült a cikkünk 2. része : AZ MVM OKOS ÓRÁK, AMIK NAGYON TITKOSAK és a MID mítosza – MVM rezsikárosultak 2. rész a TÉNYEK

TÉNYEK és ADATOK cikkünk a TÉMÁBAN -KLIKK A KÉPRE!

AZ OKOS ÓRÁK, AKIK NAGYON TITKOSAK…

A MID-matrica mítosza és a digitális manipuláció tudományos boncolása



A MID mint a „tévedhetetlenség” illúziója

Az Európai Unióban forgalomba hozott villamos fogyasztásmérők többsége a MID (Measuring Instruments Directive 2014/32/EU) szerinti megfelelőség‑értékeléssel rendelkezik.

A közvéleményben ez a jelölés egyfajta „szent pecsétként” él:

  • ha MID-es, akkor pontos,
  • ha MID-es, akkor nem manipulálható,
  • ha MID-es, akkor a számla biztosan helyes.

A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

A MID nem kiberbiztonsági szabvány, és nem digitális integritási garancia.
A MID kizárólag a mérő gyári pontosságát, fizikai manipuláció elleni védelmét és elektromágneses kompatibilitását szabályozza.

A modern okosmérő viszont:

  • firmware-t futtat,
  • kommunikációs modullal rendelkezik,
  • adatot küld egy backend rendszerbe,
  • és a számlázás nem a mérőben, hanem a backendben történik.

A MID tehát egy analóg világra tervezett szabvány, amelyet egy digitális rendszerben alkalmaznak.



A MID jogi kerete és korlátai – mit garantál és mit nem?

A MID garantálja:

  • a mérő gyári pontosságát (±1% hibahatár),
  • a fizikai manipuláció elleni védelmet,
  • a típusvizsgálatot egy EU-s kijelölt szervezetnél,
  • a CE + M + évszám + NB szám jelölést.

A MID nem garantálja:

  • a firmware integritását,
  • a távoli frissítések biztonságát,
  • a kommunikációs csatornák titkosítását,
  • a backend rendszerek adatkezelésének helyességét,
  • a számlázási algoritmusok átláthatóságát,
  • a nyers adatokhoz való hozzáférést,
  • a digitális manipuláció elleni védelmet.

A MID tehát nem foglalkozik a digitális életciklus legkritikusabb pontjaival.

Hol bukott meg a MID Európában? – dokumentált esetek

Elektromágneses interferencia (EMI) – extrém hibák

Több európai kutatás kimutatta, hogy bizonyos digitális mérők extrém elektromágneses zavarok hatására:

  • akár 30–582% közötti túlbecslést produkáltak,
  • a hiba nem volt állandó, hanem terhelésfüggő,
  • a mérők MID-kompatibilisek voltak, mégis hibáztak.

A kutatások szerint:

„A digitális fogyasztásmérők bizonyos típusai erős elektromágneses zavarok hatására jelentős túlbecslést mutattak, miközben a MID szerinti laboratóriumi vizsgálatokon megfeleltek.”

Ez azt jelenti, hogy a MID nem garantálja a valós környezetben való pontosságot.

Hollandia – a „túl sokat mérő” MID-es mérők botránya

Hollandiában több tízezer mérőt vizsgáltak meg, miután fogyasztók tömegesen panaszkodtak irreálisan magas számlákra.

A vizsgálatok kimutatták:

  • bizonyos MID-es mérők több száz százalékkal mértek többet,
  • a hiba nem a fogyasztóknál, hanem a mérők konstrukciójában volt,
  • a MID-tesztek nem fedték le a valós hálózati környezetet.

A kutatók így fogalmaztak:

„A MID szerinti megfelelőség nem jelenti azt, hogy a mérő minden valós élethelyzetben pontos marad.”

Ez a mondat önmagában megkérdőjelezi a MID „tévedhetetlenségét”.

A MID technikai vakfoltjai – firmware, kommunikáció, backend

Firmware – a láthatatlan manipulációs pont

A firmware:

  • kezeli a mérést,
  • vezérli a kommunikációt,
  • naplózza az eseményeket,
  • meghatározza, milyen adatot küld a backendnek.

