EP-helyek elosztása: parlamenti vita 2007-10-10
11 perc olvasás
EU ParlamentAz EP-képviselők szerda este vitáztak, és csütörtök délben szavaznak az európai parlamenti helyek elosztásának új szabályairól. Az uniós állam- és kormányfők tervei szerint szerint Magyarországnak 2009-től 22 hely jutna a 750 fős EP-ben.
EU ParlamentAz EP-képviselők szerda este vitáztak, és csütörtök délben szavaznak az európai parlamenti helyek elosztásának új szabályairól. Az uniós állam- és kormányfők tervei szerint szerint Magyarországnak 2009-től 22 hely jutna a 750 fős EP-ben. A legnagyobb lakosságú Németország 96, a legkisebb Málta 6 helyet kapna a „degresszív arányosság" elve alapján.
Az Alain Lamassoure (néppárti, francia) és Adrian Severin (szocialista, román) által jegyzett jelentés parlamenti vitájában az előbbi azt mondta, vége annak az időszaknak, amikor a tagállamokat nagyon nagy, nagy, közepes és kicsi országok csoportjaira osztották, és mindegyik csoportnak azonos számú szavazatot adtak a Tanácsban és a parlamentben is. Az új rendszerben – a degresszív arányosság figyelembe vételével – minél nagyobb az ország, annál több lakosát képviseli majd egy-egy EP-képviselő – tette hozzá. Lamassoure úgy vélte, ez a megoldás biztosítja azt is, hogy egy tagállam se veszítsen mandátumot a nizzai szerződésben foglaltakhoz képest. Ez pedig a politikai feltétele annak, hogy a Tanácsban meglegyen a javaslat egyhangú támogatása – tette hozzá.
A képviselő szerint jobb lett volna, ha olyan matematikai megoldást találnak, amely automatikusan alkalmazható lett volna a későbbi bővítések esetén is, erre azonban szerinte a szűk határidő nem adott módot.
A másik jelentéstevő, Adrian Severin azt mondta, a tervezett új rendszer jobban figyelembe veszi a demográfiai realitásokat, és a szolidaritást is erősíti a kisebb és nagyobb országok között. A képviselő szerint a helyek kiszámításának alapjául szolgáló állampolgárság fogalmát még megfelelően tisztázni kell. Severin azt mondta, a mostani javaslat nem ideiglenes, hanem átmeneti: hosszú távra szól, de lehetőséget nyújt a további fejlődésre. Szerinte senki nem veszít az új rendszerrel, amely viszont több legitimitást biztosít, tehát végeredményben mindenki nyer.
A képviselő úgy vélte, a maguknak több helyet követelő nagy országok és az ennek kevésbé örülő kisebbek érvei között elfogadható kompromisszumot találtak. Severin hozzátette, ha az EP nem tud döntést hozni saját helyeinek elosztásáról, az az egész kormányközi konferencia totális kudarcát előlegezheti meg.
Ingo Friedrich (néppárti, német) azt mondta, „mi németek vagyunk az egyetlenek, akik kevesebbet kapunk Nizzához képest. De beletörődtünk, mert hisszük, hogy Európa érdeke fontosabb. Dolgoznunk kell azon, hogy hosszú távú, logikus rendszert alakítsunk ki, és fejezzük be ezt a végtelen vitát." Friedrich azt mondta, akár átmegy a 2-es és 3-as módosítás (ezek valamivel több helyet adnának – Németország kivételével – a nagyobb országoknak és kevesebbet a kisebbeknek, Magyarország eszerint is 22 helyet kapna – a szerk.), akár nem, frakciója megszavazza a jelentést, hogy a Tanács ne kezdje elölről a vitát.
Richard Corbett (szocialista, brit) azt mondta, frakciója támogatja a jelentést. Corbett meglepetéssel fogadta „az olasz kormány hozzáállását", amely szerint Róma ugyanannyi helyet akar magának, mint amennyit a franciák és a britek, annak ellenére, hogy korábban elfogadták a lakossággal degresszíven arányos elosztást.
Andrew Duff (liberális, brit) frakciója nevében támogatásáról biztosította a javaslatot. A képviselő azt mondta, megérti az olaszok statisztikai felvetését, és el kell választani egymástól az állampolgárságot, a tartózkodási helyet és a szavazópolgárságot, de ez rendkívül bonyolult, a nemzeti szuverenitást érintő ügy, amit nem lehet megoldani egy hét alatt.
Brian Crowley (UEN, ír) azt mondta, óvatosan kell eljárni, mivel az Eurostat által használt számok a 27-ből 15 tagállam vonatkozásában csak ideiglenesen megállapított lakosságadatokon alapulnak, emellett hosszú távra szóló szavazásról van szó, és a későbbi, Horvátországgal történő bővítést is figyelembe kellene venni.
Johannes Voggenhuber (zöldpárti, osztrák) azt mondta, frakciója nem fogja megszavazni a jelentést, mert az „a tisztességes eljárás alapelveit sérti, és történelmi egyenlőtlenségeket állandósít".
Sylvia-Yvonne Kaufmann (GUE/NGL, német) úgy vélte, a degresszív arányosság erősíteni fogja a kohéziót, a jelentés pedig igazi európai szellemben készült, és figyelembe veszi a tagállamok alapvető érdekeit.
Bernard Wojciechowski (IND/DEM, lengyel) azt mondta, a mostanihoz hasonló viták arról szólnak, mennyi helyet kell kapnia az egyes államoknak. Ez pedig szerinte azt bizonyítja, hogy „az európai szellemiség" nem más, mint mítosz.
Luca Romagnoli (ITS, olasz) azt mondta, a jelentést el kellene hajítani, mivel számos tényt nem vett figyelembe. Szerinte Olaszország jelentősen hozzájárult az EU fejlődéséhez. A képviselő azt sem érti, miért kap Málta és Észtország ugyanannyi helyet, miközben az utóbbinak háromszor annyi lakosa van.
Irena Belohorská (független, szlovák) szerint a csökkenő arányosságot az EU intézményeibe történő munkaerő-felvételnél is alkalmazni kellene, ami jelentősen növelné az új tagállamokból érkező munkatársak számát.
Háttér:
Szavazás az EP 2009 utáni összetételéről: 750 képviselő
Pöttering: az EP a halálbüntetés eltörlését akarja
A szerdai brüsszeli plenáris ülés kezdetén Hans-Gert Pöttering a halálbüntetés eltörlésének európai napja alkalmából nyilatkozatban szólította fel a világ államait: mindenhol töröljék el ezt a büntetési formát.
Az Európai Parlament elnöke szerda délután a következőket mondta: „A halálbüntetés az emberi jogok – mindenekelőtt az élethez való jog – súlyos megsértése. Az Európai Parlament nevében ezért szeretném hangsúlyozni a halálbüntetés elleni harc melletti szilárd elkötelezettségünket. Erre nagy súlyt fektetünk a szomszédainkkal és más partnereinkkel való kapcsolatainkban is".
Hans-Gert Pöttering emlékeztetett: az Európai Unió október 10-ét a halálbüntetés eltörlésének európai napjává nyilvánította. A házelnök üdvözölte a parlamenti ülésterem karzatán helyet foglaló bolgár ápolónőket, akiket korábban Líbiában halálra ítéltek.
Pöttering üdvözölte, hogy egyre több állam törli el a halálbüntetést. Az EP elnöke példaként említette Ruandát. A politikus úgy vélte, a pekingi olimpia jó alkalmat jelenthet arra, hogy a kínai kivégzésekkel kapcsolatban is „ledöntsék a hallgatás falát".
A házelnök emlékeztetett: az EP csak az idén három állásfoglalásban követelte a halálbüntetés eltörlését az egész világon, és továbbra is támogatja, hogy erre az ENSZ keretein belül is vállaljanak kötelezettséget a világ országai.
Pöttering azt mondta, az EP felszólítja a világ országait, töröljék el a halábüntetést. A házelnök azt ígérte, az EU minden segítséget megad ehhez.
A képviselők egy perces néma felállással emlékeztek a halálbüntetések áldozataira.
A kiszabadult bolgár ápolónők az Európai Parlamentben
Hans-Gert Pöttering házelnök meghívására Brüsszelbe látogattak a líbiai fogságukból a nyáron kiszabadult bolgár ápolónők és a korábban velük együtt halálra ítélt palesztin orvos.
A nyolcévi líbiai raboskodás után idén július 24-án kiszabadult bolgár ápolónők részt vettek az EP szerdai plenáris ülésének megnyitóján. Hans-Gert Pöttering házelnök az ülés kezdetén üdvözölte a karzaton helyet foglaló vendégeket, és utalt arra, a korábban halálra ítélt ápolónők és orvosok éppen a halálbüntetés eltörlésének európai napján látogattak az Európai Parlamentbe.
Az Európai Parlament korábban több állásfoglalásban követelte az ápolónők szabadon bocsátását.
Az Európai Parlament szerdán és csütörtökön tart két napos plenáris ülést Brüsszelben.
A képviselők vitáznak az uniós reformszerződésről, és szavaznak az EP 2009 utáni összetételével foglalkozó jelentésről (Lamassoure-Severin-jelentés), amelynek értelmében a 750 fős parlamentben Magyarországnak 22 helye lenne.
Az EP állásfoglalást fogad el a Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzetről, illetve jelentésekben foglalkozik az EU-USA légi közlekedési megállapodással (El Khadraoui) és az európai repülőterek kapacitásával (Jensen).
Jelentést fogadnak el a közös agrárpolitika finanszírozásáról (Chatzimarkakis), a latin-amerikai asszonygyilkosságokról (Romeva y Rueda), valamint a Philip Morris-szal a cigarettacsempészet leküzdéséről kötött egyezmény hatásairól (Staes).
Vita a reformszerződés tervezetéről az EP-ben
Az EP szerdán délután vitázott az unió jövendő új alapszerződéséről. Az uniós állam- és kormányfők október 18-19-én, Lisszabonban tartanak informális csúcstalálkozót a reformszerződésről.
Jelenleg szakértők dolgoznak az unió jövőjét meghatározó reformszerződés tervezetén. Az uniós külügyminiszterek október 15-én, Luxembourgban egyeztetnek, 18-19-én pedig már az uniós állam- és kormányfők vitatják meg a szövegtervezetet.
A reformszerződés-tervezet elkészítésével megbízott kormányközi konferenciának legkésőbb az év végéig kell előállnia elképzeléseivel, hogy elegendő idő maradjon a tagállamok számára az új alapdokumentum ratifikálására – még a 2009. júniusi EP-választás előtt.
Az EP-ben tartott szerdai vitában Joseph Daul (néppárti, francia) azt mondta, most az a kérdés, tettek követik-e a szavakat. Szerinte ha sikerül a lisszaboni csúcson lezárni a vitás kérdéseket, akkor a reformszerződés jó úton van. Nem szuperállamot akarunk, hanem erős egyesült, hatékony Európát – mondta Daul. A frakcióvezető hozzátette: nagyobb átláthatóságra van szükség, és jobban be kell vonni a polgárokat és a nemzeti parlamenteket bevonása az unió továbbfejlesztésébe.
Martin Schulz (szocialista, német) úgy vélte az informális csúcson végső formába kell hozni a reformszerződést, és meg kell kezdeni a ratifikálást. Lehetünk optimisták – mondta a frakcióvezető, aki szerint a tervezetből „sikerült kihozni, amit lehetett". Schulz szerint a következő feladat az egyes államok meggyőzése lesz, ugyanis nem szabad megengedni, hogy a mostani alapszerződés ratifikációja is kudarcba fulladjon.
A reformszerződés bukása „shakespeare-i tragédiához vezetne" – mondta Graham Watson(liberális, brit). Az új alapszerződés csendben forradalmasítja Európát, amennyiben például fejleszti az átláthatóságot, javítja a döntéshozatalt – vélte Watson, aki szerint ugyanakkor a „föderalizmus arcul csapása", hogy a korábbi alkotmánytervezethez képest „elveszítettük a szimbólumokat".
Konrad Szymanski (UEN, lengyel) azt mondta, megértéssel kell kezelni a lengyel és brit igényeket a reformszerződés megszövegezésekor.
Monica Frassoni (zöldpárti, olasz) úgy vélte, nem „felhasználóbarát" a reformszerződés tervezetének mostani szövege, ez pedig nem segít abban, hogy a polgárokat közelebb hozzák Európához.
Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) azt mondta, frakciója ellene van a reformszerződésnek, ugyanis az tartalmilag nem változott az alkotmánytervezethez képest. A képviselő példaként a Tanács szerinte túl erős hatalmát említette.
Jens-Peter Bonde (IND/DEM, dán) szerint az új tervezet érthetetlenebb, mint az alkotmányszerződés volt. Ehelyett szerinte rövid, érthető „miniszerződésre" lenne szükség, amelyet népszavazáson kellene elfogadni.
Frank Vanhecke (ITS, belga) úgy vélte, a reformszerződés tervezetét gyakorlatilag lenyomják az uniós polgárok torkán, és a szöveg nem segít az illegális bevándorlás elleni küzdelemben sem.
Maciej Marian Giertych (független, lengyel) szerint csak azért nevezik újnak a mostani tervezetet, hogy elkerülhessék a népszavazást, különben valójában az alkotmányszerződés került elő újra.
A vitában felszólalt Tabajdi Csaba (szocialista). Szerinte a reformszerződés tétje az unió működőképessége és hitelessége. A képviselő azt mondta, „az már nem lep meg, hogy a britek úgy viselkednek, ahogy", annak viszont, nagyon nem örül, hogy „lengyel kollégáinknál olyan politikai kurzus van, amely sajnos nem az európai egységet szolgálja". Tabajdi szerint a reformszerződésnek nincs alternatívája, ez kell ugyanis ahhoz, hogy az EP-t „komolyan vegye a Bizottság és a Tanács", és hogy előre lehessen lépni a nemzeti kisebbségek ügyében.
Bővebb információ a lisszaboni csúcsról
http://www.eu2007.pt/UE/vEN/Noticias_Documentos/20071002CimeiraLx.htm
A reformszerződés tervezete
http://www.consilium.europa.eu/cms3_fo/showPage.asp?lang=HU&id=1317&mode=g&name
Perger István /EU Parlament satószolgálat
