Nővényvédő szerek: Szolgálja-e a mezőgazdaság érdekét a tervezett új uniós szabályozás?
4 perc olvasás
Az Európai Parlament második olvasatban kezdi tárgyalni a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, engedélyezéséről szóló rendelet tervezetét. Ez év nyarán, a miniszterek Tanácsában elfogadott szöveget Magyarország nem szavazta meg: nem értett egyet egyes, az engedélyezést korlátozó és kellően meg nem alapozott feltételekkel, valamint az országok sajátosságait figyelembe nem vevő, zónákon belül kötelező engedélyezéssel.
Az Európai Parlament második olvasatban kezdi tárgyalni a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, engedélyezéséről szóló rendelet tervezetét. Ez év nyarán, a miniszterek Tanácsában elfogadott szöveget Magyarország nem szavazta meg: nem értett egyet egyes, az engedélyezést korlátozó és kellően meg nem alapozott feltételekkel, valamint az országok sajátosságait figyelembe nem vevő, zónákon belül kötelező engedélyezéssel.
Az Európai Parlament második olvasatban kezdi tárgyalni a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, engedélyezéséről szóló rendelet tervezetét. Ez év nyarán, a miniszterek Tanácsában elfogadott szöveget Magyarország nem szavazta meg: nem értett egyet egyes, az engedélyezést korlátozó és kellően meg nem alapozott feltételekkel, valamint az országok sajátosságait figyelembe nem vevő, zónákon belül kötelező engedélyezéssel.
A Tanács és a Bizottság által benyújtott közös tervezethez az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága több mint 300 módosító indítványt fogadott be, melyeket november elején vitatnak meg.
A Környezetvédelmi Bizottság sem ért egyet a kötelező zónás engedélyezéssel, s ezt örömmel nyugtázzuk. Azonban a jelenlegi szigorú jóváhagyási rendszerhez képest is további kizáró feltételeket kívánnak életbe léptetni, melyek valójában nem csökkentik jelentősen a humán- és környezetvédelmi kockázatokat, ugyanakkor egyes területeken lehetetlen helyzetbe hozzák a mezőgazdasági termelőket és fogyasztókat, gyengítik egész Európa mezőgazdaságának versenyképességét.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület október 28-án a Novotel Budapest Congressben tartott tanácskozásának előadói kifogásolták, hogy sem a Bizottság, sem a Parlament nem készíttetett olyan hatástanulmányt, amely a növényvédő szer választékot drasztikusan csökkentő indokolatlan és tudománytalan szigorítások hatását a mezőgazdasági termelésre áttekintette volna. Egyes tagországok – köztük Magyarország is – végeztek saját felméréseket, és növénykultúrától, károsítótól függően 30-90 %-os szerválaszték csökkenést jeleztek azzal, hogy több kultúrában akár 60-70 %-os terméscsökkenéssel és gyakorlatilag ugyanilyen áremelkedéssel lehet számolni.
Az un. kizáró kritériumok alapján visszavonandó szerek hiánya miatt az európai mezőgazdaság versenyképessége romlik, Európa nettó mezőgazdasági exportálóból nettó importőr lesz, ennek az összes, élelmiszerbiztonságot hátrányosan érintő következményével együtt.
A tudományosan meg sem határozható "endocrin disruptor" anyagok kizárása alapjaiban rendíti meg a növényvédelem lehetőségeit, rezisztenciaveszélyt okoz, fokozza a gabonafélékben az életveszélyes toxinok megjelenését.
Ha a növényvédő szerek hozzáférhetősége megnehezül, az óriási lépés lesz a genetikailag módosított növények engedélyezése és elterjedése felé egész Európában.
A hármas zónarendszeren belüli kötelező kölcsönös elismerés nem biztosítja a kellően hatékony, de a legkisebb szükséges vegyszerterheléssel járó technológiák kidolgozását.
A rendező szervezetek azt kérték az Európai Parlament magyar képviselőitől, hogy pártállástól függetlenül támogassák a széleskörű hazai egyeztetésre épült hivatalos magyar álláspontot, álljanak ellen a témát körüllengő, esetenként tudományosan nem kellően megalapozott hangulati elemeknek és vessék el az újabb engedélyezési kritériumok beépítését az európai rendszerbe.
Óvtak attól, hogy az engedélyezési rendelettel párhuzamosan tárgyalt, a növényvédő szerek fenntartható használatával kapcsolatos irányelvben a bizonyítottan megbukott dán modell mintájára adminisztratív úton, egységesen, konkrét felhasználás-csökkentési célszámokat határozzanak meg. Ugyanakkor üdvözölték azokat a szaktudásra, kereskedelemre, kijuttató gépek ellenőrzésére, integrált védekezésre vonatkozó javaslatokat, melyeket Magyarországon gyakorlatilag évtizedek óta alkalmaznak.