A legtöbb okosmérő távolról frissíthető.

A kutatások szerint:

„A firmware integritásának hiánya lehetővé teszi a mérési logikák módosítását anélkül, hogy a MID státusz változna.”

Ez azt jelenti:

  • a mérő MID-es marad,
  • de a firmware-ben történt módosítás miatt már nem azt méri, amit a típusvizsgálat idején.

Kommunikáció – a támadási felület

Az okosmérők kommunikációja (PLC, GSM, LTE) gyakran:

  • gyengén titkosított,
  • nem megfelelően hitelesített,
  • nem auditált.

A szakirodalom szerint:

„A kommunikációs csatornák sebezhetősége lehetővé teszi az adatcsomagok módosítását vagy hamisítását.”

Ez azt jelenti:

  • a mérő helyes adatot küldhet,
  • de a backend már módosított adatot kap.

Backend – ahol a számla születik

A mérő:

  • nem számláz,
  • nem tarifát alkalmaz,
  • nem profiloz.

A számlázás a backendben történik.

A kutatások szerint:

„A backend rendszerek hibái vagy manipulációi téves számlázást eredményezhetnek akkor is, ha a mérő helyesen működik.”

Ez a MID egyik legsúlyosabb korlátja.

Hogyan lehet manipulálni egy MID-es rendszert? – tudományos vektorok

1. Backend manipuláció

  • hibás profilozás,
  • időzónás eltolás,
  • aggregációs hibák,
  • rosszul paraméterezett tarifák.

2. Firmware-szintű módosítás

  • regiszterek skálázása,
  • időzítések eltolása,
  • naplózás módosítása.

3. Adatcsatorna-manipuláció

  • csomagok módosítása,
  • hamis csomagok injektálása,
  • időbélyegek manipulálása.

A tudományos konszenzus szerint:

„A smart metering rendszerek legnagyobb kockázata nem a mérőben, hanem a kommunikációs és backend infrastruktúrában rejlik.”

Hogyan lehet leleplezni a manipulációt? – bizonyíték, audit, peres logika

1. Bizonyítékgyűjtés

  • nyers mérési adatok,
  • firmware-naplók,
  • kommunikációs logok,
  • backend adatok,
  • számlázási algoritmus dokumentációja.

2. Független audit

  • metrológiai vizsgálat,
  • firmware audit,
  • kiberbiztonsági teszt,
  • adatkonzisztencia vizsgálat.

3. Peres logika

  • szakértői vizsgálat,
  • adatbekérés,
  • algoritmusok vizsgálata,
  • konzisztencia ellenőrzés.

Miért veszélyes a transzparencia hiánya?

Ha:

  • nincs nyers adat,
  • nincs firmware-információ,
  • nincs audit,
  • nincs dokumentáció,
  • nincs számlázási átláthatóság,

akkor a rendszer fekete doboz.

A MID pedig kommunikációs pajzs, amely mögé könnyű elbújni.

Következtetésünk: A MID nem pajzs, csak matrica

A MID:

  • fontos,
  • szükséges,
  • de nem elég.

A MID nem védi a fogyasztót:

  • a firmware manipulációtól,
  • a kommunikációs sebezhetőségektől,
  • a backend hibáktól,
  • a számlázási torzításoktól.

A tudományos szakirodalom egyértelmű:

„A MID megfelelőség nem garantálja a digitális integritást.”

Ez a pontokba szedett cikk pedig azt mutatta be:

  • hol vannak a vakfoltok,
  • hogyan lehet hibázni,
  • hogyan lehet visszaélni,
  • és hogyan lehet leleplezni.A végén, de nem végsőként: a témában megszólalt  Jámbor András Józsefváros és Ferencváros független képviselője – Milliós rezsiszámlák: Erre költi a NER ELIT a pénzed! (Felcsúton)
    YouTube player
    A videót nagyon nem kell magyarázni, elmondja azt amit az emberek mostanra gondolnak és megfogalmaznak erről az MVM -es rezsi mizériáról.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük