A mostani jelentésben lévő új EP képviselői helykiosztásA mostani jelentésben lévő új EP képviselői helykiosztás

Magyarországnak 22 helye lehet a 2009-től 750 fős Európai Parlamentben. A képviselők támogatták az állam- és kormányfők elképzeléseit az EP jövőbeli összetételéről. Eszerint minél nagyobb az adott ország, annál több lakost képviselne egy-egy ottani EP-képviselő.

Megszavazta csütörtökön az EP a saját helyeinek elosztásáról szóló jelentést. A szöveget 378 igen, 154 nem, 109 tartózkodó szavazattal fogadták el. A korábban szakbizottsági szinten elfogadott dokumentumhoz képest a helyek elosztásában nincs változás, így Magyarország 22 képviselőt küldhet majd az Európai Parlamentbe.

 A mostani jelentésben lévő új EP képviselői helykiosztásA mostani jelentésben lévő új EP képviselői helykiosztás

Magyarországnak 22 helye lehet a 2009-től 750 fős Európai Parlamentben. A képviselők támogatták az állam- és kormányfők elképzeléseit az EP jövőbeli összetételéről. Eszerint minél nagyobb az adott ország, annál több lakost képviselne egy-egy ottani EP-képviselő.

Megszavazta csütörtökön az EP a saját helyeinek elosztásáról szóló jelentést. A szöveget 378 igen, 154 nem, 109 tartózkodó szavazattal fogadták el. A korábban szakbizottsági szinten elfogadott dokumentumhoz képest a helyek elosztásában nincs változás, így Magyarország 22 képviselőt küldhet majd az Európai Parlamentbe.

Elfogadott ugyanakkor a parlament egy módosítást, amely szerint az EP felkéri a kormányközi konferencián résztvevő képviselőit, továbbítsák a konferencia részére az átmeneti rendelkezésekről szóló nyilatkozattervezetet, és azt csatolják a konferencia zárónyilatkozatához. Ez a nyilatkozattervezet a következő:

„Az Európai Parlament összetételét a 2009-2014-es időszakra megállapító európai tanácsi határozat sérelme nélkül a konferencia felkéri a Parlamentet, hogy készítsen képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választására irányuló javaslatot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 190. cikke (1) bekezdésének megfelelően, amely az Európai Unióról szóló szerződés 9a. cikkének (2) bekezdésében megállapított „polgárok" fogalmát pontosabban határozza meg. E javaslatot a következő, 2014. évi választások előtt, megfelelő időben kell elkészíteni."

Előzmények

Az uniós állam- és kormányfők a 2007. június 21-22-én, Brüsszelben tartott európai tanácsi ülésen felkérték az Európai Parlamentet, 2007 októberéig álljon elő a saját jövőbeli összetételére vonatkozó javaslatával. Az EU új alapszerződése, az ún. reformszerződés tervezete szerint a képviselői helyek számát a mostani 785 helyett 750-ben maximálnák, egy-egy tagállamnak pedig legfeljebb 96, de legalább 6 hely jutna. (A két szám a jelen helyzetben Németországot, illetve Máltát érinti. Az előbbi jelenleg 99, az utóbbi 5 EP-képviselői hellyel rendelkezik – a szerk.).

Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága korábban, október 2-án 17 igen, 5 nem, 3 tartózkodó szavazattal fogadta el saját álláspontját, amelyben támogatja az Európai Tanácson született egyezséget. A két parlamenti jelentéstevő a francia Alain Lamassoure (néppárti) és a román Adrian Severin (szocialista).

Magyarország: 22 vagy 22

Magyarországot a javasolt rendszer szerint 22 hely illetné meg a 750 tagú Európai Parlamentben. A jelenlegi, 785 fős EP-ben 24-en képviselik Magyarországot.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben nem fogadnának el új szabályozást, az unió jelenleg érvényes alapszerződéseiben, valamint a román, illetve bolgár csatlakozási szerződésben foglaltak szerint kellene eljárni. Ezek szerint az EP-nek 2009-től kezdve 736 tagja lenne, Magyarország pedig – így is – úgy is – 22 helyet kapna.

Hogy is volt?

(Hogy kicsit tovább bonyolítsuk… A 2001-ben elfogadott nizzai szerződésben már a majdan 27 tagúra bővülő uniót szem előtt tartva osztották ki az egyes országoknak járó képviselői helyeket. A 732 tagúra tervezett EP-ben eszerint a tízmilliós körüli lakossággal rendelkező Csehország és Magyarország 20-20 helyet kapott volna. Ezzel viszont volt egy kis gond: a hasonló népességű Görögországnak, Belgiumnak és Portugáliának 22-22 helyet szántak. Ezt végül úgy orvosolták, hogy a 2004-ben belépett új tagállamokkal kötött csatlakozási szerződésekbe bekerült: a csehek és a magyarok két-két pluszhelyet kapnak. Így jött ki a 736. Ez a megoldás lépne tehát életbe a reformszerződés hiányában. Hogy akkor hogy jött ki a mostani 785-ös létszám? Úgy, hogy – ideiglenes megoldásként – a 2004-es EP-választásokon az akkori tagországok között szétosztották az akkor még nem EU-tag Romániára és Bulgáriára jutó helyeket is. Közben, 2007-ben viszont belépett az EU-ba ez a két ország is, így az ő képviselői helyeik növelték az összlétszámot – szintén csak ideiglenesen – 785-re.)

Egy kis módszertan

Az egyes tagállamoknak jutó helyek számát a „degresszív arányosság" elvének alkalmazásával határoznák meg. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb lakosságú egy adott állam, annál több lakosra jut egy-egy képviselő.

A 2006. novemberi adatokkal számolva eszerint egy máltai EP-képviselő (legalábbis matematikailag) 67 ezer máltait képviselne, a legnagyobb Németország esetében viszont 859 ezer lakosonként járna egy mandátum. A 2 milliós Szlovénia például minden 250 ezer, a közel 22 milliós Románia pedig minden 655 ezer fő után jutna egy-egy EP-s helyhez. A statisztikában 10 millió 77 ezres lakossággal szereplő Magyarországon 22 képviselővel számolva 458 ezerre jön ki az egy EP-mandátumhoz szükséges lakosságszám.

Bővítésekről később

A jelentés szerint „a jelenlegi szakaszban nincs szükség további, megjósolhatatlan bővítések hatásának figyelembe vételére". Az unió későbbi megnagyobbodása esetén így a képviselők a jövendő csatlakozási szerződésekben, „a 750 helyben megszabott maximum ideiglenes felfüggesztésével" kezelnék a problémát – ahogy ez a román és bolgár csatlakozás idején is történt.

A képviselők mindenesetre még a 2014-es választások előtt – a demográfiai változások figyelembe vételével – felülvizsgálnák a szabályozást. A parlament megvizsgálná annak a politikai és technikai lehetőségét is, hogyan lehetne a lakosok helyett az adott országban élő európai polgárok számát szerepeltetni a képviselői helyek meghatározására szolgáló képletben.

Az Európai Parlament összetételéről végső soron a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanácsnak kell döntenie – egyhangúlag.

A szerdai parlamenti vita összefoglalója

Az Alain Lamassoure (néppárti, francia) és Adrian Severin (szocialista, román) által jegyzett jelentés parlamenti vitájában az előbbi azt mondta, vége annak az időszaknak, amikor a tagállamokat nagyon nagy, nagy, közepes és kicsi országok csoportjaira osztották, és mindegyik csoportnak azonos számú szavazatot adtak a Tanácsban és a parlamentben is. Az új rendszerben – a degresszív arányosság figyelembe vételével – minél nagyobb az ország, annál több lakosát képviseli majd egy-egy EP-képviselő – tette hozzá. Lamassoure úgy vélte, ez a megoldás biztosítja azt is, hogy egy tagállam se veszítsen mandátumot a nizzai szerződésben foglaltakhoz képest. Ez pedig a politikai feltétele annak, hogy a Tanácsban meglegyen a javaslat egyhangú támogatása – tette hozzá.

A képviselő szerint jobb lett volna, ha olyan matematikai megoldást találnak, amely automatikusan alkalmazható lett volna a későbbi bővítések esetén is, erre azonban szerinte a szűk határidő nem adott módot.

A másik jelentéstevő, Adrian Severin azt mondta, a tervezett új rendszer jobban figyelembe veszi a demográfiai realitásokat, és a szolidaritást is erősíti a kisebb és nagyobb országok között. A képviselő szerint a helyek kiszámításának alapjául szolgáló állampolgárság fogalmát még megfelelően tisztázni kell. Severin azt mondta, a mostani javaslat nem ideiglenes, hanem átmeneti: hosszú távra szól, de lehetőséget nyújt a további fejlődésre. Szerinte senki nem veszít az új rendszerrel, amely viszont több legitimitást biztosít, tehát végeredményben mindenki nyer.

A képviselő úgy vélte, a maguknak több helyet követelő nagy országok és az ennek kevésbé örülő kisebbek érvei között elfogadható kompromisszumot találtak. Severin hozzátette, ha az EP nem tud döntést hozni saját helyeinek elosztásáról, az az egész kormányközi konferencia totális kudarcát előlegezheti meg.

Ingo Friedrich (néppárti, német) azt mondta, „mi németek vagyunk az egyetlenek, akik kevesebbet kapunk Nizzához képest. De beletörődtünk, mert hisszük, hogy Európa érdeke fontosabb. Dolgoznunk kell azon, hogy hosszú távú, logikus rendszert alakítsunk ki, és fejezzük be ezt a végtelen vitát." Friedrich azt mondta, akár átmegy a 2-es és 3-as módosítás (ezek valamivel több helyet adnának – Németország kivételével – a nagyobb országoknak és kevesebbet a kisebbeknek, Magyarország eszerint is 22 helyet kapna – a szerk.), akár nem, frakciója megszavazza a jelentést, hogy a Tanács ne kezdje elölről a vitát.

Richard Corbett (szocialista, brit) azt mondta, frakciója támogatja a jelentést. Corbett meglepetéssel fogadta „az olasz kormány hozzáállását", amely szerint Róma ugyanannyi helyet akar magának, mint amennyit a franciák és a britek, annak ellenére, hogy korábban elfogadták a lakossággal degresszíven arányos elosztást.

Andrew Duff (liberális, brit) frakciója nevében támogatásáról biztosította a javaslatot. A képviselő azt mondta, megérti az olaszok statisztikai felvetését, és el kell választani egymástól az állampolgárságot, a tartózkodási helyet és a szavazópolgárságot, de ez rendkívül bonyolult, a nemzeti szuverenitást érintő ügy, amit nem lehet megoldani egy hét alatt.

Brian Crowley (UEN, ír) azt mondta, óvatosan kell eljárni, mivel az Eurostat által használt számok a 27-ből 15 tagállam vonatkozásában csak ideiglenesen megállapított lakosságadatokon alapulnak, emellett hosszú távra szóló szavazásról van szó, és a későbbi, Horvátországgal történő bővítést is figyelembe kellene venni.

Johannes Voggenhuber (zöldpárti, osztrák) azt mondta, frakciója nem fogja megszavazni a jelentést, mert az „a tisztességes eljárás alapelveit sérti, és történelmi egyenlőtlenségeket állandósít".

Sylvia-Yvonne Kaufmann (GUE/NGL, német) úgy vélte, a degresszív arányosság erősíteni fogja a kohéziót, a jelentés pedig igazi európai szellemben készült, és figyelembe veszi a tagállamok alapvető érdekeit.

Bernard Wojciechowski (IND/DEM, lengyel) azt mondta, a mostanihoz hasonló viták arról szólnak, mennyi helyet kell kapnia az egyes államoknak. Ez pedig szerinte azt bizonyítja, hogy „az európai szellemiség" nem más, mint mítosz.

Luca Romagnoli (ITS, olasz) azt mondta, a jelentést el kellene hajítani, mivel számos tényt nem vett figyelembe. Szerinte Olaszország jelentősen hozzájárult az EU fejlődéséhez. A képviselő azt sem érti, miért kap Málta és Észtország ugyanannyi helyet, miközben az utóbbinak háromszor annyi lakosa van.

Irena Belohorská (független, szlovák) szerint a csökkenő arányosságot az EU intézményeibe történő munkaerő-felvételnél is alkalmazni kellene, ami jelentősen növelné az új tagállamokból érkező munkatársak számát.

Jelentéstevő: Alain Lamassoure (EPP-ED, FR), Adrian Severin (PES, RO)

Jelentés: (A6- /2007) – A Szerződések rendelkezéseinek módosítása az Európai Parlament összetételével kapcsolatban

Javaslat a Szerződések rendelkezéseinek módosítására az Európai Parlament összetételével kapcsolatban

Alkotmányügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. október 10. szerda

Alain Lamassoure

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Lamassoure&partNumber=1&language=HU&id=1204

Adrian Severin

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Severin&partNumber=1&language=HU&id=33990

Perger István /Eu Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük